Jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei, vizsgálata és kezelése

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH), az idősebb férfiak egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb urológiai problémája.

A BPH nem számít rosszindulatú daganatos elváltozásnak, ám nemcsak fizikai, hanem pszichés terhet is jelenthet, hiszen az éjszakai felébredések, a vizeletürítés nehézsége és a szociális életre gyakorolt hatások jelentősen ronthatják az életminőséget.

A férfiak leggyakoribb jóindulatú (nem rákos) daganata, mely a vizeletürítést nehezíti: 50 év felett a férfiak negyede, 70 év felett a fele panaszkodik a vizeletsugár renyhüléséről. Hátterében a hormonális változások, pontosabban a megváltozott tesztoszteron-szintnek lehet szerepe.

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás oka

A betegség kóreredete nem teljesen tisztázott. Kialakulásában az öregedés, hormonális változások és a genetikai hajlam is felmerül.

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei

A prosztata megnagyobbodása során fokozatosan összenyomja a húgycsövet, és ezzel elzárja a vizelet útját (húgyúti elzáródás). Benignus prosztata hiperpláziában szenvedő férfi hólyagja a vizeletürítéskor nem mindig ürül ki teljesen, vizeletpangás jön létre. Ezek okozzák a tünetegyüttest. Ez hólyag és vesemedence fertőzésre is hajlamosít.

A betegek leggyakoribb panaszai a következők:

• csökken a vizeletsugár kalibere,
• a hólyag nem ürül ki teljesen,
• jellemző az ismételt ürítés, vagyis 2 órán belül újra vizelési inger lép fel,
• nehezen indul meg a vizelés.
• A vizelési inger sürgetővé válik.
• Emellett éjjeli vizelési inger is gyakori. A
• hólyag az ürülési nehézség miatt túlfeszítetté válik, és túlfolyásos vizelettartási nehézséget (inkontinenciát) okoz.

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás diagnózisa

• Egyrészt a tünetek alapján: vizelési panaszok jelentkeznek: Sürgető, gyakori, éjjeli vizelés.
• Másrészt a végbélen keresztüli vizsgálattal a tapintás során jóindulatú prosztata megnagyobbodás esetén megnagyobbodott, sima, tömött prosztata tapintható.
• Laborvizsgálat szükséges lehet a vesefunkció, a felülfertőzés és a vérvizelés kizárására.

A prosztata rosszindulatú daganatának kizárására a PSA, vagyis a prosztata specifikus antigén meghatározása a szükséges a beteg véréből. Kiegészítő ultrahangos vizsgálattal meg lehet állapítani a prosztata méretét, vagy a vizeletürítés után a hólyagban visszamaradt vizelet mennyiségét. A visszamaradt vizelet mennyiségének meghatározására alternatív megoldása, ha az orvos a húgycsövön keresztül egy katétert helyez fel a hólyagba.

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelése

A kezelés a betegség tünetei, stádiuma alapján kerül megválasztásra. Bizonytalan tünetek esetében először nyomon követik, megfigyelik a tünetek gyakoriságát, súlyossági fokát. Ha kezelés indokolt, a gyógyszeres kezelés az első lépcső általában: Az alfa-adrenerg-gátló szerek a prosztata és a hólyag bizonyos izmait ellazítják, és ez megkönnyítheti a vizeletürítést. Néhány gyógyszer visszafordíthatja a férfi nemi hormon hatásaként létrejött prosztata megnagyobbodást, így összezsugorodik a prosztata, mindez segíthet a műtéti beavatkozás vagy más kezelési mód késleltetésében.

Ezeket kombinációs kezelés formájában, együtt is alkalmazhatják. Amennyiben a gyógyszeres kezelés hatástalan, műtéti megoldás szükséges: A leggyakoribb műtéti megoldás a prosztata húgycsövön keresztüli kimetszése (transzuretrális rezekció, TUR), mely során az orvos endoszkópot (hajlékony, képalkotó eszközt) juttat a húgycsőbe. Az endoszkóphoz egy sebészi eszközt csatlakoztat, mellyel a prosztata egy részét eltávolítja.

A TUR műtétet rendszerint gerincvelői érzéstelenítésben végzik el. Ezzel az eljárással elkerülhető a sebészi feltárás. Az esetek kis százalékában nyitott műtét során távolítják el a mirigyállományt. Kevesebb szövődményre lehet számítani más sebészi beavatkozások során, ahol a prosztata mirigyállományát lézeres vagy ultrahangos kezeléssel távolítják el.

A hormonális háttér és az életkor szerepe

A prosztata növekedését főként a férfi nemi hormon, a tesztoszteron és annak aktívabb formája, a dihidrotesztoszteron (DHT) befolyásolja. A kor előrehaladtával a szervezet hormonális egyensúlya átrendeződik: a tesztoszteron szintje fokozatosan csökken, miközben a DHT aránya megnő. Ez a változás serkentheti a prosztataszövet burjánzását.

Ezen felül a növekedési faktorok és a prosztata lokális gyulladásos folyamatai is szerepet játszhatnak a sejtek túlzott szaporodásában. Egyes kutatások szerint az elhízás, az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma szintén növeli a BPH kialakulásának kockázatát – vagyis nem csupán a kor, hanem az életmód is meghatározó tényező lehet.

A tünetek fokozódása és szövődmények

A jóindulatú megnagyobbodás általában lassan alakul ki, de ha kezeletlenül marad, súlyosabb problémákhoz vezethet. A húgyhólyag tartós túlfeszülése miatt maradékvizelet marad vissza, ami húgyúti fertőzések, sőt akár vesefunkció-romlás kialakulásához is vezethet.

A betegek gyakran arról számolnak be, hogy nem tudják elhagyni a mosdó közelét, vagy éjszakánként többször is felébrednek. Ezek a panaszok nemcsak testi, hanem pszichés fáradtságot, ingerlékenységet, sőt depressziót is okozhatnak.

A hirtelen, teljes vizeletelakadás (retentio urinae) az egyik legsúlyosabb szövődmény, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel, hiszen a hólyag túltelítődése fájdalmas és veszélyes állapot.

A diagnózis részletei – mit vizsgál az urológus?

Az anamnézis, vagyis a panaszok részletes kikérdezése után az urológus fizikális és laboratóriumi vizsgálatokat végez.

A végbélen keresztül történő tapintásos vizsgálat (rektális digitális vizsgálat) lehetővé teszi a prosztata méretének és felszínének megítélését. Ez a vizsgálat nem fájdalmas, de sok férfi mégis kellemetlennek tartja – pedig ez az egyik legfontosabb és legegyszerűbb diagnosztikai lépés.

A PSA-vizsgálat (prosztata-specifikus antigén) szintjének mérése vérmintából történik, és segít a jó- és rosszindulatú elváltozások elkülönítésében. Fontos azonban tudni, hogy a PSA-értéket nemcsak a rák, hanem a gyulladás vagy a BPH is megemelheti, ezért az eredmény mindig komplex értékelést igényel.

Képalkotó diagnosztikaként a transzrektális ultrahang (TRUS) ad részletes képet a prosztatáról, a vizeletáramlás mértékét pedig uroflowmetriás vizsgálattal lehet objektíven mérni.

Életmód és megelőzés

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás nem feltétlenül elkerülhetetlen. Bár a genetikai hajlam meghatározó, az életmód jelentősen befolyásolhatja a tünetek súlyosságát.

A helyes táplálkozás, a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás és a cukor- és zsírfogyasztás csökkentése mind javíthatják a hormonális egyensúlyt.

Az alkoholfogyasztás (különösen az esti órákban), és a koffeinbevitel mérséklése is segíthet, hiszen ezek fokozhatják a vizelési ingert és a hólyag irritációját.

A medencefenék-izomtorna (Kegel-gyakorlatok) erősítheti a húgyhólyag körüli izmokat, és javíthatja a vizeletürítés kontrollját.

Kutatások szerint az omega-3 zsírsavakban, E-vitaminban és cinkben gazdag étrend (például tengeri halak, olajos magvak, tökmag) hosszú távon csökkentheti a prosztata gyulladásos folyamatait.

Gyógyszeres kezelés – mit várhat tőle?

A gyógyszeres terápia célja a vizeletáramlás javítása és a prosztata méretének csökkentése.

Az alfa-adrenerg-blokkolók (pl. tamsulosin, alfuzosin) gyorsan, már néhány nap alatt enyhíthetik a panaszokat, mert ellazítják a húgycső körüli izmokat. Hátrányuk, hogy a hatásuk megszűnik, ha a beteg abbahagyja a szedést.

A 5-alfa-reduktáz-gátlók (pl. finasterid, dutasterid) hosszú távon csökkentik a DHT-termelést, így a prosztata fokozatosan zsugorodik. A javulás hónapok alatt jelentkezik, viszont tartósabb.

A modern szemlélet szerint a két gyógyszercsoport kombinációja a leghatékonyabb, különösen középsúlyos vagy súlyos esetekben.

Alternatív vagy kiegészítő kezelési lehetőségként fitoterápiás készítmények – például fűrészpálma-kivonat (Serenoa repens) vagy tökmagolaj – is alkalmazhatók, bár hatásuk tudományos bizonyítéka vegyes.

Műtéti megoldások és innovatív eljárások

Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, vagy a vizeletelakadás ismétlődik, műtét válhat szükségessé.

A TURP (transzuretrális rezekció) továbbra is a „gold standard” beavatkozás: endoszkópos úton, a húgycsövön keresztül történik, és a megnagyobbodott prosztataszövetet egy kis elektromos hurokkal távolítják el. A beteg jellemzően néhány nap alatt felépül.

Az utóbbi években megjelentek az úgynevezett minimálisan invazív eljárások is, például a lézeres vaporizáció, az embolizáció vagy az UroLift-rendszer, amelyek gyorsabb gyógyulást és kevesebb mellékhatást kínálnak.

A műtétek után a legtöbb férfi jelentős életminőség-javulást tapasztal, de fontos a rendszeres urológiai kontroll, mivel a prosztata szövetének részleges visszanövekedése előfordulhat.

Lelki tényezők és életminőség

Sokan nehezen beszélnek a vizelési problémákról, holott a BPH nem szégyen, hanem természetes velejárója az öregedésnek.

A tünetek korai felismerése és a megfelelő kezelés nemcsak a szövődményeket előzi meg, hanem visszaadja a férfiak életkedvét, önbizalmát és alvásminőségét is.

Fontos, hogy a panaszokat ne bagatellizálják, és ne próbálják otthon, házi praktikákkal megoldani. Az urológiai vizsgálat ma már gyors, fájdalommentes és pontos – és sokszor életminőséget menthet.

Felhasznált irodalom:

• Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melania kiadó
• Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban, Melania Kiadó
• European Association of Urology (EAU) Guidelines on Male LUTS, 2024
• American Urological Association (AUA) Guideline, 2023
• Magyar Urológus Társaság szakmai ajánlásai
• Harvard Health Publishing: Benign prostatic hyperplasia – what you need to know (2023)
• OGYÉI betegtájékoztatók (Tamsulosin, Finasterid, Dutasterid)

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!