40%-kal megnövelheti a demencia kockázatát az, ha ilyenek az éjszakái
Hosszú távon komoly kockázatot jelenthet az agy egészségére, ha ilyen az alvása.
Az éjszakai forgolódás nem csupán a másnapi fáradtságban mutatkozik meg – a legfrissebb tudományos eredmények szerint hosszú távon komoly kockázatot jelenthet az agy számára is. A Mayo Clinic nagyszabású vizsgálata azt találta, hogy a krónikus álmatlanságban szenvedők esetében 40 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki demencia vagy enyhébb kognitív zavar, mint azoknál, akik kiegyensúlyozott alvási szokásokkal rendelkeznek. Az agyi képalkotó vizsgálatok ráadásul az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat is kimutatták náluk.
A szakemberek szerint a tartós alváshiány, alvászavar az agy öregedését is felgyorsíthatja. Azoknál, akik rendszeresen kevesebbet aludtak a szükségesnél, a memória- és gondolkodási teszteken elért eredmények azt mutatták, hogy teljesítményük nagyjából megegyezett a náluk négy évvel idősebb emberekével. Ezzel szemben azok, akik kiegyensúlyozottan és megfelelő mennyiségben aludtak, jobb szellemi teljesítményt nyújtottak, és agyi elváltozásaik is ritkábbak voltak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a rendszeres, jó minőségű alvás nem csupán a mindennapi közérzetet javítja, hanem valós védelmet nyújthat az agy egészsége számára, hozzájárulva a memória és a gondolkodás megőrzéséhez is.
A kutatás, amely az Amerikai Neurológiai Akadémia szaklapjában, a Neurology-ban jelent meg 2025 szeptemberében, több mint 2700 idősebb, átlagosan 70 éves felnőttet követett nyomon közel hat éven keresztül. A résztvevők 16 százalékát diagnosztizálták krónikus álmatlansággal. Rendszeresen végeztek rajtuk memória- és gondolkodásteszteket, valamint egy részükön képalkotó vizsgálatokat is. Ezek során fehérállományi elváltozásokat, valamint amiloid plakkok felhalmozódását keresték – olyan eltéréseket, amelyek szoros kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral.
Az eredmények egyértelműek voltak: míg az álmatlanságban nem szenvedők 10 százalékánál alakult ki enyhe kognitív hanyatlás vagy demencia, addig a krónikus álmatlansággal élők körében ez az arány 14 százalék volt. A kutatók statisztikai korrekcióval is megerősítették, hogy a különbség nem magyarázható pusztán az életkorral, magas vérnyomással vagy az altatószerek használatával.
A gének és az alvás kapcsolata
A vizsgálatból kiderült, hogy a genetikai kockázat és az alvás minősége együtt még nagyobb hatással van az agy állapotára. Az APOE ε4 gén hordozóinál meredekebb kognitív hanyatlást és több Alzheimerhez köthető elváltozást figyeltek meg, ha álmatlanságban is szenvedtek.
Mit jelent ez a mindennapokban?
- Az álmatlanság nem pusztán kellemetlenség: hosszú távon az agy működését és ellenálló képességét is befolyásolhatja – hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Diego Z. Carvalho, a Mayo Clinic neurológusa. Hozzátette, hogy az alvászavar korai figyelmeztető jele lehet annak, hogy valaki veszélyeztetett a jövőbeni memória- és gondolkodási problémák szempontjából.
Miért fontos az alvászavarok kezelése?
A kutatás szerint a krónikus álmatlanság többféleképpen is károsíthatja az agyat: nemcsak az Alzheimer-kórra jellemző fehérje-lerakódásokhoz vezethet, hanem az agyi erek egészségét is ronthatja. Ezért az alvászavar kezelésének célja nem csupán a jobb közérzet, hanem az agy hosszú távú védelme is.
A szakértők hangsúlyozzák: az alvás nem luxus, hanem létfontosságú tényező. A pihenés az agy regenerációjának egyik legfontosabb eszköze, amely segít fenntartani a memória, a gondolkodás és az érzelmi stabilitás egyensúlyát.
Kiderült, ezért vezethet a kevés alvás Alzheimer-kórhoz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
