A petefészekrák az egyik legnehezebben felismerhető nőgyógyászati daganatos megbetegedés: tünetei sokszor nem jellegzetesek, és jelenleg nincs olyan népegészségügyi szűrővizsgálat, amely a tünetmentes nők körében megbízhatóan kimutatná a betegséget.
- A petefészekrák egyik legnehezebben felismerhető nőgyógyászati daganat, mert tünetei nem jellegzetesek és nincs megbízható szűrővizsgálat.
- A korai tünetek általánosak, más betegségekre is utalhatnak, ezért tartós vagy visszatérő panaszok esetén kiemelten fontos a kivizsgálás.
- A megfelelő diagnózis, időben történő orvosi vizsgálat és tájékozottság segíthet a betegség korai felismerésében.
- A petefészekrák kiemelten halálos, Európában a legmagasabb a megbetegedési és halálozási aránya, az öt évet túlélők aránya alig 40%.
- A témához művészeti és társadalmi kezdeményezések kapcsolódnak, amelyek célja a betegség láthatóvá tétele és a hiteles információk terjesztése a nők körében.
Ezért is különösen fontos a figyelmeztető tünetek ismerete, a tartós vagy visszatérő panaszok megfelelő kivizsgálása és az időben megkezdett betegút.
Miért nehéz időben felismerni a petefészekrákot?
A betegség korai tünetei könnyen összetéveszthetők más, gyakori panaszokkal. A tartós puffadás, hasi vagy kismedencei fájdalom, korai teltségérzet, illetve a vizelési vagy székelési szokások megváltozása önmagában számos más állapothoz is kapcsolódhat. Emiatt a tünetek sokszor hosszabb ideig észrevétlenek maradhatnak, vagy más okoknak tulajdoníthatják őket. Éppen ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén megtörténjen az orvosi kivizsgálás, és az egészségügyi ellátásban is megfelelő figyelem jusson a lehetséges figyelmeztető jelek felismerésére.
„A petefészekrák esetében különösen nagy kihívást jelent, hogy a kezdeti tünetek sokszor általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak. Ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén azok hátterét megfelelően kivizsgálják. A kockázati tényezők ismerete, a tünetek megfelelő értékelése és az időben megkezdett kivizsgálás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség felismerése ne késlekedjen” – mondja dr. Máté Szabolcs a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika főorvosa, a Nőgyógyászati Onkológiai és Daganatsebészeti Osztály vezetője, szülész-nőgyógyász szakorvos.
A korai felismerés nem egyetlen vizsgálaton múlik. Fontos szerepe van a tünetekkel kapcsolatos tudatosságnak, az egészségügyi szakemberek megfelelő tájékozottságának, a korszerű diagnosztikai lehetőségeknek és annak is, hogy a gyanút követően a beteg minél gyorsabban eljusson a szükséges vizsgálatokhoz és szakellátáshoz. A petefészekrák elleni küzdelemben ezért a kutatás és a korszerű kezelések mellett az edukáció és a betegségről szóló hiteles párbeszéd is fontos szerepet kap. Egyre több innovatív gyógyszervállalat köteleződik el a daganatellenes kutatások mellett; köztük az AbbVie is nagy hangsúlyt fektet e terület fejlesztésére.
„A petefészekrák esetében nemcsak az orvostudománynak, hanem mindannyiunknak van szerepe abban, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapjon. Fontos, hogy beszéljünk a tünetekről, a felismerés nehézségeiről és az érintettek valós tapasztalatairól, mert a megfelelő információ időben való elérése sokat számíthat. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a petefészekrákról nyíltabban és hitelesebben beszéljünk, és a betegség ne maradjon láthatatlan azok számára, akiket érint” – mondja Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője.
A petefészekrák az egyik leghalálosabb, nőket érintő daganatos megbetegedés Európában, mégis a háttérbe szorul.[1],[2] Míg a női egészségügy más területei a kidolgozott stratégiáknak és a nagyobb társadalmi figyelemnek köszönhetően előreléptek, a petefészekrák továbbra is háttérbe szorul – ennek pedig súlyos ára van. Globális viszonylatban is Európát sújtja leginkább a petefészekrák: 2022-ben itt volt a legmagasabb a megbetegedések és a halálozások aránya2, ráadásul az érintett nők alig 40 százaléka éli meg a diagnózist követő ötödik évet2.
A számok mögött mindig emberi történetek vannak
A petefészekrákról szóló közbeszédet gyakran statisztikák, túlélési adatok és orvosi eredmények határozzák meg. Ezek fontosak a betegség megértéséhez, ugyanakkor nem mutatják meg, mit jelent a diagnózis a mindennapokban, milyen bizonytalanságokkal és változásokkal szembesülnek az érintettek.
