Ezzel a szokással lényegesen csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát

2026. február 16. 13:54

A kutatók szerint ezek a tevékenységek csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Az Alzheimer-kór ma az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás világszerte. Bár a gyógyítása továbbra sem megoldott, egyre több kutatás utal arra, hogy az agy „karbantartása” – vagyis a szellemi aktivitás fenntartása – valódi védőfaktort jelenthet.

Egy nagy esetszámú vizsgálat szerint azoknál, akik életük során rendszeresen végeztek mentálisan stimuláló tevékenységeket – például olvastak, írtak, idegen nyelvet tanultak –, akár közel 40 százalékkal alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

De mit is jelent ez pontosan? És valóban évekkel kitolható lenne a demencia megjelenése pusztán azzal, ha aktívan használjuk az elménket?

Mit vizsgált a kutatás?

A Neurology folyóiratban megjelent, közel kétezer, átlagosan 80 éves, a vizsgálat kezdetén még demenciától mentes résztvevőt követett nyomon több éven keresztül. A megfigyelési időszak alatt több száz esetben alakult ki Alzheimer-kór, illetve enyhe kognitív zavar.

A kutatók nem csupán az időskori szellemi aktivitást vizsgálták, hanem azt is, hogy a gyermek- és középkorban tapasztalt intellektuális környezet mennyiben befolyásolja az időskori agyi egészséget.

- Tanulmányunk a gyermekkortól az idősebb életkorig tartó kognitív gazdagodást vizsgálta, az elmét stimuláló tevékenységekre és erőforrásokra összpontosítva - mondta Andrea Zammit professzor, a Rush Alzheimer Központ neuropszichológusa és a tanulmány vezetője.

A résztvevők három életszakaszra vonatkozóan számoltak be szokásaikról. Gyermekkorban például azt mérték fel, milyen gyakran olvastak nekik, olvastak-e önállóan, voltak-e otthon könyvek, újságok, atlaszok, tanultak-e hosszabb ideig idegen nyelvet. Középkorban a kulturális és tanulási erőforrások – például könyvtárhasználat, folyóirat-előfizetés, múzeumlátogatás – szerepeltek a kérdőívekben. Időskorban az olvasás, írás, társasjáték és egyéb szellemi aktivitások számítottak.

Az eredmények szerint azoknál, akik a legmagasabb „kognitív gazdagodási pontszámot” érték el, mintegy 38 százalékkal alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kockázata, mint azoknál, akik életük során kevesebb mentális stimulációban részesültek. Ráadásul a betegség kialakulása átlagosan több mint öt évvel későbbre tolódott.

Az enyhe kognitív zavar – amely sok esetben az Alzheimer-kór előszobájának tekinthető – esetében még kifejezettebb volt a hatás: a magas szintű élethosszig tartó szellemi aktivitás akár hét évvel is késleltette a tünetek megjelenését.

Az agy tartaléka

A vizsgálat külön érdekessége, hogy az elhunyt résztvevők agyát neuropatológiai elemzésnek vetették alá. A kutatók azt tapasztalták, hogy azok, akik életük során aktívabb szellemi életet éltek, jobb memória- és gondolkodási teljesítményt mutattak még akkor is, ha agyukban jelen voltak az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások.

Ez az úgynevezett „kognitív tartalék” elméletével magyarázható. Eszerint a rendszeres szellemi kihívások erősebb idegi hálózatokat alakítanak ki, így az agy ellenállóbbá válhat a kóros folyamatokkal szemben. Andrea Zammit professzor ennek kapcsán hangsúlyozta:

- Eredményeink arra utalnak, hogy az idősebb kori kognitív egészséget erősen befolyásolja az intellektuálisan stimuláló környezeteknek való egész életen át tartó kitettség.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgálat összefüggést mutatott ki, nem pedig egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Nem bizonyított tehát, hogy az olvasás vagy a nyelvtanulás önmagában megelőzi az Alzheimer-kórt. Az is lehetséges, hogy akik eleve jobb idegrendszeri adottságokkal rendelkeznek, azok aktívabb szellemi életet élnek.

A kutatás emellett részben a résztvevők visszaemlékezéseire támaszkodott, ami torzíthatja az adatokat. Mindezek ellenére az eredmények erősen támogatják azt a szemléletet, hogy a mentális aktivitás hosszú távon is jelentős szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében.

Célzott agytréning – új irány a megelőzésben?

Egy másik friss vizsgálat arra utal, hogy bizonyos, célzott figyelemmegosztást fejlesztő tréningek akár 25 százalékkal csökkenthetik a demencia diagnózisának valószínűségét. Ez felveti annak lehetőségét, hogy nemcsak az általános tanulás, hanem strukturált, speciális agytréning is szerepet játszhat a kockázat mérséklésében - írja a Daily Mail.

