Ha ebben a testhelyzetben is szédül, nem a vérnyomása okozza!
A szédülés különböző betegségek jele lehet, ezért mielőtt orvoshoz fordulunk, érdemes részletesen megfigyelni és átgondolni, milyen tünetek jelentkeztek.
A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre. Egyensúlyszervünk kétoldali, bonyolult, idegi áttevődésekkel működő rendszer, bármely részén keletkezik zavar, az kihatással van az egész rendszerünk működésére.
A szédülés hátterében álló okok igen szerteágazóak lehetnek
A szédülés számos különböző egészségügyi probléma tünete lehet, ami megnehezíti azonnali diagnózisát. Ez az érzés bizonytalanságot és zavarodottságot okozhat, hiszen többféle kiváltó oka lehet, kezdve a belső fül rendellenességeitől, a vérkeringési problémákon át, egészen a neurológiai betegségekig. Mivel a szédülés okozói ilyen széles skálán mozognak, kiemelten fontos alaposan átgondolni a tapasztalt tüneteket és körülményeket, hogy az orvosi vizsgálatok során pontos és átfogó információt nyújthassunk a szakembereknek. A területeket tekintve az alábbiak okozhatják a kellemetlen panaszt:
- neurológiai problémák
- ortopédiai problémák
- kardiológiai problémák
- pszichés problémák
- fül-orr-gégészeti problémák
- cukorbetegség
Jóindulatú helyzeti szédülés
A testhelyzettől függő jóindulatú szédülés (benignus paroxysmalis positionalis vertigo, BPPV) általában hirtelen kezdetű, heves, forgó jellegű szédülés, amely gyakran reggel vagy éjszaka jelentkezik először. A panasz nem tart sok ideig, maximum 40-45 másodperces, de mivel ijesztő érzés, a betegek általában úgy érzékelik, hogy hosszabb ideig fennáll. Nincs mögötte semmilyen olyan szervi elváltozás, amely a későbbiekben problémát okozhat.
A külső fültől befelé haladva, a dohhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része: a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus: az egyensúlyszerv.
A szédülést fertőzés is okozhatja
Anélkül, hogy az emberi fül anatómiáját részletesen taglalnánk, a szédülés okainak megértéséhez fontos, hogy ismerjünk néhány részletet felépítésével és funkcióival kapcsolatban – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-Orr-Gégeközpont orvosa. A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés.
A meghűléses, influenzás panaszok szövődménye is lehet a középfül gyulladása. A vírusfertőzések az egyensúly ideget is érinthetik, amelynek gyulladása napokon, heteken át tartó szédülést is okozhat.
Testhelyzet-függő szédülés (BPPV)
A labirintusnak nevezett egyensúlyszervet folyadék tölti ki, amelyben apró kristályok találhatóak. Ha a leváló apró mészkristályok kórosan ingerlik az érzékelő sejtet, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés lép fel. A panaszok ez esetben jellemzően fekvő helyzetben, az ágyban, egyik oldalról a másikra forduláskor jelentkeznek.
Meniére-tünetcsoport
Meniére-betegség során a belső fülben fokozott nyomású folyadék gyülemlik fel. Jellemzően 40 éves kor felett legtöbbször egy, ritkábban mindkét fülben jelentkező betegség. A több órán át tartó, erős hányingerrel járó szédülés mellett a betegeknél rendszerint halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezik. Az elváltozás hatására az érintett oldalon, idővel gyakran teljes hallásvesztés következik be.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A fentieken kívül a szédülés hátterében több probléma, elváltozás állhat. Az orvosi kivizsgálás előtt ezért fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tünetek jellemzőek az általunk tapasztalt szédülésre:
- a panaszok rohamokban, hosszabb ideje fennállnak, vagy rosszabbodtak?
- a szédülésen kívül jelentkezett-e egyéb panasz is: migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás?
- volt-e egyéb, légúti betegsége a szédüléses panaszok kezdetét megelőzően, vagy azzal egy időben?
- milyen napszakban, testhelyzetben jelentkeznek a panaszok?
- mennyi ideig tart a roham?
- milyen gyógyszereket szed rendszeresen?
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak.
Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.
Összegezve
- A szédülés lehet többféle probléma jele, ezért fontos milyen tüneteket tapasztalunk mellette.
- Az állapot mögött többféle betegség is állhat, melyek összefüggésben vannak a test egyensúlyszervével.
- A jóindulatú szédülés gyakran hirtelen kezdődik, reggel vagy éjszaka, de általában rövid ideig tart.
- Az egyensúlyszerv felépítése és funkciója összetett, és károsodása különböző típusú szédülést okozhat.
Szédülés: ekkor jelezhet szívbetegséget
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
