Koronavírus vakcina: mit tartalmaz az oltóanyag, mivel oltják be a magyarokat?

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások beadása itthon is megkezdődött, de mit kell tudni a covid oltásokról?

Elsőként a Pfizer/Biontech Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinájával oltják be az oltási sor elején lévő egészségügyi dolgozókat. A Pfizer/Biontech oltóanyaga úgynevezett génbázisú oltóanyag, ami a SARS-CoV-2 mRNS-ét tartalmazza.

mRNS tíusú koronavírus oltások

Több mint 200 koronavírus vakcina áll világszerte fejlesztés és kipróbálás alatt. A különböző covid oltóanyagok eltérnek abban is, hogy mit tartalmaznak, vagyis, hogy milyen koronavírus ”összetevőt ”juttatnak be a szervezetbe, és miként serkentik fokozott ellenállásra az immunrendszert.

Az összetétel és a hatásmechanizmus alapján 4 fő típusú vakcina különíthető el:

1. Génbázisú oltóanyagok: ezek a kórokozó koronavírus génállományának egy részét, (m)RNS- vagy DNS-darabkáját juttatják a szervezetbe (ld. Pfizer/Biontech, illetve Moderna vakcinája),

2. Vektor alapú oltóanyagok: ezek egy – a hatás szempontjából semleges - hordozó vírus (pl. adenovírus) segítségével juttatják a szervezetbe a Covid-19 egy jellegzetes géndarabkáját (ld. orosz Szputnyik V vakcina, Astra/Zeneca/Oxford vakcina vagy Janssen (Johnson&Johnson) vakcina),

3. Subunit oltóanyagok: ezek a koronavírus egyik tipikus fehérje-alegységét (ún. subunit) tartalmazzák (pl. a Kubában, USA-ban fejlesztett oltóanyagok között is találhatók subunit jellegűek),

4. „Klasszikus” módon működő oltóanyagok: ezek a legyengített vagy inaktivált koronavírus kórokozót tartalmazzák (ld. Vuhanban vagy Pekingben fejlesztett oltóanyagok).

December végén a Dél-pesti Centrumkórházban génbázisú oltóanyaggal kezdtek el oltani.

Génbázisú koronavírus vakcinák

A Pfizer/Biontech hivatalosan engedélyezett, koronavírus elleni oltóanyaga, amivel már eddig több tízezer főt oltottak be világszerte (többek között Joe Biden amerikai elnököt is - sajtónyilvánosság előtt), és amivel december végén a hazai oltások is kezdetüket veszik, génbázisú oltóanyag.

A Pfizer/Biontech vakcina a SARS-CoV-2 egyik tipikus mRNS- (=„messenger” ribonukleinsav; hírvivő RNS) darabkáját tartalmazza. Ez az ominózis mRNS kódolja a koronavírus egyik jellegzetes, az immunrendszer számára felismerhető tüskefehérjéje. Megjegyzendő, hogy hasonló elven működik a Moderna vakcinája is, amit várhatóan január elején engedélyez majd széles körű használatra az EMA.

Nem véletlen, hogy ezek az oltóanyagok voltak a „befutók” a nagy koronavírus-vakcina versenyben, hiszen a génbázisú oltóanyagok előállítása sokkal kevésbé időigényes, mint a klasszikus oltóanyagoké. Modern, ugyanakkor viszonylag könnyen és gyorsan előállítható vakcinákról van tehát szó.

Hogyan működnek az mRNS alapú oltóanyagok?

A koronavírus oltóanyagokban az mRNS megfelelően csomagolt, zsíros burokba zárt formában található meg. Szakszóval kifejezve: nanopartikulumokba zártan található a vírus mRNS-e az oltóanyagban. A zsíros karakterű nanopartikulumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a védőoltás beadása során az izomszövetbe kerülő mRNS bejuthasson az izom- és immunsejtekbe.

A humán sejtekbe bejutó mRNS-darabkák ezt követően végrehajtják a „küldetésüket”, vagyis a beléjük programozott információk alapján a sejtekben fehérjék képződnek,- ezt a folyamatot nevezik transzlációnak. Vagyis, a szervezet néhány sejtjében az mRNS genetikai kódja alapján megtermelődnek a kódolt, koronavírusra jellemző (tüske)fehérjék. Ezek a fehérjék a megfelelő immunrendszeri sejteket antigénként stimulálva érik el azt, hogy a szervezet ellenanyagot termeljen a fehérjék „tulajdonosa”, vagyis az új típusú koronavírus ellen. Ennek köszönhető az, hogy a jövőben egy esetleges megfertőződés esetén támadásba lendül az immunrendszer a kórokozó koronavírusok ellen. Az immunvédelem tehát kialakul, az mRNS darabkák pedig ezt követően kiürülnek a szervezetből.

Lehet-e gond az mRNS alapú covid vakcina beadásából?

Aggodalomra nincs ok, a védőoltással a szervezetbe jutó mRNS darabkák nem épülnek be a humán DNS-be, azt nem módosítják. Mi is történik valójában? Az mRNS-ben raktározott információk alapján a humán sejtmagon kívül, a humán sejtplazmában (az ún. citolszolban) történik meg a vírusfehérjék szintézise, vagyis az oltóanyag mRNS-e nem jut be a humán sejtmagba, nem módosítja a sejtmagban található humán DNS-t.

Ez is érdekelheti:

• Koronavírus teszt: ezt jó ha tudja,különben kidobott pénz a szűrés
• Influenza vagy koronavírus? Ez a teszt mindkettőt kimutatja
• Így végezheti el otthon a PCR-tesztet

A rendelkezésre álló ismeretek alapján úgy tűnik, hogy a megfelelő immunvédelem kialakítása érdekében egy emlékeztető oltásra is szükség van, vagyis 3 hét elteltével a koronavírus elleni, mRNS-alapú védőoltást meg kell ismételni. Kiemelendő, hogy a két oltás együttes beadása esetén a génbázisú Covid-19 vakcina magas fokú, körülbelül 95 %-os védelmet kínál.

Némi nehézség is adódik ezeknél a modern vakcináknál, de ez technikailag áthidalható. Az mRNS-alapú vakcinákat ugyanis extrém hidegben kell szállítani és tárolni, mínusz 20-80 fok szükséges a stabilitásuk megőrzéséhez.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!