A szakértők ugyanakkor itt is óvatosságra intenek: hosszabb távú, kontrollált vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, milyen mértékű és tartós a hatás.

Világszerte növekvő probléma a demencia

A demencia világszerte növekvő probléma. Az érintettek száma folyamatosan emelkedik, és a betegség nemcsak az egyén, hanem a család és az egészségügyi rendszer számára is komoly terhet jelent. Mivel jelenleg nincs gyógyító kezelés, a hangsúly egyre inkább a megelőzésen és a kockázatcsökkentésen van.

Nemzetközi szakértői ajánlások ma már több tucat befolyásolható tényezőt sorolnak fel – a halláscsökkenés kezelésétől a szív- és érrendszeri kockázati tényezők kontrollján át a társas kapcsolatok fenntartásáig. Az élethosszig tartó tanulás ebben a komplex megelőzési stratégiában fontos elem lehet.

Ezek növelik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát

Miközben egyre több adat szól a mentális aktivitás védő hatása mellett, fontos tisztán látnunk: az Alzheimer-kór kialakulása többtényezős folyamat. Nem egyetlen szokáson múlik, hanem genetikai, érrendszeri, anyagcsere- és életmódbeli hatások összetett eredője.

Az egyik legismertebb kockázati tényező a genetikai háttér. Az APOE ε4 génváltozat jelenléte például bizonyítottan emeli az Alzheimer-kór esélyét. Ez azonban nem végzet: a genetikai hajlam nem egyenlő a betegség biztos kialakulásával. A kutatások azt mutatják, hogy az úgynevezett kognitív tartalék – amelyet az élethosszig tartó tanulás és szellemi aktivitás épít – még genetikai rizikó esetén is késleltetheti a tünetek megjelenését.

Legalább ilyen fontos az érrendszeri és anyagcsere-egészség. A magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, az elhízás és a kóros koleszterinszint mind növelik a demencia kockázatát. Az agy rendkívül érzékeny a keringési zavarokra és a tartós vércukor-ingadozásra. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban beszélnek az Alzheimer-kórról mint „3-as típusú cukorbetegségről”, utalva az inzulin-anyagcsere és az idegsejtek működése közötti kapcsolatra.

A krónikus alváshiány szintén kockázati tényező. A mélyalvás során aktiválódik az agy úgynevezett glinfatikus rendszere, amely segít eltávolítani a káros fehérjelerakódásokat – köztük az amiloidot –, amelyek az Alzheimer-kór egyik jellegzetességének számítanak. Tartósan rossz alvásminőség esetén ez a „tisztító mechanizmus” nem működik optimálisan.

Nem szabad megfeledkezni a társas izolációról és a kezeletlen depresszióról sem. A magány, a tartós stressz és a mentális betegségek nemcsak a hangulatra, hanem az agy szerkezetére és működésére is hatással vannak. A halláscsökkenés – különösen, ha nem korrigálják hallókészülékkel – szintén növeli a demencia kockázatát, részben a fokozódó társas visszahúzódás miatt.

Mit tehetünk magunkért?

A tudomány jelenlegi állása szerint nem létezik egyetlen csodamódszer az Alzheimer-kór kivédésére. Az azonban egyre valószínűbb, hogy a rendszeres, változatos mentális aktivitás hozzájárulhat az agy ellenálló képességének fenntartásához.

Ez nem feltétlenül jelent formális képzést. Lehet ez rendszeres olvasás, idegen nyelv tanulása, naplóírás, zene, társasjáték, kulturális programok látogatása vagy akár új digitális készségek elsajátítása idősebb korban. A lényeg a kíváncsiság fenntartása és az agy folyamatos kihívás elé állítása.

Összegezve

A kutatók szerint az élet különböző szakaszaiban végzett mentális tevékenységek akár 40%-kal csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Egy több évtizedes tanulmány kimutatta, hogy az olvasás, írás, és a nyelvtanulás által kialakított „kognitív tartalék” védelmet nyújthat a demencia ellen.
Az elhunyt résztvevők agyi vizsgálata szerint azok jobb memóriával rendelkeztek, akik szellemi szinten aktív életet éltek, még ha jelen is voltak az Alzheimer-kór jelei.
A rendszeres mentális kihívások segítenek az idegi hálózatok erősítésében, így az agy jobban ellenállhat a kóros folyamatoknak.
Nem bizonyított, hogy pusztán a mentális tevékenység önmagában megelőzi az Alzheimer-kórt, de egyértelműen hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez.