Sokan nem veszik komolyan: ezek a jelek árulkodhatnak arról, hogy az artériái beszűkültek

Az érelmeszesedés világszerte vezető oka a szív- és érrendszeri betegségeknek, melynek lényege az artériák falának megvastagodása és beszűkülése.

Az artériák feladata, hogy oxigénben és tápanyagokban gazdag vért szállítsanak a szervezet minden részébe. Amikor azonban az erek falában fokozatosan zsíros lerakódások – úgynevezett ateroszklerotikus plakkok – halmozódnak fel, az érfal megvastagszik és beszűkül. Ezt a folyamatot érelmeszesedésnek (ateroszklerózis) nevezik, amely világszerte a szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb oka.

A folyamat alattomos: sok embernél évekig vagy akár évtizedekig nem okoz észrevehető panaszt. A tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a véráramlás már jelentősen csökkent. Ezért fontos ismerni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy az artériák beszűkültek. Hogy mikre érdemes felfigyelni?

Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés

Ha az érelmeszesedés a koszorúereket – vagyis a szívet ellátó artériákat – érinti, gyakran jelentkezik mellkasi fájdalom vagy nyomás, amelyet az orvosok anginának neveznek.

Az érintettek sokszor úgy írják le az érzést, mintha nehéz súly nehezedne a mellkasukra. A fájdalom kisugározhat a nyakba, az állkapocsba, a vállba vagy a hátba is. Gyakran fizikai megterhelés, lépcsőzés vagy stressz váltja ki, de előfordulhat nyugalomban is.

A mellkasi fájdalom természetesen nem minden esetben jelent szívbetegséget, de ha ismétlődően jelentkezik, mindenképpen kivizsgálást igényel.

Légszomj és szokatlan fáradtság

Amikor a szívizom nem kap elegendő oxigént, a szervezet hamarabb kimerül. Ilyenkor légszomj vagy szokatlan fáradtság jelentkezhet.

Egyesek azt veszik észre, hogy olyan tevékenységek után is kifulladnak – például séta, lépcsőzés vagy könnyű házimunka során –, amelyek korábban nem okoztak problémát.

A csökkent oxigénellátás a szív pumpafunkcióját is ronthatja, ami a terhelhetőség csökkenéséhez vezet. A jelenség a koszorúér-betegség egyik gyakori tünete lehet.

Szédülés, ájulás vagy hirtelen gyengeség

Ha az érelmeszesedés az agyat ellátó artériákat érinti – például a nyaki verőereket –, az agy vérellátása átmenetileg romolhat. Ilyenkor a következő tünetek jelentkezhetnek:

• szédülés
• bizonytalanságérzés
• hirtelen fellépő gyengeség
• rövid ideig tartó eszméletvesztés

Súlyosabb esetben átmeneti agyi keringészavar (TIA) vagy stroke is kialakulhat. A TIA tipikus jelei közé tartozik az egyik oldali végtaggyengeség, az arc féloldali lecsüngése vagy a beszédzavar.

Fájdalom a lábakban járás közben

Ha az érelmeszesedés a perifériás artériákat – például a lábak ereit – érinti, jellegzetes panasz a járás közben jelentkező izomfájdalom. A fájdalom rendszerint a vádliban, a combban vagy a farizomban jelentkezik, és pihenésre enyhül.

A jelenség azért alakul ki, mert mozgás közben az izmok több oxigént igényelnek, de a beszűkült erek nem tudnak elegendő vért szállítani.

Kevésbé ismert, mégis fontos figyelmeztető jelek

Az érelmeszesedés néha egészen szokatlan tüneteket okozhat, amelyek könnyen félreérthetők.

Egyes betegek például gyomorégéshez vagy emésztési zavarhoz hasonló panaszokat tapasztalnak, különösen szív eredetű mellkasi fájdalom esetén. Mások hideg verejtékezésről, indokolatlan izzadásról számolnak be, ami a szív oxigénhiányos állapotával függhet össze.

Férfiaknál a merevedési zavar is lehet az érelmeszesedés korai jele. Ennek oka, hogy a pénisz erei különösen érzékenyek az érszűkületre, ezért a keringési problémák itt gyakran hamarabb jelentkeznek. Kutatások szerint az erekciós zavar sok esetben évekkel megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségek diagnózisát.

A néma érelmeszesedés

Az érelmeszesedés egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy sokáig szinte teljesen tünetmentes lehet. Az artériák falában zajló folyamatok gyakran éveken vagy akár évtizedeken át csendben haladnak előre, miközben a lerakódások fokozatosan szűkítik az erek belső átmérőjét. Emiatt a szakirodalomban gyakran „csendes” vagy „néma” betegségként emlegetik az ateroszklerózist.

