Hőguta

A hőguta (hőártalom, hősokk) a szervezet túlhevülésének életveszélyes állap, amikor a test hőháztartása összeomlik, és a testhőmérséklet 39-40°C fölé emelkedik, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel, mert halálos is lehet.

A hőgutának van enyhébb és súlyosabb változata. Az enyhe fajtája gyakran előfordul nyaralók körében és nem tekinthető komoly betegségnek. Szükség van azonban arra, hogy ilyen gyenge formájában is kezeljék, nehogy komolyabbá váljon. A hőguta komolyabb fajtája a napmérgezés, nem gyakori, és általában hosszútávfutóknál, illetve olyan embereknél fordul elő, akik megerőltető munkát vagy testmozgást végeznek nagyon meleg környezetben. Ilyenkor életveszélyes és azonnali kezelést igényel.

A hőguta tünetei

Enyhe hőguta:

• Szédülés, ájulás érzése.
• Izzadás.
• Szomjúság, étvágytalanság.
• Kiszáradás.
• Izomgörcs.

Súlyos hőguta:

• Nyugtalanság, izgalom, zavarodottság.
• Az izzadás teljes hiánya, vagy épp ellenkezőleg, rendkívül intenzív verejtékezés.
• Láz.
• Gyors pulzus.
• Bizonyos esetekben hasmenés.
• Eszméletvesztés.

A hőguta esetleges komplikációi

• Halál (a súlyos hőguta esetén).

A hőguta kiváltó okai

• A test hőmérsékletszabályozó-rendszerének károsodása, ami a napon, vagy nagy melegben hosszú ideig való tartózkodás eredménye;
• Nem megfelelő mennyiségű folyadék, illetve só bevitele a szervezetbe, esetleg túlságosan nagy fizikai megerőltetés.

Mit tehet Ön hőguta esetén (A segítő):

• Itassunk sok folyadékot (alkoholt ne) a beteggel!
• Hagyjuk nyugodtan feküdni a beteget hűvös, árnyékos helyen!
• Ha nincs eszméleténél, helyezzük stabil oldalfekvésbe
• A testre tegyünk benedvesített törölközőket amíg a mentőkre várunk, vagy úton vagyunk a kórház felé!
• Ha súlyos hőgutára gyanakodnánk, azonnal hívjunk mentőt, vagy szállítsuk a beteget a legközelebbi ügyeletre! Azonnali ellátás szükséges, hogy megelőzzük a kómába esést vagy a halált.

Mit tehet az orvos hőguta esetén

• Gyors hűtéssel kezeli a súlyos hőgutát, melynek módozatai a jeges vízbe merítés, vagy egy speciális szerkezet, mely folyamatosan vizet spriccel ki, míg a test hőmérséklete 38 C fok alá süllyed, majd nedves törölközővel és ventilátorral hűti tovább a testet.
• Ha a beteg nincs eszméleténél, intravénás folyadékot ad, hogy helyreállítsa a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyát.

A hőguta megelőzése

• Ha lehetséges, kerüljük a megerőltető fizikai munkát a nap legmelegebb óráiban.
• Igyunk munkavégzés vagy testmozgás előtt, alatt és után!
• Viseljünk könnyű ruhát (ujjatlan vagy rövid ujjú pólót, és ha nem zavar, kalapot vagy sapkát is)!

A hőguta felismerése és kezelése mellett legalább ennyire fontos annak megértése, kik vannak a legnagyobb veszélyben, milyen tényezők növelik a kockázatot, és mire érdemes figyelni a felépülés során. A hőártalom ugyanis nem kizárólag extrém körülmények között fordul elő: egy városi hőhullám, egy rosszul szellőző lakás vagy akár egy ártatlannak tűnő kerti munka is kiválthatja.

Kik tartoznak a leginkább veszélyeztetett csoportokba?

A csecsemők és kisgyermekek hőszabályozása még éretlen, ezért szervezetük nehezebben alkalmazkodik a magas külső hőmérséklethez. Hasonló a helyzet az időseknél is, akiknél a szomjúságérzet csökkenhet, így kevesebb folyadékot isznak, mint amennyire szükségük lenne.

