Májrák: agresszív, de ezek a jelek korán figyelmeztethetnek!
A májdaganatok az agresszív tumorok közé tartoznak, ezért fontos a korai diagnózis.
A máj rosszindulatú daganatai lehetnek elsődlegesek, amelyek a májszövetből indulnak ki, és másodlagosak, amikor valamely más szerv (emlő, vastagbél, végbél) ad áttéteket a máj állományába. A májrák gyakran a beteg – vírusferzőtött, méreganyagokkal terhelt vagy az alkoholizmus miatt meggyengült – májban alakul ki.
A máj elsődleges rosszindulatú daganatai
A máj saját szöveteiből kialakuló daganatok közül a leggyakoribb a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma). A másik elég gyakori máj eredetű daganat a kolangiokarcinóma, amely ugyanakkor sokkal ritkábban fordul elő, mint a májsejtrák. Az egyéb elsődleges rosszindulatú májdaganatok ritkák (hepatoblasztóma, angioszarkóma stb.).
A kolangiokarcinóma általában idős korban, 65 év felett jelentkezik, környezetére terjed, májkapuban lévő nyirokcsomókba ad legelőször és leggyakrabban áttétet. Amennyiben műtétileg eltávolítható, ez a beteg gyógyulását eredményezheti. A környezetre terjedés miatt a műtét során gyakran a hasnyálmirigy egy részét is eltávolítják. Amennyiben nincs lehetőség sebészeti eltávolításra, akkor egy csövet építenek be a máj és az epehólyag közé, amelyen keresztül biztosítani lehet a májból az epe elfolyását, s így a betegnél gyakran jelentkező sárgaságának csökkentését.
Az elsődleges májsejtrák
Az elsődleges májsejtrák világon az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, legnagyobb gyakorisággal Afrikában és Ázsiában fordul elő, de egyre gyakoribbá válik Amerikában és a fejlett Nyugat-Európai országokban is, tekintettel arra, hogy a májsejtrák gyakran a vírusos eredetű krónikus májgyulladás (hepatitis) késői szövődménye, a földrajzi megoszlás pedig követi a vírusos májgyulladások eloszlását. A világon évente több mint egymillió új esetet fedeznek fel, a megbetegedést gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.
A fejlett országokban (országonként eltérően) minden százezer lakosra évente 1-5 eset jut. A megbetegedés férfiakban 4-8-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben. Magyarországon minden évben mintegy 2 ezer ember szembesül májrákkal.
Kit fenyeget a májsejtrák?
A májsejtrák leggyakrabban a már károsodott (cirrotikus) májban fejlődik ki, ezért nagyobb kockázattal alakul ki a krónikus hepatitis B vagy hepatitis C fertőzés által már érintett májszövetben. A májcirrózis – amelynek hátterében állhat vírusfertőzés, rendszeres alkoholfogyasztás, genetikai defektus, autoimmun májgyulladás, anyagcserezavar is – növeli a májsejtrák kialakulásának kockázatát, valószínűleg a májban zajló krónikus gyulladás miatt.
Kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Afrikában például az aflatoxin, fejlett országokban bizonyos oldószerek gőzei (vinil-klorid), illetve egy régebben használt, de sok éve a forgalomból kivont röntgen kontrasztanyag. A hormonkezelések is kismértékben növelik a májrák kialakulásának kockázatát: sportolóknál az anabolikus szteroid használata, ugyanakkor ösztrogén-kezelésnél is felvetették ennek lehetőségét, amely a fogamzásgátló alkotórésze.
A májrák tünetei
A májrák képes növekedni, illetve átterjedni a máj egyéb területeire is, ez a nyirokutak illetve a vér révén következik be. A daganatsejtek bejuthatnak a hasüregbe is, ahol megtapadva folyadékot termelnek, ez is szerepet játszhat a májdaganatoknál gyakori hasi folyadékgyülem kialakulásában. Az esetlegesen kialakuló hasi folyadékgyülem másik oka az, hogy a hasi szervek területéről nehezebben áramlik el a folyadék a szív felé. Ennek a folyadéknak az útja normálisan a májon át vezet, de a megkeményedett, cirrhotikusan vagy daganatosan átépült májon keresztül nehezebben halad át, s így egy része kiválasztódik a hasüregbe, ahol a szabad folyadék összegyűlve a haskörfogat megnövekedését okozza.
