Zacher elárulta, kik azok, akik nagy eséllyel belehalnak a koronavírusba
A koronavírus halálozási adatai is mutatják, hogy az elhízás életveszélyes lehet.
Magyarországon minden harmadik felnőtt elhízott, és minden második túlsúlyos. A covid az elmúlt két évben csak rontott a helyzeten. Nemzetközi kutatások szerint az emberek 35 százaléka hízott a koronavírus járvány idején, átlagosan nagyjából 3 kilót. Ez Magyarországra is érvényes – mondta az Elhízástudományi Társaság elnöke az RTL Híradónak. Zacher Gábor toxikológus szerint a koronavírus magas magyar halálozási adatai is mutatják, hogy az elhízás milyen súlyos kockázattal jár.
Magas vérnyomás, cukorbetegség – ez a két szó együtt vagy külön-külön, de rendre szerepel a koronavírusban elhunytak alapbetegségei között.
Mindkét betegséget okozhatja az elhízás, amelyben Magyarország az élmezőnyhöz tartozik. A negyedik legelhízottabb nemzet vagyunk a világon – mondta Zacher Gábor. A toxikológus főorvos, aki jelenleg is a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozik, azt mondja: a covidjárvány különösen rámutatott az elhízás veszélyeire.
Magas vérnyomás: ennyi évvel rövidítheti meg az életet - kattintson!
„Azok a betegek, akik elhízottak, biztos, hogy rendelkeznek más egyéb betegségekkel is, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség – ami nagyjából annyit jelentett, hogy ha egy 60 év fölötti elhízott, akinek ezek a betegségei jelen voltak az életében, bekerült koronavírus-fertőzéssel a kórházba, rossz állapotban, és lélegeztetőgépre került, gyakorlatilag szinte 100 százalékos valószínűséggel meghalt."
A covid pedig csak rontott a helyzeten – mondják a Magyar Elhízástudományi Társaságnál. Nemzetközi kutatások szerint az emberek 35 százaléka hízott el a járvány alatt. A britek például átlagosan 3 kilót szedtek fel. 30 százalékkal nőtt az egészségtelen ételek, például a chipsek fogyasztása, és húsz százalékkal az alkoholé.
Magyarországon is hasonló vagy nagyobb mértékben romlott az egészségtudatos magatartás – ami már eleve sem volt megfelelő. Halmy Eszter, a társaság elnöke azt mondta, Magyarországon minden harmadik felnőtt elhízott, és minden második túlsúlyos, gyakorlatilag a felnőtt lakosság kétharmada és a gyerekek durván egynegyede túlsúlyos vagy elhízott. Ez világjelenség, ma már globálisan mintegy 800 millió elhízott van, és a túlsúlyosakkal együtt a számuk mintegy hárommilliárdra tehető.
Kónya Rebeka dietetikus szerint akár már egy kis odafigyeléssel is meg lehet fordítani ezt a folyamatot.
„Ilyen módszer, ha például előző nap elkészítjük, amit másnap enni fogunk, és így lesz időnk tudatosan végiggondolni a választásainkat, Így elkerülhető, hogy ha ránk jön a nagyon nagy éhség, beugorjunk egy pékségbe vagy boltba, és kész árukat vegyünk, például chipseket és csokikat."
A dietetikus ugyanakkor azt mondja: az életmódváltást vagy diétát legtöbbször érdemes orvosi vizsgálatnak megelőznie, mert az elhízás hátterében különböző betegségek is állhatnak.
Napi kvíz: mestere-e a saját táplálkozásának? Tudja meg kvízünkből!
Ha túlsúlyos, rosszabb esélyekkel indul a koronavírus ellen
Korábban már mi is írtunk róla, hogy az elhízás valóban rontja a Covid elleni védekezőképességet. Az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint alkotta négyes, a metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, és a legújabb kutatások szerint a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a nemzetközi felmérések eredményeire reflektált és a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.
Ez az összefüggés a metabolikus szindróma és a súlyos COVID-szövődmények közt
Kínai és ausztrál kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy felmérje, milyen összefüggés lehet az elhízással, magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel (esetleg cukorbetegséggel) élő személyek állapota és a koronavírus fertőzés kimenetele között. A szakértők súlyos kimenetelnek tekintették a lélegeztetésre szorulást, az intenzív ellátás szükségességét, és természetesen az elhalálozást.
A vizsgált 1871 személy mindegyike Covid-diagnózissal rendelkezett, és mindegyiküknél tekintetbe vették a társbetegségeket, az életkort, a BMI-t (testtömeg-indexet), a dohányzást, a laboratóriumi adatokat, és az esetleges kórházi kezelés részleteit. A vizsgált koronavírusos betegek 30,6 %-a élt metabolikus szindrómával. Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi csoportnak 1.6-szor nagyobb volt az esélye az intenzív ellátásra, 1.9-szer nőtt a lélegeztetés szükségességének rizikója, és 1.4-szer nagyobb volt a halálos kimenetel előfordulása. Vagyis a metabolikus szindróma megléte jelentősen emelte a koronavírus komoly szövődményeinek esélyét. (A szindróma egyes elemei közül a cukorbetegség megléte bizonyult a legkockázatosabbnak.)