Az asszonynak légszomja volt a repülőn, majdnem ráment az élete – ennyin múlt a sorsa
A nő a 13 órás repülőút során extrém fájdalmat és légzési nehézséget tapasztalt; két órával a landolás előtt összeesett.
A tüdőembólia gyakran kiszámíthatatlan, de nem felismerhetetlen. Ha odafigyel bizonyos tünetekre és nem késlekedik orvosi segítséget kérni, életmentő menthet.
Hosszan tartó, ülő helyzetben (például repülőn vagy irodában) is kialakulhat
Egy 33 éves kanadai édesanya, Emily 13 órás repülőút során extrém fájdalmat és légzési nehézséget tapasztalt; két órával a landolás előtt összeesett - írta meg a The Sun. A diagnózis súlyos saddle pulmonary embolism: egy nagy thrombusról volt szó, amely egyszerre zárta el a fő tüdőartériát kétoldalt. Rövid időn belül eszméletét vesztette, arcán bevérzés, testszerte verejtékezés jelentkezett – repülőgépen, oxigénnel és fedélzeti orvossal érték el, hogy életben maradjon.
A repülőgép személyzete és egy ott tartózkodó orvos azonnal reagált, oxigént adtak neki, és business osztályon fekvő fotelba fektették. A leszállás után három óráig reptéri kezelést kapott, majd Arábia-félszigeti kórházban (Rashid Hospital, Dubai) vizsgálták és kezelték tovább.
A későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy egyrészt a hosszan tartó mozdulatlanság, másrészt a fogamzásgátló használata is hozzájárult a kialakuláshoz. A kórházi kezelésehez CT-angiográfia, azonnali antikoaguláns terápia és többlépcsős gondozás kellett. Ő maga azóta tudatosságot hirdet az embóliás rizikóról és a gyors orvosi reakció szükségességéről.
A szervezet gyakran jelez, mielőtt komolyabb probléma alakulna ki — de ezek a jelek nem mindig egyértelműek. Egy nehezen megmagyarázható légszomj, szúró mellkasi fájdalom vagy hirtelen szapora szívverés könnyen tűnhet ártalmatlan tünetnek, különösen stresszes időszakban. Mégis előfordulhat, hogy ezek a panaszok egy súlyos, akár életveszélyes állapot, például a tüdőembólia első figyelmeztető jelei.
Mi a tüdőembólia?
A tüdőembólia olyan állapot, amikor egy vérrög – általában az alsó végtagok mélyvénás rendszeréből származó trombus – elindul a szervezetben, és megakad a tüdő artériáiban. Ez a keringés egyik legforgalmasabb útvonala, és ha itt torlódás keletkezik, az drámai hatással lehet a szervezet egész oxigénellátására. A baj sokszor hirtelen csap le — de ha az ember felismeri a jeleket, a túlélés esélye nagyságrendekkel nő.
Amikor a test kiabál — de mi csak suttogást hallunk
Az egyik legelső tünet, amit az emberek tapasztalnak, az a légszomj. Nem feltétlenül a klasszikus zihálás, hanem egy szokatlan, nehezen megfogalmazható nehézlégzés, ami akár nyugalomban is jelentkezhet, de gyakran erősödik fizikai megterheléskor. Aki átélt már ilyet, gyakran úgy írja le, hogy "mintha nem menne le a levegő".
A másik gyakori jelenség a mellkasi fájdalom. Ez nem mindig tompa, hanem inkább éles, szúró érzés, amely belégzéskor, köhögéskor vagy mozgásra fokozódik — orvosi nyelven ezt pleuritikus fájdalomnak hívjuk. Néha annyira intenzív, hogy az ember szívrohamra gyanakszik.
Sokan panaszkodnak szapora, szabálytalan szívverésre, amit a test kompenzáló mechanizmusa vált ki: a szív megpróbálja fenntartani a megfelelő keringést, hogy a tüdő oxigénhiányát valahogy ellensúlyozza. Ezért a pulzus hirtelen megemelkedhet, és ez önmagában is ijesztő lehet.
Különösen aggasztó, amikor valaki véres köpetet észlel. Ez már azt jelzi, hogy a vérrög elzárta egy kisebb tüdőartériát, és a mögöttes szövet részlegesen elhalt — ez az ún. tüdőinfarktus. Ritkább, de nagyon figyelemfelkeltő tünet.
És bár ezek önmagukban is fontosak, a legsúlyosabb állapotokra olyan tünetek utalnak, mint a szédülés, ájulás vagy hirtelen vérnyomásesés. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy a vérrög valószínűleg nagy, és akár a jobb szívfelet is túlterhelheti. Az oxigénhiány ilyen esetekben már nemcsak a tüdőt, hanem az agyat is érintheti.
