Miért épp a fagyok utáni enyhüléskor erősödik fel az influenza járvány? Ez a magyarázata

Sokan ösztönösen azt gondoljuk, hogy az influenza a hideghez kötődik: ha elmúlik a tél, a vírus is eltűnik. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és részben ahhoz a mikroklímához kapcsolódik, amelyben ilyenkorra a mindennapjainkat töltjük.

Mi az influenza?

Az influenza egy fertőző vírusos megbetegedés, amely elsősorban a légzőrendszert, azaz az orrot, a torkot és néha a tüdőt is érinti. Könnyen terjed emberről emberre a levegőben lévő légúti cseppek vagy a fertőzött felületek megérintése révén. Noha egyesek pihenéssel és vény nélkül kapható gyógyszerekkel gyógyulnak meg, az influenza súlyos, életveszélyes szövődményeket okozhat, különösen kisgyermekek, idősek és immunrendszerük legyengült személyek esetében.

Mikor van az influenza-szezon csúcsa?

Bár az influenza az év bármely szakában előfordulhat, az influenza-szezon a hidegebb hónapokban éri el csúcspontját, december és február között pedig észrevehető a megbetegedések számának növekedése. Ez az időszak, amelyet gyakran „influenza-szezonnak” vagy „megfázás és influenza-szezonnak” neveznek.

A mérsékelt égövben – így Magyarországon is – az influenzajárványok nem ritkán a tél végén, sőt kora tavasszal érik el a csúcspontjukat, amikor az időjárás már kifejezetten enyhébb. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, valójában azonban több, egymással összefonódó biológiai, környezeti és társadalmi tényező áll a háttérben.

Az influenza szezonális viselkedése régóta ismert jelenség: a járványok rendszerint ősszel indulnak, télen erősödnek fel, és gyakran csak tavasszal csengenek le. Az adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb megbetegedésszám sok évben február–március környékén jelentkezik, vagyis akkor, amikor már nem feltétlenül a kemény hideg határozza meg a mindennapokat. Ez arra utal, hogy az influenza terjedése nem pusztán a hőmérsékleten múlik, hanem sokkal árnyaltabb folyamatok eredménye.

A vírus „komfortérzete”: nem a hideg a kulcs, hanem a környezet

Az influenzavírus egy úgynevezett burkos vírus, amelynek külső rétege érzékenyen reagál a környezeti viszonyokra. A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a vírus nemcsak hidegben, hanem kifejezetten száraz levegőben érzi magát jól. Az alacsony relatív páratartalom – ami télen és a fűtési szezon végén beltérben különösen jellemző – kedvez a vírus túlélésének és terjedésének.

Kísérletes modellekben megfigyelték, hogy száraz levegőben a vírus hosszabb ideig marad fertőzőképes az apró légúti cseppekben és aeroszolokban. Ilyenkor ezek a mikroszkopikus részecskék lassabban ülepednek le, tovább lebegnek a levegőben, és nagyobb eséllyel jutnak be egy másik ember légutaiba. Ez azt jelenti, hogy már nem is feltétlenül a kinti hőmérséklet a döntő, hanem az a mikroklíma, amelyben a mindennapjainkat töltjük.

A hőmérsékletnek természetesen továbbra is van szerepe. Hűvösebb környezetben a vírus burka stabilabb, kevésbé sérülékeny, így a kórokozó tovább marad életképes a levegőben és a felületeken is. A lényeg azonban az, hogy a hőmérséklet és a páratartalom együtt alakítja ki azt a környezetet, amelyben az influenza könnyebben terjed – és ez a kombináció a tél végén, kora tavasszal beltérben gyakran továbbra is fennáll.

Beltérben maradunk – és ezzel a vírusnak segítünk

Amikor az idő enyhülni kezd, sokan már a tavasz közeledtét érzik, a mindennapi életünk azonban még nem költözik ki a szabadba. A munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, tömegközlekedési eszközökön továbbra is zárt terekben, egymáshoz közel tartózkodunk, gyakran rosszul szellőző környezetben.

Ez különösen kedvez az influenza terjedésének. A légúti vírus elsősorban köhögés, tüsszentés, beszéd során jut a levegőbe, és zárt térben sokkal könnyebben talál új gazdaszervezetet. Ráadásul a fűtött helyiségek levegője továbbra is száraz marad, ami nemcsak a vírus túlélésének kedvez, hanem a légutak nyálkahártyáját is kiszárítja, gyengítve ezzel a szervezet első védelmi vonalát.

Így fordulhat elő, hogy miközben kint már kellemesebb az idő, a mindennapi környezetünk még mindig ideális feltételeket teremt a fertőzéshez.

Immunitás és időzítés: miért épp a szezon végén?

Az influenza elleni védekezés másik kulcsa az immunitás. Az influenzavírus folyamatosan változik, ezért minden szezonban újabb és újabb variánsok jelennek meg. A lakosság immunvédettsége az adott törzzsel szemben gyakran nem egységes, és a szezon előrehaladtával egyre több fogékony emberrel találkozik a vírus.

Az elmúlt évek járványügyi tapasztalatai azt is megmutatták, hogy amikor egy időszakban – például a korábbi években – kevesebb volt az influenzás megbetegedés, a következő szezonban több ember maradhat védtelen, mert nem alakult ki természetes immunválasz. Ez tovább erősítheti a járványt, akár a tél végén is.

Mindez azt eredményezi, hogy az influenza nem „elfárad” a tél végére, hanem sok esetben éppen ekkor talál optimális feltételeket a további terjedéshez.

Gyakori influenza tünetek

Ha elkapta az influenzát, akkor valószínűleg általános rossz közérzetet fog érezni, és olyan tüneteket tapasztalhat, mint:

• Fejfájás
• Láz
• Testfájdalom
• Köhögés
• Torokfájás
• Orrfolyás

Az influenzából otthon is felépülhet, ha azonban a tünetei szokatlanul súlyosak, romlanak vagy jelentősen befolyásolják a mindennapi életét, akkor lehet, hogy azonnali orvosi ellátásra van szüksége.

Mikor kell sürgősségi ellátást kérni az influenza esetén:

• Légzési nehézség vagy légszomj
• Fájdalom vagy nyomásérzés a mellkasban vagy a hasban
• Hirtelen szédülés
• Zavartság
• Súlyos vagy tartós hányás
• Influenzaszerű tünetek, amelyek javulnak, majd lázzal és súlyosabb köhögéssel visszatérnek
• Fül- vagy orrmelléküreg-gyulladás tünetei, például erős fájdalom, duzzanat vagy váladék

Összegezve

• a vírus fizikai tulajdonságai miatt a száraz, hűvös levegőben hosszabb ideig fertőzőképes marad,
• a beltéri életmód és a közeli emberi kapcsolatok fenntartják a terjedést,
• az immunitás változása és a vírus mutációi meghosszabbítják a járvány lecsengését.
• Ezek együttese magyarázza, hogy az influenza miért nem tűnik el az első enyhébb napokkal, és miért lehet még tavasszal is komoly közegészségügyi kihívás.

Kapcsolódó cikk

Korábban robbant be az influenzaszezon: már százezrek fordultak orvoshoz Magyarországon

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!