A szív- és érrendszeri kutatások szerint a véráramlás még akkor is viszonylag jól fennmaradhat, amikor az artéria keresztmetszete már jelentősen beszűkült. Ez azt jelenti, hogy a szervezet hosszú ideig képes alkalmazkodni a csökkent vérellátáshoz, ezért a tünetek sokszor csak későn jelentkeznek. Sajnos nem ritka, hogy a koszorúér-betegség első jele már egy szívroham vagy egy súlyos keringési zavar, mert a plakkok addig észrevétlenül növekedtek.

Ezért hangsúlyozzák a szakemberek a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát. A vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint ellenőrzése, valamint a kardiovaszkuláris kockázat időszakos felmérése segíthet abban, hogy az érelmeszesedést már a korai szakaszban felismerjék, még mielőtt komolyabb szövődmények alakulnának ki.

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés?

Az ateroszklerózis a legtöbb esetben az érfal belső rétegének (endothelium) károsodásával kezdődik. A sérült területen LDL-koleszterin halmozódik fel, amely oxidálódik és gyulladásos folyamatot indít el.

Az immunrendszer sejtjei – például a makrofágok – bekebelezik ezeket a zsírrészecskéket, majd habsejtekké alakulnak. Ezek a sejtek, valamint a fibrin és más anyagok együtt alkotják az ateroszklerotikus plakkot.

Idővel a plakkok növekednek, és beszűkítik az artéria belsejét, ami rontja a véráramlást. Ha a plakk megreped, vérrög képződhet, amely akár teljesen elzárhatja az eret – ekkor alakulhat ki szívinfarktus vagy stroke.

Az érelmeszesedés legfontosabb kockázati tényezői

Az érelmeszesedés kialakulását több életmódbeli és genetikai tényező is elősegíti. A legfontosabbak közé tartozik:

• a telített zsírokban gazdag étrend
• a dohányzás
• a magas vérnyomás
• a magas LDL-koleszterinszint
• a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia
• az elhízás és a mozgáshiány
• az idősebb életkor
• a családi hajlam

Nem minden zsírfelesleg jelent azonos kockázatot

Amikor az orvosok az elhízás és a szívbetegségek kapcsolatáról beszélnek, egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy nem csupán a testsúly, hanem a zsírszövet eloszlása is döntő jelentőségű. A kutatások szerint különösen veszélyes az úgynevezett zsigeri zsírszövet, amely a hasüregben, a belső szervek – például a máj és a belek – körül halmozódik fel.

Ez a zsírtípus nem csupán energiaraktárként működik. A sejtek hormonokat és gyulladásos anyagokat is termelnek, amelyek hatással vannak az anyagcserére. A zsigeri zsírszövet fokozhatja az inzulinrezisztenciát, emelheti a vérnyomást, valamint kedvezőtlenül befolyásolhatja a koleszterinszinteket. Ezek a folyamatok együtt jelentősen növelik az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Elemzések szerint a hasi típusú elhízás sokkal erősebben kapcsolódik a szívbetegségekhez, mint a test más részein felhalmozódó zsírfelesleg. Emiatt a szakemberek ma már nemcsak a testsúlyt vagy a testtömegindexet figyelik, hanem a derékkörfogatot is, amely fontos jelzője lehet a kardiovaszkuláris kockázatnak

Hogyan lehet kimutatni az érszűkületet?

Mivel az érelmeszesedés sokáig tünetmentes lehet, gyakran szűrővizsgálatok során derül ki. A diagnózis többféle vizsgálat kombinációján alapulhat.

Az orvos általában vérvizsgálatot kér a koleszterin- és vércukorszint ellenőrzésére. Gyakori a szívultrahang, az EKG, illetve az erek Doppler ultrahangvizsgálata, amely a véráramlást vizsgálja.

Szükség esetén CT-angiográfia, MR-vizsgálat vagy koszorúér-angiográfia is történhet, amelyek pontos képet adnak az artériák állapotáról.

Mit lehet tenni a beszűkült artériák ellen?

Az érelmeszesedés kezelése mindig több lépésből áll. Az egyik legfontosabb az életmód megváltoztatása. A szakemberek általában mediterrán jellegű étrendet javasolnak, amely bőségesen tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonát, halat és egészséges zsírokat.

A rendszeres mozgás – például napi 30 perc tempós séta – segít javítani az érfalak működését és csökkenti a kockázati tényezőket. Ugyanilyen fontos a dohányzás abbahagyása és a testsúly normalizálása.

Sok betegnek gyógyszeres kezelésre is szüksége van. Ilyenek lehetnek például a sztatinok, amelyek csökkentik az LDL-koleszterinszintet, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek vagy a vérlemezkegátló készítmények.

Előrehaladott szűkület esetén angioplasztika stent beültetéssel vagy koszorúér-bypass műtét is szükségessé válhat, amely helyreállítja a véráramlást.

Figyelmébe ajánljuk

Mit kell tenni érelmeszesedés esetén? Ezeket igya, egye és tegye!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!