Van még egy „csendes” figyelmeztető jel, amely gyakran megelőzi a tüdőembóliát: a lábduzzanat vagy vádli érzékenység. Ha az egyik alsó végtagon tapasztal ödémát, melegséget, nyomásérzékenységet, az lehet a mélyvénás trombózis jele. Innen indulhat el a vérrög a tüdő felé.
Nehéz felismerni – de nem lehetetlen
A tüdőembólia különösen alattomos, mert tünetei más betegségekre is hasonlítanak. Nem ritka, hogy tüdőgyulladásként, pánikrohamként vagy akár szívizomproblémaként diagnosztizálják tévesen. Ezért is fontos a strukturált, lépésről lépésre történő orvosi gondolkodás, amelyet ma már nemzetközi irányelvek is támogatnak.
Hogyan különböztethető meg más betegségektől?
Ez az egyik legnagyobb kihívás. A tüdőembólia akár szívrohamra, tüdőgyulladásra vagy szorongásos rohamra is hasonlíthat. Ezért fontos a strukturált, lépésről lépésre történő diagnózis:
- Klinikai valószínűség becslése (pl. Wells-score vagy a modernebb YEARS-kritériumok)
- D-dimer teszt: kimutatja a véralvadási termékek emelkedését
- CT pulmonalis angiográfia (CTPA): a legpontosabb képalkotó módszer
- Mellkasröntgen, EKG, szívultrahang: kizárás és differenciáldiagnózis céljából
Az első lépés a klinikai valószínűség meghatározása: erre szolgálnak olyan eszközök, mint a Wells-score vagy az újabb, egyszerűbb YEARS-szabály, amelyek figyelembe veszik többek közt a beteg tüneteit, kockázati tényezőit és a D-dimer nevű laborértéket. Utóbbi egy véralvadási folyamatban keletkező fehérje, amelynek szintje tüdőembólia esetén jellemzően megemelkedik.
Ha a gyanú erős, az orvos a legmegbízhatóbb képalkotó vizsgálathoz, a CT pulmonalis angiográfiához (CTPA) folyamodik. Ez képes megmutatni, hol rekedt meg a vérrög, és milyen mértékben akadályozza a keringést. Kiegészítésként készülhet mellkasröntgen (más okok kizárására), EKG (a szívritmus és jobb szívfél terhelésének vizsgálatára), valamint szívultrahang, ha a beteg állapota nem teszi lehetővé a CT elvégzését.
Tünettáblázat
Mit mutatnak a legújabb kutatások?
Az elmúlt években rengeteget fejlődött a tüdőembólia kezelése. A 2025-ös BMJ Best Practice és a JAMA friss ajánlásai szerint a gyors, protokollal támogatott diagnózis és azonnali antikoaguláns terápia a legfontosabb túlélési tényező. Ha a vérrög kicsi, elég lehet gyógyszeres véralvadásgátló kezelés, amit hosszabb távon is folytatnak.
Nagyobb, úgynevezett masszív tüdőembólia esetén – amikor a beteg sokkos állapotba kerül, vagy a jobb szívfél működése összeomlik – életmentő lehet a trombolízis, a katéteres vérrögeltávolítás vagy akár az ECMO nevű mesterséges tüdőkezelés is. Ilyenkor a döntéseket másodpercek alatt kell meghozni.
Ami viszont a legfontosabb: minél korábban ismerik fel a problémát, annál kevesebb komplikációval kell számolni. Ezért van kulcsszerepe az Ön tudatosságának.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hirtelen légszomjat érez, amit eddig nem tapasztalt, különösen ha ehhez mellkasi fájdalom vagy lábduzzanat társul, ne várjon. Ugyanez igaz akkor is, ha ismeretlen eredetű szédülés, gyors szívverés vagy véres köpet jelentkezik. Az orvos számára ezek a tünetek már önmagukban is gyanút keltenek — és a legtöbb sürgősségi osztályon ma már rendelkezésre állnak a szükséges diagnosztikai eszközök.
A tüdőembólia nem úgy jelentkezik, mint a filmekben
Nincs mindig drámai összeesés vagy elakadó levegő — sokkal gyakoribb, hogy a test apró jeleket küld, amelyeket könnyű félreértelmezni vagy elbagatellizálni. De ha egyszer már tudja, mire figyeljen, azzal nemcsak a saját, hanem akár mások életét is megmentheti.
Tüdőembólia: a szívrohamra hasonlítanak a tünetei, pedig vérrög áll a háttérben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