Különösen veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegséggel, cukorbetegséggel, vesebetegséggel élők, valamint azok, akik vízhajtót, vérnyomáscsökkentőt, antidepresszánst vagy bizonyos pszichiátriai gyógyszereket szednek. Ezek a készítmények befolyásolhatják a folyadékháztartást és az izzadást, így a szervezet hőleadását is.

Miért különösen alattomos a hőguta?

A hőguta egyik legnagyobb veszélye, hogy kezdetben banális tünetekkel indulhat. A fejfájás, gyengeség, enyhe szédülés sokszor nem riasztja meg az érintettet, aki tovább folytatja a tevékenységét. Ilyenkor azonban a test belső hőmérséklete tovább emelkedik, és a hőszabályozás összeomlása már gyorsan, akár percek alatt bekövetkezhet. Súlyos esetben az agy, a máj, a vese és az izmok is károsodhatnak, ami magyarázza, miért számít a hőguta valódi sürgősségi állapotnak.

Gyakori tévhitek a hőgutával kapcsolatban

Sokan úgy gondolják, hogy hőguta csak tűző napon alakulhat ki. Valójában zárt, rosszul szellőző térben – például autóban, tetőtéri lakásban vagy csarnokban – is előfordulhat, még akkor is, ha az illetőt nem éri közvetlen napsugárzás. Szintén tévhit, hogy az izzadás mindig védelmet jelent: súlyos hőgutában az izzadás akár teljesen megszűnhet, ami kifejezetten rossz prognosztikai jel.

Mit ne tegyen hőguta gyanúja esetén?

Fontos hangsúlyozni, hogy alkoholt, koffeint vagy nagyon cukros italokat nem szabad adni az érintettnek, mert ezek tovább ronthatják a folyadékháztartást. Jeges hideg vízzel való hirtelen leöntés eszméleténél lévő betegnél veszélyes lehet, mert sokkot válthat ki. Gyógyszert – például lázcsillapítót – sem ajánlott adni, mivel a hőguta nem fertőzéses láz, és ezek a készítmények nem oldják meg a problémát.

Felépülés hőguta után

Még enyhébb hőguta esetén is ajánlott néhány napig kímélni a szervezetet. A hőháztartás normalizálódása időt vesz igénybe, ezért a túl korai visszatérés a fizikai munkához vagy sporthoz újabb rosszulléthez vezethet. Súlyos hőguta után az orvos gyakran kontrollvizsgálatot javasol, különösen akkor, ha eszméletvesztés, görcs vagy szervi eltérés is fellépett. A megfelelő folyadékbevitel, a fokozatos terhelés és a hőség kerülése ilyenkor kulcsszerepet játszik.

Hőguta és sportolás

Sportolóknál a hőguta kockázata különösen nagy, főként állóképességi sportok esetén. A nem megfelelő akklimatizáció, a folyadék- és elektrolitpótlás hiánya, valamint a túlzott teljesítménykényszer egyaránt hozzájárulhat a kialakulásához. Fontos, hogy edzés vagy verseny után jelentkező szokatlan tüneteket – zavartság, hidegrázás melegben, koordinációs zavar – soha ne bagatellizálják.

Mit tehet a mindennapokban a megelőzés érdekében?

A megelőzés nem csupán a nyári szabadság idején fontos. Hőhullámok alatt érdemes a lakást reggel és este szellőztetni, napközben árnyékolni, és kerülni a felesleges hőtermelő tevékenységeket. A rendszeres, kisebb mennyiségű folyadékfogyasztás sokkal hatékonyabb, mint a ritka, nagy adagokban történő ivás. Idősek esetében különösen fontos, hogy a környezet figyelje és szükség esetén emlékeztesse őket az ivásra.

Összegezve

Összességében a hőguta olyan állapot, amely megfelelő odafigyeléssel nagyrészt megelőzhető, ám ha kialakul, gyors felismerést és határozott cselekvést igényel. A korai beavatkozás nemcsak a felépülés esélyét javítja, hanem életet is menthet.

Gyakori kérdések a hőgutáról

Mi a különbség a hőkimerülés és a hőguta között?

