Javult a szív- érrendszeri halálozás
Nyolc év alatt 43 százalékkal csökkent Magyarországon a gyógyszeres kezeléssel elkerülhető szív- és érrendszeri halálozás, e javulás azonban nem az életmódváltásnak, hanem a hatékony gyógyszerelésnek köszönhető - derült ki egy hazai vizsgálatból, amelynek eredményeit szerdán ismertették budapesti sajtótájékoztatón a kutatók.
A kutatásról a BMC Public Health című folyóiratban jelent meg tanulmány. Mint a cikk rámutat, 1970-ben volt a legkisebb Magyarország lemaradása a születéskor várható élettartam tekintetében, amely 5,53 évet tett ki Svédországgal összehasonlítva. 1970-től a lemaradás folyamatosan növekedett, 1993-ban elérte a 9,16 évet Svédországhoz, s 6,2 évet Dániához képest. A tendencia 1994-től megfordulni látszik. Magyarországon folyamatosan növekszik a születéskor várható élettartam, és a javulás valamiképp gyorsabb, mint a többi európai országban.
Forrás: MTI
A tanulmány szerzői a kedvező változás okait vették górcső alá, azt igyekezvén kideríteni, hogy az életmódváltás, vagy a hatékonyabb terápia áll-e a javulás hátterében. A vizsgálat során, amely a 2000-2008 közötti időszakot öleli fel, egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási adatbázisát elemezték, másrészt az egy főre jutó, úgynevezett kardiometabolikus gyógyszerek fogyasztását. A magas vérnyomás és cukorbaj kezelésére szolgáló készítmények, valamint a koleszterincsökkentők felírását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisa alapján elemezték, az elfogyasztott gyógyszerek és a kardiovaszkuláris események számának változása közötti összefüggést vizsgálva.
"A születéskor várható élettartam 4,14 évvel növekedett, ennek egyik magyarázata a háziorvosok eredményes és szakmailag igényes munkája" - hangsúlyozta Balogh Sándor címzetes egyetemi tanár, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) főigazgatója, a tanulmány társszerzője.
A vizsgálat módszereit ismertetve, rámutatott, hogy a gyógyszerfogyasztás szolgáltatja a legegzaktabb adatokat arról, hogy egy-egy betegségcsoportban hányan állnak kezelés alatt.
"A legnagyobb változások az emelkedett vérzsír-szint kezelésében történtek a vizsgált 8 év alatt. Ám ha a betegszámot nézzük, a magas vérnyomás terén tapasztalható kisebb emelkedés nagyobb néptömegeket érintve nyilván nagyobb hatással bír" - mondta.
Jelenleg hipertónia miatt Magyarországon 3 millióan részesülnek kezelésben. Míg 2000-ben 350 ezren szedtek koleszterincsökkentő készítményeket, nyolc évvel később számuk elérte az 1 millió 200 ezret. Az ismert cukorbetegek száma 2000-ben 400 ezer volt, jelenleg 600-700 ezer körül van. A diabéteszesek tényleges száma azonban nagyobb, mert vannak olyan cukorbetegek, akik csupán diétáznak.
Balogh Sándor az eredményeket taglalva kitért arra is, hogy a szívkatéterezés elterjedése következtében másfél évtized alatt csaknem megfeleződött a koszorúerek elzáródása miatt fellépő akut miokardiális infarktus (AMI) okozta halálozás, amely az 1993-as 15 ezerről 2007-re 8400-ra csökkent.
Az OALI főigazgatójának ismertetése szerint a hazai lakosság életmódjában nem történt változás. A kardiovaszkuláris kockázati tényezők esetében a szerzők KSH által nyilvántartott egy főre eső zsír-, dohány- és alkoholfogyasztási adatait vették alapul. Azt tapasztalták, hogy a zsírmennyiség 8 év során gyakorlatilag változatlan maradt, a cigarettára és alkoholra fordított összeg pedig emelkedett. Nincs jelentős változás a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében sem, így az életmódváltozás hatása elhanyagolható.
Ugyanakkor az egészségügyi beavatkozás révén elért "elkerülhető halálozás" mutatója azt bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban a gyógyszeres kezeléssel elkerülhető szív- és érrendszeri mortalitás 43 százalékkal csökkent Magyarországon. E betegségcsoport aránya az összhalálozásban a korábbi 22 százalékról 16 százalékra mérséklődött.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