Ezt a személyes oldalt állítja középpontba Gáldi Vinkó Andrea fotóművész új fotósorozata, a „Csend anatómiája”, amely a művészet eszközeivel keresi a választ arra, mi rejlik a kórlapokon és leleteken szereplő számok és adatok mögött. A művész a Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back című sorozatáért elnyerte a rangos brit Kraszna-Krausz Könyvdíjat.
Az új sorozat célja, hogy közelebb hozza a petefészekrák valóságát, és láthatóvá tegye azt is, amit a statisztikák önmagukban nem tudnak megmutatni: az érintettek tapasztalatait, érzéseit és mindennapi küzdelmeit.
A fotósorozatot a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet aulájában állítják ki. A kezdeményezés a művészet nyelvén keresztül szeretné erősíteni a figyelmet a betegségre, és párbeszédet kezdeményezni annak felismeréséről, diagnosztikájáról és az érintettek tapasztalatairól.
A kezdeményezés szakmai és társadalmi partnere a Mályvavirág Alapítvány, amely a nőgyógyászati daganatokkal kapcsolatos edukációval és az érintettek támogatásával foglalkozik. Az alapítvány az érintettek bevonásával kapcsolódik a projekthez, és részt vesz abban is, hogy a petefészekrákkal kapcsolatos hiteles információk minél több nőhöz eljussanak.
A női egészségvédelem három meghatározó hazai szereplője összefogásának köszönhetően a petefészekrákról szóló párbeszéd mostantól – az egészségügyi tájékoztatáson túl – a művészet eszközeivel is közelebb kerülhet a nagyközönséghez. A kezdeményezés megvalósulását az AbbVie támogatja.
Ez a tájékoztatás kizárólag általános információs célú, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist, kezelést vagy az egészségügyi szakemberekkel való személyes egyeztetést.
Hivatkozások:
[1] Manzano A, Košir U, Hofmarcher T. A szakadék áthidalása a női daganatos betegségek ellátásában: globális szakpolitikai jelentés az egyenlőtlenségekről, az innovációkról és a megoldásokról. IHE Report 2025:12. Svéd Egészséggazdaságtani Intézet (IHE); 2025.
[2] ENGAGe. Petefészekrák (Ovarian Cancer). Elérhető: https://engage.esgo.org/gynaecological-cancers/ovarian-cancer/ [Utolsó hozzáférés: 2026. január].
Rendszeresen puffad? Endometriózis és petefészekciszta is okozhatja
- Kilenc szervét távolították el a 42 éves nőnek, miután kiderült, mi is okozza a panaszait
- Rendszeresen puffad? Endometriózis és petefészekciszta is okozhatja
- Kismedencei fájdalom: ennyi minden okozhatja
- Az endometriózisnak komoly anyagi ára lehet: évente egyhavi fizetés is kieshet
- Durva premenstruációs tünetektől szenvedek - mit tehetnék, hogy jobb legyen? Az orvos válaszol
- Az endometriózis évente több százezer forintnyi munkakiesést okozhat
Gyakori kérdések a petefészekrákról
Mi a petefészekrák?
A petefészekrák gyűjtőfogalom: többféle rosszindulatú daganat tartozik ide, amelyek eltérő sejttípusokból indulhatnak ki. A leggyakoribb az úgynevezett hámeredetű petefészekrák. A korszerű orvosi megközelítés a petefészek, a petevezeték és az elsődleges hashártyadaganatok egy részét együtt tárgyalja, mivel biológiai viselkedésük és kezelésük sok tekintetben hasonló.
Melyek a petefészekrák leggyakoribb tünetei?
A legjellemzőbb panaszok közé tartozik a tartós puffadás, a haskörfogat növekedése, a hasi vagy kismedencei fájdalom, a korai teltségérzet, az étvágytalanság, valamint a gyakoribb vagy sürgető vizelési inger. Előfordulhat továbbá székrekedés, hasmenés, hátfájás, indokolatlan fogyás, fáradékonyság és szokatlan hüvelyi vérzés is. Ezek a tünetek jóindulatú állapotok következtében is kialakulhatnak, ezért önmagukban nem bizonyítják a daganat jelenlétét. Kivizsgálásuk különösen akkor fontos, ha újonnan jelentkeznek, tartósan fennállnak, rendszeresen visszatérnek vagy fokozatosan erősödnek.
Miért nehéz időben felismerni a betegséget?
A petefészekrák kezdetben akár teljesen tünetmentes is lehet, a jelentkező panaszok pedig gyakran általánosak. A puffadást emésztési problémának, a gyakori vizelést húgyúti panasznak, a hasi fájdalmat pedig számos más betegség tünetének is gondolhatják. Nem egyetlen panasz a döntő, hanem annak tartóssága, gyakorisága, erősödése, illetve az, hogy eltér-e az érintett korábban megszokott állapotától.
