Mindenki ezt nézi most!

Kiderült, miért van annyi szívbeteg Magyarországon

Kiderült, miért van annyi szívbeteg Magyarországon

Egy, a Szív Világnapja alkalmából készített friss kutatásból világosan látszik, hogy a szív-érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak Magyarországon.

A Szinapszis kutatása a KardioKözpont megbízásából készült, ami alapján sokakat érintenek a szívinfarktus, a szívbillentyű betegségek, sokan esnek át sztent beültetésen és más szívműtéteken, mégis kevesen tudják pontosan, milyen életmódot kellene az ilyen események után folytatniuk. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kutatás tapasztalatai alapján a hosszú távú kardiológiai gondozás jelentőségéről beszélt.

Szinte nincs család, ahol ne lenne szív-érrendszeri betegség

A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Kiderült, hogy az 500 megkérdezett közül 24%-nyi felnőttet érint személyesen valamilyen kardiológiai betegség, 35% családjában pedig van ilyen beteg.

Az érintettek közül legtöbben magasvérnyomás betegségről számoltak be (68%), 31%-nál volt egyszerre jelen szív- és cukorbetegség, 13% már szívinfarktuson is átesett, 14%-nál történt sztent beültetés, és nem ritka a szívritmuszavar, a szívbillentyű probléma sem.

A felnőtt válaszadók azt is megbecsülték, mennyire érintik őket az egyes rizikófaktorok. Legerősebben a stressz jelenléte volt a meghatározó (83%), továbbá 68% vallotta, hogy gondot jelent neki a mozgásszegény életmód, 65% az elhízással küzd, ezen kívül a genetikai hajlam, a dohányzás és a cukorbetegség jelenléte sem elhanyagolható tényező.

Látható tehát, hogy a kardiológiai betegségek nagyarányú jelenléte mellett a rizikófaktorok ismerete is viszonylag általános, de vajon tudják-e pontosan a betegek, milyen életmóddal, milyen kardiológiai gondozás mellett élhetnek a legbiztonságosabban teljes életet?

Olvasson tovább! Így ismerheti fel idejében a szívelégtelenséget!

Hosszú távon is fontos a kardiológiai gondozás

Magyarországon a szív- érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken, aminek a koszorúér betegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka. Ennek ellenére azonban a korai (65 éves életkor előtti) hazai szív- érrendszeri halálozás kétszerese az EU átlagának. Ennek pedig nem csak a rizikófaktorok magas aránya a magyarázata, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik. Egészen pontosan az, hogy a páciensek a néhány hetes rehabilitáció után nem tudják, pontosan milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet, és igen gyorsan visszatérnek ahhoz az életvitelhez, ami végső soron az infarktus kialakulásához vezetett.

A kutatás egyik kérdésére, miszerint van-e a megkérdezetteknek a kezelőorvosuktól származó részletes tájékoztatása, előírása, amely a mozgásra és/vagy a táplálkozásra vonatkozik, elgondolkodtató válaszok születettek. A válaszadóknak kicsivel több, mint 40%-a nem kapott erről tájékoztatást, és akik mégis, azoknak csupán 22%-a tartja azt be teljes mértékben. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a szív-érrendszeri események után döntő jelentőségű lenne a hosszú távú kardiológiai gondozás, amely messze többet jelent a gyógyszerfelírásnál. A rendszeres kontrollok mellett ugyanis magában kellene, hogy foglalja az életvezetési támogatást, amelynek éppúgy része a táplálkozási és mozgási terv elkészítése, ellenőrzése, mint a stresszkezelésben való segítségnyújtás .

– hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – A cél, hogy jóval kevesebb másodlagos szív-érrendszeri probléma alakuljon ki, a páciensek pedig magasabb életminőséggel, nagyobb biztonságban élhessenek!

Forrás: KardioKözpont

Forrás: EgészségKalauz