A máj rosszindulatú daganatait gyakran késői stádiumban fedezik fel, mert sokáig tünetmentes, illetve enyhe tüneteket okoz. A panaszok között előfordulhat a puffadás, a hasi és/vagy jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, fogyás, étvágytalanság, hányinger. A diagnózist megnehezíti, hogy ezek a tünetek nemcsak májdaganatoknál fordulnak elő, ezért gyakran más betegségeket valószínűsítenek a háttérben.
A májrák kivizsgálása
A kivizsgálást gyakran a fenti tünetek indítják el, de előrehaladott állapotban a hasvízkór vagy a sárgaság miatt kezdődnek a diagnosztikus vizsgálatok, esetleg gyomor-bélrendszeri vérzés az első jele a máj átépülésének. A képalkotó vizsgálatok, azaz a hasi ultrahang vizsgálat, a CT vagy az MR vizsgálat vetheti fel a májrák jelenlétét.
A szokásos vérkép vizsgálat gyakran nem mutat kóros eltérést, azonban a vérkémiai vizsgálatok a májenzim értékek emelkedését vagy az epefesték felszaporodását mutathatják a vérben (kezdődő sárgaságot). A diagnózis felállításában segíthet az emelkedett AFP (alfa föto-protein) szint, ez azonban csak a betegek felében emelkedik meg.
Puffadás, bélgázok: oka, tünetei és kezelése >>
A szövettani diagnózishoz májbiopsziára van szükség. A májbiopsziát a bőrön átszúrt üreges tű segítségével végzik, s az így nyert szövet mikroszkópos vizsgálata teszi biztossá a májrák diagnózisát, illetve segít elkülöníteni az elsődleges rosszindulatú májdaganatot az egyéb rosszindulatú megbetegedések áttéteitől. A szövettani eredet tisztázása feltétele a korrekt daganatgátló kezelések pontos meghatározásának és megkezdésének.
A májrák kezelése
A máj rosszindulatú daganatának kezelési lehetőségeit az határozza meg, hogy milyen stádiumban fedezték fel a betegséget, emellett befolyásolják a kilátásokat a beteg más betegségei, általános állapota is. A betegség kiterjedtségének meghatározása után – több lehetőség is felmerülhet. Amennyiben van lehetőség műtétre, elsődleges a sebészi beavatkozás, nagyon ritka esetekben a májátültetés (májtranszplantáció) is felmerülhet. A májrák kezelésében klasszikus sugárkezelést nem alkalmaznak, sztereotaxiás besugárzás (sugársebészet) felmerülhet.
A hepatocellilaris carcinoma kezelésében fontosak a helyi (lokoregionális kezelések). A TACE kezelés során közvetlenül a májba juttatnak be kemoterápiás gyógyszert és a májdaganat vérellátását gátló (embilizáló) anyagokat, az RFA kezelés pedig radiofrekvenciás ablációt takar, amikor szintén közvetlenül a májban okoznak – elsősorban hőhatással – részleges elhalást, ezzel a tumor elpusztítását, kiterjedtségének csökkentését. A legtöbb betegnél tablettában adható célzott daganatterápiás gyógyszereket alkalmaznak a májrák előrehaladásának gátlása érdekében. Az onkológiában egyre elterjedtebb immunterápiás kezelések – akár célzott terápiával kombinálva – új lehetőségeket nyithatnak meg a májrák kezelésében is.
