Ezeket látta már?

Ezek a leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati daganatok

nőgyógyászat daganat mellrák méhnyakrák petefészekrák

Tudjon meg többet a leggyakoribb nőgyógyászati daganatokról, azok veszélyeiről, és arról, miért életbevágó a rendszeres szűrés.

Az rosszindulatú nőgyógyászati daganatok évről évre rengeteg életet követelnek, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre és a rendszeres szűrésekre, hogy minél korábban fel lehessen ismerni a kóros elváltozásokat és mihamarabb el lehessen kezdeni a kezelést. A négy leggyakoribb nőgyógyászati ráktípus a méhnyak, méh, petefészek és mellrák.

1. Méhnyakrák

A méhnyakrák az egyetlen nőgyógyászati ráktípus, melynek rákmegelőző állapota is kimutatható (CIN1, CIN2, CIN3). A Bethesda klasszifikáció alapján történő speciális szűrés (negatív, ASCUS, LSIL, HSIL-CIN1, -CIN2, -CIN3/CIS) kiemelten fontos, évente javasolt elvégezni a méhnyakrák szűrést. A betegség kialakulása akár egy évtizedig is eltarthat, így az időben felfedezett elváltozások életmentőek lehetnek. A Humán Papillóma Vírus (HPV) oki szerepe is bizonyított, ezért fontos lehetőség a HPV fertőzöttség kimutatása.

Abnormális cytologiai vagy kolposzkópos eredmény esetén javasolt lehet a méhnyak kúp alakú kimetszése (loop konizáció). Ez a beavatkozás nem csak diagnosztikus, hanem terápiás is lehet, hiszen ha sikerül az abnormális részt teljesen eltávolítani, segíthet a probléma kezelésében. Fejlett stádiumban a méh teljes vagy radikális eltávolítására, valamint kemoterápiára és sugárkezelésre is szükség lehet.

Fontos tudni, hogy az HPV oltással jelentősen csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának esélye. Rendszeres szűréssel kombinálva pedig a betegség megelőzhető lenne. Ezért érdemes gondoskodni a rendszeres szűrésekről és az HPV oltásról is.

Tünetek:

  • köztes vérzés
  • fájdalmas szexuális együttlét
  • kóros hüvelyi folyás
  • alhasi fájdalom

Rizikófaktorok:

2. Méhtestrák

A méhtestrák általában később jelentkezik, leggyakrabban az 50 évnél idősebb korosztályt érinti. Az ösztrogéndominancia, az ösztrogént tartalmazó készítmények használata, a mozgásszegény életmód, valamint az elhízás hajlamosíthat rá, ahogy a késői menopauza is. Legtöbbször a nem várt vérzés jelentkezése hívja fel a figyelmet a daganatra. Ha idejében diagnosztizálják, a szövettani igazolást követően műtéttel sikeresen kezelhető, de ehhez rendszeres ellenőrzésekre van szükség, még a menopauza után is. A rák a méh belső hártyájából, az endometriumból indul ki, és áttéteket is képezhet. Ha korai stádiumban ismerjük fel, akkor a méh, petefészek és petevezetők teljes eltávolításával gyógyulás érhető el. Gyakran azonban a nyirokcsomók eltávolítása mellett sugár- és kemoterápiára is szükség lehet.

Tünetek:

  • köztes vérzés
  • klimax után ismét megjelenő vérzés (ez mindig vizsgálatot igényel!) 

Rizikófaktorok:

  • ösztrogéndominancia
  • ösztrogénpótlás (pl. Klimax hormonterápia)
  • menopauza
  • elhízás
  • genetika

3. Petefészekrák

A petefészekrák valószínűsége szintén magasabb az életkor előrehaladtával. Mivel általában tünetszegény (ha vannak tünetek, általában általánosak), ezért gyakran, az esetek 3/4-ében, késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már szövődményes és áttéteket képez. Ezért kiemelten fontos részt venni a szűrésen (ultrahang, tumormarkerek, szükség esetén képalkotó vizsgálatok), ahol még idejében kiderülhet az állapot.

Tünetek:

  • tünetszegény
  • haspuffadás
  • gyomor/bélpanaszok
  • vérzészavarok
  • fogyás
  • medencetájéki fájdalom
  • haskörfogat növekedés-hasűri folyadék (ez már szövődményre utal) 

Rizikófaktorok:

  • genetika
  • menopauza
  • családi halmozódás
  • BRCA-1 és BRCA-2 génmutáció
  • hormonkezelés
  • mesterséges ovuláció létrehozása (lombik programok)
  • késői szülés

4. Mellrák

"Az emlőrák jellemzően 35-40 éves kor felett fordul elő, ám egyre gyakoribb, amikor fiatalabbaknál alakul ki. Igen eredményesen kezelhető, ám ehhez – ahogy az összes daganat esetén- kulcsfontosságú az odafigyelés, a korai diagnózis" – mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganat specialista nőgyógyásza. Az emlőrák korai felismeréséhez otthoni önvizsgálatra és évente végzett rákszűrésre van szükség, amely 18 éves kortól ajánlott (fiatalon ultrahang és tumormarkerek, 40 év felett mammográfia és tumormarkerek: CA 15-3, CA 549, MCA, TPS). Természetesen panasz esetén mielőbbi nőgyógyászati konzultáció javasolt!

Tünetek:

  • fájdalmas vagy fájdalmat nem okozó csomó a mellben-hónaljban
  • emlőváladékozás
  • a bőr vagy a mellbimbó behúzódása
  • látványosan eltérő mellméret, a két emlő között
  • az emlő bőrének egyenetlensége, kipirosodása, fekélyesedése
  • kiütés vagy hámlás az emlőbimbó körül

Rizikófaktorok:

  • életkor
  • genetika (BRCA mutáció)
  • családi halmozódás
  • hormonterápia (klimax kezeléséhez használt hormonok)
  • dohányzás
  • nők, akik nem szültek/szoptattak vagy az első gyermeküket 30 éven felül szültek.

Összegezve

  • A méhnyak, méh, petefészek és mellrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganatok.
  • Fontos a rendszeres szűrés a rákmegelőzés érdekében.
  • A méhnyakráknak kimutatható rákmegelőző állapota is van.
  • Az HPV oltással csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának esélye.
  • Emlőrák esetén fontos az otthoni önvizsgálat és évente végzett rákszűrés.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

7 ráktünet, amiről felismerhető a nőgyógyászati daganat

7 ráktünet, amiről felismerhető a nőgyógyászati daganat

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

nőgyógyászati daganat

Forrás: Nőgyógyászati Központ
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához