Hólyagdaganat, fertőzés, hólyagkő: ezekben az esetekben szükséges a hólyagtükrözés
A hólyagtükrözés vagy cisztoszkópia egy fontos urológiai vizsgálat, amely lehetőséget teremt az orvosnak arra, hogy a húgycső és a húgyhólyag belső felszínét áttekintse.
Dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ szakorvosa azokra a tünetekre és betegségekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén szükség van hólyagtükrözésre, valamint a vizsgálat menetét is bemutatta.
Hólyagtükrözés: vizsgálatra és mintavételre is alkalmas
A cisztoszkópia vagy hólyagtükrözés során egy merev eszközt vagy egy hosszú, flexibilis, vékony csövet juttatnak fel a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba, hogy az urológus áttekinthesse, megvizsgálhassa az érintett szerveket. A merev és a flexibilis eszközök közül a vizsgálat céljának vagy az endoszkópon át végzett beavatkozás jellegének függvényében választ az orvos, ezért maga a mód változó, de a vizsgálat mindkét esetben ugyanaz. Diagnosztikus célokra általában a flexibilis eszköz javasolható. az alábbi 3 gyakori urológiai probléma esetén szükséges a hólyagtükrözés.
1. Akadályozott vizeletürítés
Számos olyan szerkezeti probléma létezik, aminek eredményeként akadályozott lehet a vizeletürítés. A vizeletrekedés gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vizelet nehezen indul, a vizeletsugár vékonnyá válik, erőtlen az ürítés, esetleg menet közben meg is akad a vizelés, valamint utócsepegés is jelentkezik. (Ezt a jelenséget fontos elkülöníteni a vizeletelakadástól, ami egy hirtelen bekövetkező vizelési képtelenség.) Nagyon gyakran – számos más jellegű okon túl – valamiféle, a húgyhólyagban vagy a húgycsőben található fizikai akadály okozza a nehézségeket, mint például a polip, a hólyagkő vagy húgycsőszűkület.
2. Hólyagdaganat vizsgálata, utánkövetése
Az első legfontosabb teendő, ha a páciens gyanús tüneteket, jellemzően véres vizeletet tapasztal, hogy mindenképpen forduljon orvoshoz. A vizitre érkezve érdemes végiggondolni, mióta tapasztalja az illető a panaszokat, milyen gyógyszereket szed, mi szerepel a kórtörténetében. Mindemellett természetesen minden esetben fontos az ultrahangos vizsgálat, valamint a laborvizsgálat, amely a vérmintára és a vizeletmintára is kiterjed.
A legjobb hatásfokú vizsgálatnak e tekintetben a cisztoszkópia számít. Amennyiben valóban hólyagrák diagnosztizálható, úgy a kezelések alatt és után is fontos utánkövető eljárás a hólyagtükrözés.
3. Krónikus húgyúti fertőzés
Ha valakinél sokadszor tér vissza a húgyúti fertőzés, mindenképpen utána kell járni, mi okozhatja a rendszeres kiújulást. A diagnosztizálás azért is fontos, hogy kiderülhessen, nincs-e valamilyen betegség, rendellenesség a háttérben.
A húgyúti fertőzés tünetei alapján sokszor már egyértelműen diagnosztizálható, de az is igaz, hogy a ránézésre tiszta, nem zavaros vizelet is származhat hólyaghurutos betegtől. Ilyenkor a vizelethez használt tesztcsík, szükség esetén a vizeletüledék vizsgálat mutathatja ki a betegség jelenlétét.
A vizeletelemzés tehát mindenképpen alapja a diagnosztizálásnak, de ha már visszatérő, krónikus húgyúti fertőzésről van szó, további vizsgálatokra is szükség lehet, mint a vizelettenyésztés, a katéteres vizeletvizsgálat, a hasi ultrahang, a natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok és a hólyagtükrözés.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A hólyagtükrözés előtt tisztázni kell néhány alapvető dolgot, például, hogy nem terhes-e a páciens, nem allergiás-e valamilyen alkalmazott anyagra, hogy milyen gyógyszereket szed (a véralvadásra ható szereket ilyenkor átmenetileg fel kell függeszteni), kapott-e már helyi érzéstelenítést, illetve, hogy fennáll-e nála akut húgyúti fertőzés – ugyanis ilyen esetben nem ajánlott elvégezni a vizsgálatot.
"Maga a hólyagtükrözés helyi érzéstelenítőt tartalmazó csúsztató gél alkalmazása mellett történik, ezen kívül, ha hajlékony, úgynevezett flexibilis cisztoszkópot használunk, kevésbé kellemetlen a vizsgálat. Az eszköz okozta esetleges sérülések elkerülése érdekében szemkontroll mellett vezetjük be a műszert. Ez annyit jelent, nem vakon, hanem a cisztoszkóp optikáján nézve juttatjuk be az eszközt a hólyagba" – ismerteti dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa. - A cisztoszkópon keresztül steril vízzel vagy sóoldattal feltöltjük a hólyagot, ami kifeszíti annak nyálkahártyáját, így alaposan megvizsgálható a belső felszín. Mindezek miatt a vizsgálat alatt a páciens feszülést, vizelési ingert, enyhe kellemetlenséget érezhet.
A hólyagtükrözés előtt ismertetik a beteggel az esetleges kockázatokat is - mint enyhe vérzés, esetleges fertőzés -, még ha steril környezetben is zajlik az eljárás. Ennek megelőzése végett antibiotikumot rendelhet el az urológus, de minden esetben tájékoztatni kell az orvost, ha a vizsgálat után a páciens esetleg belázasodik, gyakori vizelési inger jelentkezik nála, derékfájás vagy vizelési nehézség lép fel. A hólyagtükrözés és esetleg más vizsgálatok kapcsán pontos diagnózis állítható fel, így célzott kezelés válik lehetővé, akár még a korábban nehezen diagnosztizálható, krónikus esetekben is.
Megtévesztő tünetek, amik húgyhólyagrákra utalnak, nem felfázásra
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