A májrák sebészeti gyógyítása
A műtéttel a májsejtrák meggyógyítható, amennyiben a daganatot maradéktalanul sikerül eltávolítani. A máj két nagy lebenyből áll, a jobb és a bal lebenyből. Amennyiben a daganat csak az egyik lebenyt érinti, akkor ennek a lebenynek az eltávolításával – ha az műtéttechnkailag is lehetséges – a tumor kiiktatható.
A májműtét végrehajtását korlátozhatja az előrehaladott májcirrhosis, mert amiatt túl kevés működő májállomány maradna vissza ahhoz a műtét után, hogy a szervezet méregtelenítő funkcióját el tudja látni. Igen ritka esetben májátültetésre is sor kerülhet – ezt elsősorban azoknál a betegeknél alkalmazhatják, ahol nem áll vírusfertőzés a háttérben, nincs távoli áttétük és elég jó az általános állapotuk ahhoz, hogy ezt a nagy beavatkozás, továbbá az ezt követő, élethosszig tartó úgynevezett immunszupresszív kezelés vállalható legyen. A májátültetés rosszindulatú májdaganatban szenvedő betegeknél ritka beavatkozás, ennek korlátja a donorok limitált száma is.
Amennyiben a daganat nem csak a májat érinti, hanem átterjedt a nyirokcsomóra, áttéteteket adott (például a tüdőbe, csontba, hashártyára), akkor a májdaganat sebészi eltávolítása nem hozna gyógyulást, hiszen az áttétek mindegyike nem operálható ki a szervezetből.
Korlátozott sugárkezelési lehetőség
A sugárkezelés ebben a betegségben gyakorlatilag nem kivitelezhető, mert a daganat nem reagál elég jól a sugárkezelésre, illetve az ép májszövetet ez a beavatkozás kockázatos mértékben károsítaná. A sugárkezelésnek elsősorban a fájdalmat okozó távoli áttétek (pl. csontáttét) kezelésében lehet szerepe. A klasszikus sugárkezelésekkel szemben ugyanakkor az úgynevezett sztereotaxiás sugárkezelést (más szóval sugársebészetet) olykor alkalmazzák májrákban is.
Gyógyszerek a májrák gyógyításában
Amint fentebb írtuk, a teljes szervezetre ható (szisztémás) infúziós kemoterápiát májrákban nem alkalmaznak. Kemoterápia ebben a betegségben helyi (lokoregionális) terápiaként jöhet szóba, amikor katétert vezetnek be a májba és közvetlenül oda juttatják be a daganatsejteket pusztítani képes citosztatikumot, emellett pedig olyan anyagokat, amelyek képesek elzárni (embolizálni) a májtumor vér- és oxigénellátását.
Több mint egy évtizede a gyógyszeres terápia alapját a tirozinkináz-gátló molekulák adják. Ezek olyan hatóanyagok, amelyek – más hatásuk mellett – például akadályozzák a daganatot kiszolgáló, azt tápanyaggal és oxigénnel ellátó erek képződését (érújdonképződést, angiogenezist). A tablettás kezelés előnye, hogy a betegeknek a rendszeres orvosi kontrollon túl nem kell a kórházban tartózkodniuk, a gyógyszert otthonukban is bevehetik. Hátrányuk különféle mellékhatásaik, illetve hogy egy idő elteltével elveszíthetik daganatgátló hatásosságukat, ekkor ha még van rá lehetőség és a beteg állapota megengedi, gyógyszerváltás lehet indokolt. Az első vonalban (első választásként) adott gyógyszer után második és igen ritkán harmadik vonalban is tablettás kezelés alkalmazható.
Új megközelítésként a májrák kezelésében is több klinikai vizsgálat keresi az immunterápiák alkalmazási lehetőségeit. Amíg a célzott daganatgátló hatóanyagok (és az ismertetett lokoreginális kezelések, mint a TACE vagy az RFA) közvetlenül a daganatsejtek pusztítására törekednek, az immunterápiás megközelítés az immunrendszer védekező rendszerét igyekszik aktiválni a daganat ellen.
Leegyszerűsítve ennek a logikája az, hogy a daganatsejtek képesek kikapcsolni az ellenük támadni hivatott immunsejteket. Az immunterápia azt gátolja meg, hogy a tumorsejtek meg tudják gátolni az immunrendszer megfelelő működését. A cél, hogy az immunrendszer számára láthatóvá váljanak a ráksejtek és azok ellen hatékonyan tudjon küzdeni.
Nagyon fontos megérteni: az immunterápiák speciális immuno-onkológiai hatóanyagok, amelyeknek semmi közük a reklámokban, hirdetésekben propagált “immunerősítést célzó vitaminokhoz”. Az immunterápiás kezelésekre nem alkalmas minden beteg, ezeknek a terápiáknak is lehetnek mellékhatásaik. Az immunterápiákat sem csak egyedül önmagukban (monoterápiában) használhatják, vannak olyan esetek, amikor más célzott daganatgátló kezelésekkel kombinációban érhető el általuk a tumor kordában tartása.
Májrák esetében a gyógyszeres kezelések reális célkitűzése a betegség minél tovább történő kordában tartása, a tumoros folyamat előrehaladásának gátlása, késleltetése.
Intervenciós radiológiai kezelési lehetőségek
A nem operálható májdaganatok kezelésében szerepet játszhatnak az úgynevezett ablatív beavatkozások is, amelyek célja a rosszindulatú sejtek mennyiségének csökkentése.
Lehetséges beavatkozás az RFA, a radiofrekvenciás elektróda által generált hővel végzett roncsolás, amely legtöbbször percutan (bőrön át és nem műtét során) történik. Ezt a beavatkozást intervenciós radiológusok végzik, akár több alkalommal is megismételhető.
Májáttétek, a máj másodlagos rosszindulatú daganatai
Májáttékről akkor beszélünk, ha a test valamely más szervében lévő daganat ad áttétet a májba. Az áttétképzési hajlam a rosszindulatú daganatok fontos tulajdonsága. Sokféle daganat adhat ide áttétet, leggyakoribb májáttétek az emlőrákból, illetve a gyomor-bélrendszeri daganatokból (gyomorrák, hasnyálmirigyrák, vastagbélrák, végbélrák stb.) származnak, de adhat májáttétet a vesedaganat, a tüdőrák és sok más rosszindulatú betegség is. A májba az eredeti daganatból leszakadó ráksejtek leggyakrabban a véráram útján jutnak el.
Olvasson tovább! Sugárterápia: mikor szükséges, hogyan zajlik, milyen mellékhatásai vannak?
A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a vastagbél- és végbélrákok májáttéteinek van. A béldaganatok diagnózisának felállításakor már az esetek körülbelül negyedében májáttét is igazolható: akár a képalkotó vizsgálatok révén, akár a bélműtét során is fény derülhet májáttétre. Minden ötödik-tizedik betegnél a májáttét eltávolítható, s ez javíthatja a betegek túlélését. A tervezett májműtét előtt a beteg kaphat kemoterápiás kezelést (neoadjuváns citosztatikus kezelést) az operálhatóság javítása érdekében. A májáttétek eltávolításra egy vagy két lépcsőben kerülhet sor.
Amennyiben a májáttétek műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor az alapbetegség kemoterápiás kezelése, illetve az elsődleges májdaganatnál részletezett úgynevezett ablatív technikák segíthetnek a betegség egyensúlyban tartásában. A májtáttétek kezelésében tehát nem a májrák kezelési protokollja a mérvadó, hanem a kiindulási betegség (emlőrák, vastagbélrák, stb.) terápiás protokolljait kell követni.
Olvasta már?
- Duzzanatok, dudorok az arcon: ezek a gyomorrák korai tünetei
- Megduzzadt nyaki nyirokcsomók: ekkor jelezhetnek rákot
- Válhat-e jóindulatú tumor rosszindulatú daganattá? Itt a válasz!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ez a 11 tünet máj, epe vagy hasnyálmirigy problémára utal
