Mi lobbanthatja be az asztmát? Megfázásnak tűnik, de roham is lehet belőle – ekkor kell azonnal orvoshoz fordulnia

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre.

A lényeg röviden: az enyhe megfázás is súlyos nehézlégzéssé fajulhat asztmásoknál, ezért fontos a megelőzés és a gyors reagálás. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász szerint a gyulladt légutak érzékenyen reagálnak a fertőzésekre, dohányfüstre és pollenekre, ami köhögést, rohamot okozhat. A csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter) segít követni a tünetek alakulását, az asztma akcióterv pedig lépésről lépésre segíti a beteget a kezelésben.

A fertőzések megelőzéséhez fontos a kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése, az influenza elleni oltás, és az is, hogy a beteg a kezelőorvosa által előírt fenntartó gyógyszerezést rendszeresen szedje. Az otthoni párásítás, a hideg levegő kerülése sport közben, valamint a stresszcsökkentés is segíthet az asztmás tünetek mérséklésében. A helyes inhalátorhasználat szintén kulcsfontosságú a hatékony gyógyszerbevitelhez.

Tartós köhögés, váladékképződés vagy a tünetek romlása esetén javasolt orvoshoz fordulni. Az asztma jól kezelhető, ha tudatosan figyel a tünetekre, és betartja az orvosi előírásokat.

Nátha és asztma: hogyan előzhetők meg a rohamok?

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

Asztma és érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Köhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű.

A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

• Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.
• Ha a köhögés váladék felköhögésével jár.
• Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.
• Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg az asztmatikus rohamokat?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az úgynevezett fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Az asztmás betegek különösen érzékenyek a környezeti változásokra

A fűtött, száraz levegő például tovább fokozhatja a légutak irritációját. Érdemes otthon párásítót használni, hogy a belélegzett levegő ne szárítsa ki a nyálkahártyát, de a túl magas páratartalom sem előnyös, mert kedvez a penészgombák elszaporodásának, melyek szintén kiválthatnak asztmás tüneteket. Az optimális páratartalom 40–60% között van.

A testmozgás szintén külön figyelmet igényel ebben az időszakban

A hideg levegő belélegzése fizikai aktivitás közben – például kinti sportolás során – könnyen hörgőgörcsöt válthat ki. Ha asztmásként sportol, mindig melegítse fel alaposan a szervezetét, és szükség esetén előzetesen használjon gyorshatású hörgőtágítót, amennyiben orvosa ezt előírta. Érdemes sálat viselni a száj és az orr előtt, hogy a belélegzett levegő kevésbé legyen hideg és száraz.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a dohányfüst kerülésének jelentőségét. Akár aktív, akár passzív dohányzásról van szó, mindkettő súlyosbíthatja az asztmát, és növeli a fertőzések kockázatát. Ha családban valaki dohányzik, fontos a teljes füstmentesség biztosítása az asztmás beteg környezetében.

További praktikus tanács, hogy a gyógyszereket – különösen a belélegzős szereket – mindig megfelelő technikával alkalmazzuk. Ha a beteg nem jól használja az inhalátort, a gyógyszer nem jut el a légutak mélyére, és nem fejti ki megfelelően a hatását. A gyógyszerész vagy tüdőgyógyász ilyenkor segíthet az eszköz helyes használatának megtanulásában.

Végül, ne feledje: az asztma nemcsak testi, hanem lelki teher is. A stressz önmagában is provokálhat tüneteket, ezért az őszi–téli időszak mentális megterheléseire (pl. iskolakezdés, év végi hajtás) is érdemes odafigyelni. A relaxáció, elegendő alvás és egyensúlyban tartott napirend sokat segíthet a tünetek csillapításában. Az asztmával lehet teljes életet élni – a kulcs a megelőzésben és a tudatosságban rejlik.

Kapcsolódó cikk

Asztma vagy megfázás? Így ismerheti fel a tünetek alapján!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!