Egy egyszerű körömteszt segíthet felismerni a kiszáradást – ezt figyelje meg a saját ujján

Nem kell különleges eszköz ahhoz, hogy egy fontos figyelmeztető jelet észrevegyen: a körmének néhány másodperces megnyomása akár kiszáradásra vagy súlyosabb problémára is utalhat.

A nyári hőhullámok idején jelentősen megnő a kiszáradás, a hőkimerülés és a hőguta kockázata. Bár ezek az állapotok sokszor fokozatosan alakulnak ki, létezik egy egyszerű vizsgálat, amelyet az egészségügyi szakemberek is rendszeresen alkalmaznak a keringés gyors felmérésére. Ez az úgynevezett kapilláris újratelődési idő, amely megmutatja, milyen gyorsan jut vissza a vér a legkisebb erekbe.

Bár a módszer nem alkalmas arra, hogy valaki saját magának diagnózist állítson fel, bizonyos esetekben figyelmeztető jel lehet, hogy ideje folyadékot pótolni, vagy akár sürgősen orvoshoz fordulni.

Mi a különbség a kiszáradás, a hőkimerülés és a hőguta között?

Először is érdemes a fogalmakat tisztába tenni: bár a három állapot gyakran összefügg egymással, nem ugyanazt jelenti. A kiszáradás akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Ez fejfájást, szomjúságot, szájszárazságot, fáradtságot és szédülést okozhat. A hőkimerülés már a tartós melegterhelés következménye: ilyenkor erős verejtékezés, gyengeség, hányinger, izomgörcsök és alacsony vérnyomás is jelentkezhet. A hőguta a legsúlyosabb állapot, amikor a szervezet hőszabályozása felborul, a testhőmérséklet veszélyesen megemelkedik, és az agy, valamint más létfontosságú szervek is károsodhatnak. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Mit mutat meg a köröm megnyomása?

Az ujjbegyekben rendkívül sűrű hajszálérhálózat található. Ha néhány másodpercig erősebben megnyomja a körmét, az alatta lévő erekből átmenetileg kiszorul a vér, ezért a köröm elfehéredik.

Amikor felengedi a nyomást, a vér ismét visszaáramlik a hajszálerekbe, és a köröm visszanyeri eredeti rózsaszínes színét. Az ehhez szükséges időt nevezik kapilláris újratelődési időnek.

Az egészséges vérkeringés egyik jele, hogy ez a színváltozás viszonylag gyorsan lezajlik.

Hogyan végezhető el a teszt?

A vizsgálat rendkívül egyszerű.

Emelje a kezét a szíve fölé, majd nyomja meg az egyik körmét néhány másodpercig úgy, hogy az teljesen kifehéredjen. Ezután engedje fel, és figyelje meg, mennyi idő alatt tér vissza a normál színe.

Egészséges felnőtteknél ez általában legfeljebb három másodpercet vesz igénybe, gyermekeknél pedig ennél is gyorsabban történik meg. Idősebb korban ugyanakkor természetes módon valamivel hosszabb lehet ez az idő, ezért önmagában nem jelent feltétlenül betegséget.

Mire utalhat a lassabb újratelődés?

Ha a köröm színe feltűnően lassan tér vissza, az arra utalhat, hogy a perifériás keringés – vagyis a végtagok vérkeringése – nem megfelelő.

Ennek egyik gyakori oka a kiszáradás, amely során csökken a keringő vér mennyisége. Hasonló eltérés jelentkezhet akkor is, amikor a szervezet túlmelegszik, vagyis hipertermia alakul ki.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a megnyúlt kapilláris újratelődési idő nem kizárólag a nagy meleg következménye lehet. Súlyos allergiás reakció, jelentős vérvesztés, kihűlés, kiterjedt égési sérülések, illetve egyéb életveszélyes állapotok esetén is megfigyelhető.

Éppen ezért a teszt csak egy jelzés, amelyet mindig a tünetekkel együtt kell értékelni.

Miért olyan fontos a gyors felismerés?

A kapilláris újratelődési idő elsősorban azért hasznos, mert képet ad arról, hogy a szervezet megfelelően juttatja-e el az oxigéndús vért a szövetekhez.

Ha a vérkeringés jelentősen romlik, kialakulhat az úgynevezett sokk, amikor a létfontosságú szervek már nem jutnak elegendő oxigénhez. Ez sürgősségi állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Ezért alkalmazzák ezt az egyszerű vizsgálatot világszerte a mentőszolgálatokon, sürgősségi osztályokon és intenzív osztályokon is.

