Három hónap dönti el egy fog sorsát
A fogszuvasodás nem a fájdalommal kezdődik.
A fogszuvasodás megelőzése nem szerencse kérdése, hanem a tudatos gondoskodásé. Dr. Konrád László, a teljes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a legtöbb fogászati probléma jóval azelőtt eldől, hogy a páciens fájdalmat érezne, vagy látható elváltozást tapasztalna. A kérdés nem az, hogy kialakul-e a szuvasodás, hanem az, hogy időben megszakítjuk-e azt a folyamatot, amely elvezet hozzá.
- A fogszuvasodás nem egyik napról a másikra keletkezik, és nem is véletlenül. Pontosan meghatározható biológiai feltételei vannak, és ha ezeket ismerjük, akkor a megelőzés nem elmélet, hanem gyakorlat – hangsúlyozza Dr. Konrád.
Sokan hajlamosak alábecsülni az idő szerepét
A káriesz kialakulásához mindig négy tényező együttes jelenléte szükséges: a szénhidrátbevitel, bizonyos baktériumok, maga a foganyag, valamint az idő. Az utóbbit sokan hajlamosak alábecsülni, pedig éppen az idő szerepének felismerése vezetett el a modern fogászati megelőzés szemléletéhez. Fontos tény, hogy fogszuvasodás értelemszerűen kizárólag természetes fogban alakul ki; koronán, hídon vagy protézisen soha, ami jól mutatja, mennyire meghatározó a fog biológiai sajátossága.
A folyamat a fogzománc felszínén kezdődik. A zománc a szervezet legkeményebb és legellenállóbb anyaga, rendkívül sima felszínnel, amelyen a baktériumok többsége önmagában nem tudna megtelepedni. Egyetlen kivétel létezik, a Streptococcus mutans nevű baktérium, amely képes megtapadni ezen a tükörsima felszínen, majd olyan kötőanyagokat termelni, amelyekhez más baktériumok is csatlakozni tudnak. Így alakul ki a fogakon a lepedék, amely a későbbi problémák alapja.
Ezek a baktériumok a táplálékkal bevitt szénhidrátokat bontják le, és anyagcseréjük során savakat termelnek. Ezek a savak fokozatosan oldják ki a fogzománc ásványi anyagait, hasonló módon ahhoz, ahogyan az ecet vagy a citromsav oldja a vízkövet. Bár a fogzománc rendkívül ellenálló, megfelelő körülmények között ezek az apró mikroorganizmusok idővel maradandó károsodást tudnak okozni benne.
A fogszuvasodás nem fájdalommal kezdődik, hanem elhanyagolással
- A kulcsszó az idő – mondja Dr. Konrád. - A friss lepedék még nem veszélyes. A savtermelő képesség fokozatosan alakul ki, és nagyjából három hónap szükséges ahhoz, hogy elérje azt a szintet, amely már ténylegesen károsítja a fogzománcot. Ha ezt a lepedéket ezen időn belül eltávolítjuk, a fog egyszerűen nem tud megbetegedni.
A professzionális fogtisztítás pontosan ezt a célt szolgálja. Nem csupán a látható fogfelszínek tisztításáról van szó, hanem a fogközök, a fognyaki területek és a fogíny alatti, szabad szemmel nem látható régiók megtisztításáról is. Ehhez olyan ultrahangos és kézi műszerekre, valamint polírozó és ásványianyag-visszapótló eljárásokra van szükség, amelyek otthoni körülmények között nem érhetők el. Ezt a munkát jellemzően dentálhigiénikus végzi, akinek feladata nem a kezelés, hanem a megelőzés.
Három hónap dönti el egy fog sorsát
A tapasztalatok és a biológiai tények alapján az egészséges lakosság számára a háromhavonta végzett professzionális fogtisztítás elegendő ahhoz, hogy a lepedék soha ne érje el azt a kritikus savtermelő szintet, amely fogszuvasodáshoz vezetne. Vannak azonban olyan élethelyzetek és állapotok, amelyek fokozott kockázatot jelentenek. A várandósság idején bekövetkező hormonális változások, az immunvédekezés átmeneti gyengülése és az ásványi anyagok fokozott felhasználása miatt a kismamák fogai érzékenyebbé válnak, ezért náluk ennél gyakoribb, akár hathetente történő professzionális tisztítás indokolt. Hasonló figyelmet igényelnek az implantátumokra rögzített, nagy kiterjedésű hidak is, amelyek alatt a tisztítás nehezített, és ahol a rendszeres gondozás az implantátumok és a megmaradt fogak élettartamát akár élethosszig biztosíthatja. Ugyanez a helyzet az akut fogágybetségben szenvedőknél is.
Mindez természetesen nem helyettesíti az otthoni fogápolást. A rendszeres fogmosás, a fogköztisztítás és a nyelv tisztán tartása alapvető része a megelőzésnek. Dr. Konrád tapasztalatai szerint a modern, különösen a szónikus technológiát alkalmazó elektromos fogkefék jelentősen hatékonyabbak a lepedék eltávolításában, és olyan területeken is csökkentik a baktériumok számát, amelyekhez a sörték közvetlenül nem érnek hozzá.
A szervezet saját védekező mechanizmusa, a nyál, szintén fontos szerepet játszik a fogzománc védelmében, hiszen ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek képesek visszaépíteni a savak által kioldott részecskéket. Ez a regeneráció azonban lassabb folyamat, mint a savas károsodás, ezért különösen fontos, hogy a szénhidrátfogyasztás ne legyen folyamatos. Lefekvés előtt pedig kiemelt jelentősége van annak, hogy az utolsó szénhidrátbevitel után mindig megtörténjen a fogmosás, mivel éjszaka a nyáltermelés jelentősen csökken.
- Ha mindezt rendszeresen és tudatosan alkalmazzuk, akkor a válasz egyszerű – foglalja össze Dr. Konrád László. -Egy egészséges embernél a háromhavonta végzett professzionális fogtisztítás elegendő ahhoz, hogy a saját fogait egy életen át megőrizze. Ez nem ígéret, hanem biológiai törvényszerűség.
- Mikor mossunk fogat valójában? A tudomány szerint nem mindegy, mikor nyúlunk a fogkeféhez
- Soha ne tegye ezt a dolgot fogmosás során – az orvos szerint ezt a legtöbben elrontják
- Komoly betegségekhez vezethet, ha elhanyagolja a fogmosást
- Kihagyta a fogmosást a gyerek? A megfázásra is nagyobb lehet az esélye
- Őszi újrakezdés: a fogmosás is legyen napi alapfeladat
- Fogmosási rutin gyerekeknél, kamaszoknál: ezt tanácsolja a dentálhigiénikus
Miért fájhat a fog, ha ráharapunk? 5 gyakori ok a kellemetlen panasz mögött
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!