A hőkimerülés a hőártalom enyhébb formája, amelynél a szervezet még képes részben szabályozni a testhőmérsékletet. Ilyenkor gyakori az izzadás, a gyengeség, a szédülés. A hőguta ezzel szemben már életveszélyes állapot: a hőszabályozás összeomlik, a testhőmérséklet kórosan megemelkedik, és akár eszméletvesztés is bekövetkezhet.

Előfordulhat hőguta napozás nélkül is?

Igen. Hőguta nemcsak tűző napon alakulhat ki, hanem zárt, meleg, rosszul szellőző térben is, például autóban, műhelyben vagy tetőtéri lakásban. A magas környezeti hőmérséklet és a nem megfelelő hőleadás önmagában is elegendő lehet.

Igaz, hogy ha valaki izzad, akkor nem lehet hőgutája?

Nem igaz. Bár az izzadás a szervezet egyik fő hűtőmechanizmusa, súlyos hőguta esetén az izzadás akár teljesen megszűnhet. Előfordulhat az is, hogy a beteg kezdetben még erősen izzad, majd később az izzadás elmarad.

Milyen gyorsan alakulhat ki hőguta?

Bizonyos helyzetekben nagyon gyorsan, akár egy-két óra alatt is. Különösen veszélyes a nagy fizikai terhelés melegben, megfelelő folyadékpótlás nélkül. Gyermekeknél és időseknél a folyamat még gyorsabb lehet.

Milyen testhőmérséklet számít veszélyesnek?

Általánosságban 39–40 °C feletti testhőmérséklet már súlyos állapotot jelez, és azonnali orvosi ellátást igényel. Fontos azonban tudni, hogy a tünetek súlyossága nem mindig arányos a mért hőmérséklettel.

Mit tegyen, ha hőguta gyanúja merül fel?

Azonnal hűvös, árnyékos helyre kell vinni az érintettet, megkezdeni a fokozatos hűtést (nedves törölközők, szellőztetés), és haladéktalanul orvosi segítséget hívni. Súlyos tünetek esetén nem szabad késlekedni.

Adható-e lázcsillapító hőguta esetén?

Nem javasolt. A hőguta nem fertőzéses eredetű láz, ezért a hagyományos lázcsillapítók nem hatékonyak, sőt egyes esetekben ronthatják az állapotot. A kezelés alapja a fizikai hűtés és a folyadékpótlás.

Mennyi folyadékot érdemes inni a megelőzés érdekében?

Nincs mindenki számára azonos mennyiség, de melegben és fizikai terhelés során rendszeres, kis adagokban történő folyadékbevitel ajánlott. Nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, mert az már enyhe kiszáradást jelezhet.

Veszélyesebb-e a hőguta gyermekeknél és időseknél?

Igen. Gyermekeknél a hőszabályozás még fejletlen, időseknél pedig gyakran csökkent a szomjúságérzet és a hőérzékelés. Emiatt náluk gyorsabban alakulhat ki súlyos állapot.

Sportolás után jelentkező rosszullét lehet hőguta jele?

Igen, különösen akkor, ha zavartság, szédülés, izomgörcs, hányinger vagy szokatlan fáradtság jelentkezik. Ilyenkor a terhelést azonnal abba kell hagyni, és meg kell kezdeni a hűtést és a folyadékpótlást.

Fel lehet-e épülni teljesen hőguta után?

Enyhébb esetekben igen, maradandó következmények nélkül. Súlyos hőguta után azonban előfordulhat, hogy átmeneti vagy tartós szervi károsodás alakul ki, ezért az orvosi ellenőrzés és az óvatos rehabilitáció kiemelten fontos.

Hogyan csökkenthető a hőguta kockázata a mindennapokban?

A legfontosabb a tudatosság: megfelelő öltözködés, rendszeres folyadékbevitel, a déli hőség kerülése, valamint az, hogy figyeljen saját teste jelzéseire és mások rosszullétére is. A megelőzés sok esetben életmentő lehet.

Felhasznált irodalom:

• World Health Organization (WHO): Heat and health
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC): Heat-Related Illnesses – Heat Stroke Heat-related Illnesses
• Mayo Clinic: Heatstroke – Heatstroke - Symptoms and causes