A demenciával foglalkozó ápoló elmondja, hogy jelezheti szerettének azt, ha gyanús a viselkedése

Fontos, hogy az érintett és a családtagjai méltósággal, szeretettel nézzenek szembe a demencia diagnózisával.

Egy hozzátartozónál felmerülő memóriazavar vagy viselkedésbeli változás mindig érzékeny téma. Nehéz szavakat találni, amikor azt kell kimondanunk: talán a demencia első jelei mutatkoznak. Egy vezető brit szakápoló szerint azonban van három kulcstechnika, amely segíthet, hogy a beszélgetés ne félelmet keltsen, hanem megnyugtató irányt mutasson.

Michelle McGowan, a Dementia UK egyik tapasztalt tanácsadója szerint elengedhetetlen, hogy a családtagok kezdeményezzék a beszélgetést szerettükkel az állapotukkal kapcsolatban.

Három technika a nehéz beszélgetéshez

Mikor?

McGowan szerint akkor érdemes felvetni a témát, amikor szerettünk hirtelen frusztrálttá vagy zaklatottá válik saját hibái miatt. Ilyenkor nyugodtan jelezhetjük, hogy észrevettük a változásokat, és megkérdezhetjük, nyitott-e segítséget kérni.

Magyarázat

Fontos hangsúlyozni, hogy a zavaró tünetek – legyen szó feledékenységről vagy figyelmi nehézségekről – többféle okból is adódhatnak, nem csak demenciából. Ez a hozzáállás kevésbé ijesztő, és inkább arra ösztönzi a hozzátartozót, hogy konzultáljon háziorvosával.

Támogatás

Nagyon fontos a megfelelő támogatás és jelenlét. Ez jelentheti azt, hogy elkísérjük az illetőt a vizsgálatra, segítünk időpontot foglalni, vagy akár közösen vezetünk egy tünetnaplót, amely hasznos lehet a pontos diagnózis felállításában.

A korai diagnózis jelentősége

Bár első hallásra félelmetes lehet azt hallani, hogy szerettünk demenciában szenved, ám a korai felismerés kulcsfontosságú. Nemcsak a megfelelő kezelés és ellátás biztosítható így, hanem a beteg és családja közösen tervezheti meg a jövőt, figyelembe véve a személy kívánságait és igényeit.

A korai diagnózis előnye, hogy még lehetőség van a beteg bevonására az életét érintő döntésekbe. Például előre megbeszélhetik a gondozási preferenciákat, anyagi és jogi kérdéseket, ami később nagy terhet vesz le a családról.

A demencia arcai

A leggyakoribb jelek közé tartozik a memória hanyatlása, a gondolkodási nehézségek és a nyelvi problémák. Idővel az érintett már szerettei nevét sem mindig idézi fel, bár gyakran mégis örömmel reagál a jelenlétükre.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói felhívták a figyelmet a ritka, úgynevezett „paradoxikus világosság” jelenségére is. Ilyenkor a beteg rövid időre visszanyeri szellemi tisztaságát: kimond egy nevet, megjegyzést tesz, viccelődik vagy énekel. Bár ezek a pillanatok meghatóak, a tudósok szerint nem jelentenek tartós javulást.

Hogyan beszéljen demens szerettével?

A demencia nemcsak a memóriát, hanem a mindennapi kommunikációt is fokozatosan átalakítja. Egy hozzátartozóval való beszélgetés ilyenkor gyakran türelmet és kreativitást igényel, hiszen a félreértések, ismétlődő kérdések vagy a szavak keresése frusztráló lehet mindkét fél számára. Mégis, néhány tudatosan alkalmazott módszer segíthet abban, hogy a kapcsolat megőrizze közelségét és bensőségességét.

Rövid, világos mondatok: érdemes egyszerűbb nyelvezetet használni, rövid kijelentésekkel, kerülve a bonyolult magyarázatokat. A túl sok információ zavaró lehet, a rövid üzenetek azonban könnyebben feldolgozhatók.

Nyugodt, barátságos hangnem: a hangszín gyakran fontosabb, mint maga a tartalom. Egy türelmes, meleg hang biztonságérzetet ad, és csökkenti a szorongást, amit a feledékenység okozhat.

Szemkontaktus és testbeszéd: ha a beteg nehezebben érti a szavakat, a nonverbális jelek – mosoly, kézérintés, nyugodt testtartás – sokat segíthetnek. Ezek gyakran erősebben közvetítik a törődést, mint maga a beszéd.

Pozitív emlékek felelevenítése: az érintett számára biztonságérzetet adhat, ha közös régi történeteket, kedves élményeket hozunk szóba. Ezek gyakran jobban megmaradnak az emlékezetben, és örömöt keltenek.

Kerülni a felesleges vitát: ha szerettünk másként emlékszik valamire, nem szükséges mindenáron kijavítani. Sokszor jobb a helyzetet elfogadni, és a beszélgetést nyugodtan továbbvinni, ahelyett, hogy vitát generálnánk.

Türelem az ismétlődésekkel: az egyik legnehezebb helyzet, amikor a beteg újra és újra felteszi ugyanazt a kérdést. Bár fárasztó lehet, a legjobb stratégia a türelmes válaszadás, vagy a figyelem finom elterelése egy másik tevékenység felé.

A beteg bevonása: fontos, hogy az érintett ne érezze magát tehetetlennek. Ha megkérdezzük a véleményét egyszerű dolgokról – például mit szeretne enni, milyen ruhát venne fel –, azzal megőrzi önállóságának érzését, és erősödik a kapcsolat köztünk.

A családtagok dilemmája

Amikor egy szeretett személy már nem ismeri fel rokonait, az mély érzelmi terhet ró a családra. Dr. Pauline Boss, a Minnesotai Egyetem emeritus professzora ezt „kétértelmű veszteségnek” nevezte, amely pszichológiailag hasonló ahhoz, mintha valakit fizikailag veszítenénk el – például egy eltűnt katona esetében. A különbség csak annyi, hogy itt a test jelen van, de a személyiség fokozatosan távolodik.

Figyelmébe ajánljuk

Az orvos szerint ez a demencia 3 korai jele, amelyet a beszéd során ki lehet szúrni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!