Egy neurológus elárulja, mikor ad aggodalomra okot a feledékenység

A memóriazavarok gyakoriak, és hátterükben számos ok állhat, például stressz, alváshiány, de akár demencia is.

A memóriazavarok – vagy ahogy sokan nevezik, „memóriakiesések” – ma már a leggyakrabban említett panaszok közé tartoznak a felnőttek körében.

- A statisztikák azt mutatják, hogy minden ötödik felnőtt időnként megtapasztalja ezeket a problémákat – mondja Dr. Jacek Staszewski neurológus a Medonet-nek. A szakember szerint a feledékenység, az emlékezet romlása aggasztóan gyakorivá vált, és a háttérben rengeteg különböző ok állhat – a stressztől és az alváshiánytól kezdve a vitaminhiányon, máj- és hasnyálmirigy-problémákon át egészen a depresszióig vagy a demenciáig.

De honnan tudhatjuk, hogy a feledékenység még a „normális” kategóriába tartozik, és mikor kell komolyabban venni?

Fiatal korban is romolhat az emlékezet

- Egyre több páciensnél tapasztalom, hogy panaszkodnak a memóriájukra – és ami meglepő, sokan közülük 40–50 év közöttiek – mondja Dr. Staszewski.

A szakember szerint mindenki észlelhet kisebb-nagyobb zavarokat a koncentrációban, a figyelemben vagy a tanulási képességekben, és ez időnként teljesen normális.

- Ami feltűnő, hogy a memóriazavarok a felnőttek egyik leggyakoribb panasza. De ha ezek nem zavarják a mindennapi életünket, és mások sem veszik észre, általában nem utalnak betegségre.

Mi állhat a háttérben?

Ha a feledékenység nem kóros eredetű, legtöbbször az életmódban keresendő az ok.

A feledékenységet sokszor ezek okozzák:

• a stressz és a feszített tempó
• az alváshiány és a pihenés hiánya
• a túlzott alkoholfogyasztás

- Ha ezeket a tényezőket sikerül csökkenteni, az emlékezet idővel visszatérhet a normális szintre – magyarázza a szakember és hozzáteszi, hogy ezek a problémák különösen gyakoriak a fiatalabb korosztályban, ugyanakkor az idősebb, 60 év feletti embereket is jelentősen érintik.

Miért fontos a pihenés az agy számára?

Sokan úgy gondolják, majd a hétvégén pótolják a pihenést – de ez nem mindig működik. Az agynak regenerálódásra van szüksége. Pihenés közben olyan neurokémiai folyamatok zajlanak, amelyek segítenek az emléknyomok rögzítésében.

A szakember szerint a minőségi, megszakítás nélküli alvás kulcsfontosságú. Ez legalább hat-hét órán át tart, és sem altató, sem alkohol, sem koffein nem zavarhatja meg a természetes ciklusát.

- Ilyenkor az agy rendszerezi az információkat, újratervezi a kapcsolódásokat, és megszabadul a felesleges anyagoktól – így lesz képes új ismeretek befogadására és megőrzésére.

A rendszeres pihenés, a hétvégi szünetek vagy akár a nyaralás is segíti az agy „újraindítását”. Ha azonban valaki hosszabb távon pihenés nélkül dolgozik, az intellektuális teljesítmény, a kreativitás és az intuíció fokozatosan csökken.

Amikor már nem a stressz a hibás

A memóriazavarok másik felében sajnos komolyabb betegségek állhatnak.

- Ezek krónikus, gyakran visszafordíthatatlan folyamatok, például a demencia különböző formái – figyelmeztet a neurológus.

De honnan tudjuk, hogy a feledékenység még ártalmatlan, vagy már orvosi vizsgálatot igényel?

- Ha csak ritkán fordul elő, nem kell rögtön pánikolni. De ha a jelenség egyre gyakoribb, vagy a környezetünk is észreveszi, akkor mindenképp érdemes orvossal konzultálni – hangsúlyozza.

A memóriazavar hátterében többek között az alábbi okok is állhatnak:

• elektrolit- vagy hormonális egyensúlyzavar (pl. pajzsmirigyprobléma)
• vitaminhiány
• cukorbetegség vagy máj- és vesebetegség
• magas vérnyomás
• depresszió és neurózis
• szorongásos zavarok
• bizonyos gyógyszerek mellékhatása (például reflux, allergia vagy altatók esetén)

Nincs pontos határ – de van egy fontos jel

- Sajnos nem létezik pontos határérték, ami alapján kimondható, mikor válik a feledékenység kórossá. De ha már elgondolkodunk azon, hogy rendben van-e a memóriánk, az önmagában intő jel – mondja a neurológus.

Ez az úgynevezett „szubjektív kognitív nehézség”: a beteg érzi, hogy valami nem működik jól, bár a környezete még nem észleli.

- Ez még nem betegség, de már egy lehetséges előállapot – egy premorbid fázis.

A demencia akkor diagnosztizálható, ha a memóriazavar tartósan fennáll, és korlátozza a mindennapi életvitelt. Ez azonban egy hosszú folyamat vége – a kulcs az, hogy már korábban felismerjük a tüneteket.

Soha nem túl korai – és soha nem túl késő

- A memóriazavarokat nem szabad bagatellizálni – figyelmeztet Dr. Staszewski.

A rendszeres orvosi ellenőrzés, akár néhány havonta, segíthet időben felismerni a problémát. Az Alzheimer-kór kezelésében például ma már léteznek új, antiamiloid hatású gyógyszerek, amelyek képesek lassítani a betegség előrehaladását – de csak akkor, ha korai szakaszban alkalmazzák őket.

Sajnos igen sok országban a diagnózis átlagosan két évvel a tünetek megjelenése után születik meg – ami gyakran túl késő. Ennek oka lehet a diagnosztikai folyamat hosszúsága, de az is, hogy sokan félnek a demencia „bélyegétől”.

- Minél előbb lépünk, annál hatékonyabb lehet a kezelés – zárja a neurológus.

Figyelmébe ajánljuk

Tudja meg, mi számít normális feledékenységnek és mi kórosnak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!