Van szűrővizsgálat a petefészekrák kimutatására?
Jelenleg nincs olyan megbízható népegészségügyi szűrővizsgálat, amelyet a tünetmentes, átlagos kockázatú nők körében rutinszerűen lehetne alkalmazni. A nőgyógyászati vizsgálat, a hüvelyi ultrahang és a CA–125 tumormarker meghatározása része lehet a kivizsgálásnak, de egyik sem alkalmas önmagában általános szűrésre. A CA–125 szintje más betegségek, például endometriózis, mióma vagy kismedencei gyulladás miatt is megemelkedhet, miközben petefészekrák esetén sem mindig magas.
Kimutatja a petefészekrákot a méhnyakrákszűrés?
Nem. A méhnyakrákszűrés során végzett citológiai vagy HPV-vizsgálat elsősorban a méhnyak elváltozásainak felismerésére szolgál, a petefészekrák kiszűrésére nem alkalmas. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálat ennek ellenére fontos, de nem helyettesíti a célzott kivizsgálást, ha valakinél tartós, petefészekrákra is utaló panaszok jelentkeznek.
Hogyan történik a petefészekrák kivizsgálása?
Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, azok fennállásáról, valamint az egyéni és családi kórelőzményekről. Ezt nőgyógyászati vizsgálat, laborvizsgálat és képalkotó eljárás követheti. Gyakran végeznek hüvelyi ultrahangot, szükség esetén pedig CT-, MR- vagy más vizsgálatot is. A CA–125 tumormarker eredményét mindig a többi lelettel együtt kell értékelni. A biztos diagnózishoz rendszerint szövettani vizsgálatra van szükség.
Kik tartoznak a fokozott kockázatú csoportba?
A kockázat az életkor előrehaladtával emelkedik, a betegség leggyakrabban a változókor után alakul ki. Nagyobb lehet a veszély azoknál, akiknek közeli családtagjánál petefészek- vagy emlőrákot diagnosztizáltak, illetve akik bizonyos öröklött géneltérést, például BRCA1- vagy BRCA2-mutációt hordoznak. A Lynch-szindróma, az endometriózis és egyes reproduktív tényezők szintén összefügghetnek a kockázattal. A fokozott kockázat azonban nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul.
Örökölhető a petefészekrák?
A petefészekrákok egy része öröklött genetikai eltérésekhez kapcsolódik. Erre utalhat, ha a családban több közeli rokonnál fordult elő petefészek-, emlő-, hasnyálmirigy-, vastagbél- vagy más, öröklődő daganatos szindrómához kapcsolható rákbetegség. Ilyen esetben genetikai tanácsadás javasolt, amelynek során felmérik, indokolt-e genetikai vizsgálat. A teszt eredménye nemcsak az érintett kezelését és megelőzési lehetőségeit, hanem családtagjai kockázatának megítélését is befolyásolhatja.
Csak idősebb nőknél alakulhat ki?
Nem, bár a petefészekrák kockázata az életkorral nő, fiatalabb nőknél is előfordulhat. Bizonyos ritkább daganattípusok kifejezetten fiatalabb életkorban jelenhetnek meg. Ezért az életkor önmagában nem zárja ki a betegséget, és a tartós vagy visszatérő tüneteket fiatalabb korban is érdemes kivizsgáltatni.
Hogyan kezelik a petefészekrákot?
A kezelés a daganat típusától, kiterjedtségétől, genetikai és molekuláris jellemzőitől, valamint a beteg általános állapotától függ. Leggyakrabban műtétet és gyógyszeres kezelést, elsősorban kemoterápiát alkalmaznak. Egyes esetekben célzott készítmények vagy más korszerű terápiák is szóba jöhetnek. A pontos kezelési tervet nőgyógyászati onkológiai szakértőkből álló csapat állítja össze.
Megelőzhető a petefészekrák?
A betegség kialakulását nem lehet minden esetben megelőzni. Ismert, jelentősen emelkedett örökletes kockázat esetén azonban genetikai tanácsadás és személyre szabott orvosi követés indokolt. Bizonyos géneltérések hordozóinál a gyermekvállalás lezárása után kockázatcsökkentő műtét is felmerülhet. Erről minden esetben szakorvossal, az előnyök és a lehetséges következmények részletes mérlegelése után kell dönteni.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Nőgyógyászati kivizsgálás javasolt, ha a puffadás, a hasi vagy kismedencei fájdalom, a korai teltségérzet, az étvágy megváltozása, illetve a vizelési vagy székelési panaszok tartósan fennállnak vagy rendszeresen visszatérnek. Szokatlan hüvelyi vérzés, különösen változókor után, mindig mielőbbi orvosi vizsgálatot igényel. A panaszok hátterében az esetek jelentős részében nem daganat áll, az okot azonban csak megfelelő kivizsgálással lehet tisztázni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