A kapilláris újratelődési idő nem csak embereknél használatos

Ez az egyszerű vizsgálat nem kizárólag a humán egészségügyben ismert. Az állatorvosok is rendszeresen ellenőrzik a kapilláris újratelődési időt kutyáknál, macskáknál és más háziállatoknál, mert gyors képet adhat a keringés állapotáról. A módszer különösen sürgősségi helyzetekben hasznos, amikor néhány másodperc alatt kell eldönteni, hogy az állat keringése megfelelő-e, vagy azonnali beavatkozásra van szükség. Ez is jól mutatja, hogy a vizsgálat egyszerűsége mellett komoly szakmai jelentőséggel bír.

Kiknél lehet pontatlan a körömteszt?

A kapilláris újratelődési idő vizsgálata hasznos tájékozódó módszer, de nem minden esetben ad megbízható eredményt. Hideg környezetben vagy lehűlt végtagok esetén a hajszálerek természetes módon összehúzódnak, ezért a köröm lassabban nyerheti vissza a színét. Hasonlóan félrevezető lehet az eredmény olyan embereknél, akik perifériás érbetegségben, Raynaud-szindrómában vagy előrehaladott cukorbetegség okozta keringési zavarban szenvednek. A vastag műköröm vagy a sötét színű körömlakk szintén megnehezítheti a vizsgálat értékelését, ezért ilyen esetekben az orvosok más módszerekkel is ellenőrzik a keringés állapotát.

Milyen tünetek mellett különösen fontos?

A kapilláris újratelődési időt az egészségügyi dolgozók gyakran akkor ellenőrzik, amikor valakinél olyan panaszok jelentkeznek, mint:

• zavartság vagy szokatlan viselkedés
• hideg tapintású kezek és lábak
• túl alacsony vagy túl magas vérnyomás, pulzus vagy testhőmérséklet
• ájulás vagy eszméletvesztés
• súlyos kiszáradás gyanúja

Ilyenkor a vizsgálat segíthet eldönteni, hogy a keringés megfelelően működik-e, illetve hogy szükség van-e azonnali beavatkozásra.

Önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására

Fontos tudni, hogy egy normális eredmény sem zárja ki a súlyos betegséget.

Előfordulhat, hogy valaki komoly egészségügyi problémával kerül kórházba, miközben a kapilláris újratelődési ideje teljesen normális. Ez csupán azt jelzi, hogy a panasz hátterében valószínűleg nem a perifériás keringés zavara áll.

Ha viszont az eredmény eltér a megszokottól, az orvosok további vizsgálatokkal – például pulzoximetriával, laborvizsgálatokkal vagy képalkotó eljárásokkal – keresik meg a kiváltó okot.

Hőhullámban különösen figyeljen a kiszáradás jeleire

A nagy melegben a fokozott izzadás miatt a szervezet rövid idő alatt jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot veszíthet. A szomjúság, a sötét színű vizelet, a szájszárazság, a fejfájás, a szédülés vagy a gyengeség már a kiszáradás korai tünetei lehetnek.

Ha ezekhez lassú kapilláris újratelődés, erős bágyadtság, zavartság, magas testhőmérséklet vagy eszméletzavar társul, nem elegendő csupán több vizet inni. Ilyenkor mielőbb orvosi segítséget kell kérni, mert akár hőguta is állhat a háttérben!

A körömteszt csak egy hasznos jelzés

A kapilláris újratelődési idő mérése gyors, egyszerű és semmilyen eszközt nem igényel, ezért első tájékozódásra hasznos lehet. Ugyanakkor nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, és nem alkalmas arra, hogy valaki saját maga állapítsa meg egy súlyos betegség fennállását.

Mikor kell azonnal mentőt hívni?

Ha valaki a nagy melegben zavarttá válik, nehezen ébreszthető, elveszíti az eszméletét, görcsrohama jelentkezik, vagy a testhőmérséklete megközelíti vagy meghaladja a 40 Celsius-fokot, nem szabad várakozni. Ugyancsak sürgős segítségre van szükség akkor, ha a rosszullét mellett a beteg nem tud folyadékot fogyasztani, légzése nehezített, vagy állapota gyorsan romlik. A mentők kiérkezéséig célszerű hűvös helyre vinni az érintettet, levenni róla a felesleges ruházatot, és megkezdeni a test óvatos hűtését.

Figyelmébe ajánljuk

Ez történik a testében hőguta esetén

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!