Méhnyakrák szűrés, citológiai mintavétel

#Daganatos betegségek #méhnyakrák #női betegségek
2009.09.24. Módosítva: 2015.11.04.

A 40-es években dr. George Papanicolaou kifejlesztett egy vizsgálati módszert, amivel felismerhető a méhnyak rákos és rákmegelőző állapota. Ezt az eljárást hívjuk ma méhnyakrák szűrésnek, citológiai mintavételnek.

Miért ajánlott a rákszűrés elvégzése?

Méhnyakrák szűrés alkalmával már a korai stádiumú változásokat is észlelhetőek a méhnyakon. Ezek az elváltozások később akár rákos sejtekké is alakulhatnak, de ha korán felismerik őket; kezelhetőek. Mint ahogy sok egyéb szűrővizsgálat, a citológiai mintavétel sem 100 százalékos pontosságú. Előfordulhat, hogy a levett minta nem tartalmazza az abnormális sejtet, vagy nehezen vizsgálható, mert vért vagy nyákot tartalmaz.

Mindezen korlátok ellenére nemzetközileg elfogadott tény, hogy a kétévenként elvégzett méhnyakrák szűrésével 90 százalékban megelőzhető a leggyakoribb méhnyakrák típus.

Hogyan végzik a méhnyakrák szűrést?

A szűrővizsgálat ambulánsan, néhány perc alatt, kismedencei vizsgálat során elvégezhető. Érzéstelenítést nem igényel, az eredmény 2 héten belül várható.

A leggyakoribb méhnyakrák típus kifejlődéséhez 10 év kell, így elég a kétévenkénti rákszűrés. Azonban, ha a megelőző szűrések bármilyen kóros elváltozást mutattak, vagy a páciensnek magasabb a kockázata méhnyakrák kialakulására (lásd lejjebb); az orvos gyakoribb vizsgálatot tanácsolhat.

Kinél van szükség gyakoribb rákszűrésre?

Gyakrabban kell rákszűrésre járniuk, akiknek nagyobb a méhnyakrák kialakulásának kockázata. A kockázat magasabb, ha:

  • korán kezdte a nemi életet, főleg ha több partnere volt;
  • olyan férfipartnere volt, akinek megelőzően több partnere volt;
  • volt nemi betegsége, különösen olyan, amit vírus okoz, mint például genitális szemölcs (human papilloma vírus, HPV), vagy genitális herpesz;
  • legyengült az immunrendszere, pl. HIV fertőzés miatt vagy szerv transzplantáció után;
  • megelőzően volt pozitív rákszűrése; vagy
  • dohányzik

dohányzik

Mi történik, ha rendellenes eredményt kapunk?

Ha a lelet pozitív, próbáljunk nem aggódni - 10 vizsgálatból legalább egyszer előfordul, hogy rendellenes sejtek láthatóak. Ennek több oka is lehet, legtöbbjük nem súlyos, tehát a lelet értelmezése és az esetleges további teendők elvégzése végett keressük fel orvosunkat.

Mikor van szükség rákszűrésre?

Általánosan elmondható, hogy az első rákszűrésre 18 évesen kerül sor, vagy 1-2 évvel a nemi élet megkezdése után. Ezután kétévente végzendő, még akkor is, ha már nem élünk szexuális életet - hiszen az életkor előrehaladtával a kockázat nő. Becslések szerint a méhnyakrákkal diagnosztizált nők legalább 50%-a 50 év feletti.

A menopauza után is ajánlott a rákszűrés egészen 70 éves korig, ezután a kezelőorvos javasolhatja a további szűrések mellőzését.

Teljes méheltávolítás után nem szükséges a rákszűrés elvégzése, de fontos, hogy erről konzultáljunk orvosunkkal.

Hova fordulhatok, ha szeretném a rákszűrés elvégzését?

Forduljon nőgyógyászához, háziorvosi beutaló a vizsgálathoz nem szükséges.

Forrás: EgészségKalauz