Mindenki ezt nézi most!

Bél-tüdő-tengely: felsőlégúti fertőzések ellen is védhetnek a probiotikumok!

probiotikum, felsőlégúti fertőzések, asztma, allergia, krónikus betegség

A probiotikumokat eddig leginkább a bélrendszer egészégével hozták összefüggésbe, a legfrissebb kutatások azonban arra is rávilágítanak, hogy jótékony hatásuk sokkal szélesebb spektrumú, mint azt eddig gondoltuk: a probiotikumok nem csak a bélflórára, hanem a tüdőre is kedvezően hatnak.

Az allergiaszezonban az utóbbi évekhez képest is erősebb tünetekről számolnak be a szénanáthától szenvedők. Az iskolakezdés után a gyerekek egyrésze már otthon maradt, mert felsőlégúti problémák és láz lépett fel náluk. A COVID negyedik hullámában olykor nehéz megállapítani, hogy épp mit kaptunk el. Természetesen a legfontosabb a kivizsgálás, hogy az orvosi diagnózis felállítása után meglehessen kezdeni a megfelelő kezelést. Érdekes fejlemény, hogy a legfrissebb kutatások szerint a probiotikumok jótékony hatása sokkal szélesebb spektrumú, mint azt eddig gondoltuk. Nem csak a bélflórára hatnak kedvezően, hanem a tüdőre is. Már gyermekkorban érdemes alkalmazni őket, mert jó eséllyel megakadályozhatják bizonyos allergiák és felsőlégúti betegségek kialakulását.

Így hat a probiotikum az asztma kialakulására

Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a probiotikumok témája egyre nagyobb teret kap a gyermekgyógyászatban. Észak-Amerikában évek óta előrehaladott vizsgálatok zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a probiotikumokat megelőző és terápiás módon alkalmazni gyermek- sőt csecsemőkorban az asztma kialakulásának megakadályozására.

Ezért örüljön, ha hemzsegnek testében a gombák, bacilusok, vírusok - olvasson tovább!

Finn tudósok vizsgálatai pedig azt igazolják, hogy a szülés idején probiotikumot fogyasztó kismamák megvédhetik kisbabájukat az atópiás ekcémától. A terhes nőknek és csecsemőiknek a szülés idején adott probiotikumok akár négyéves korukig megóvhatják a kicsiket ettől a kellemetlen krónikus betegségtől.

Létezik egy bél-tüdő-tengely is

Szintén friss kutatások mutatnak rá, hogy a probiotikumok a tüdőre is jótékonyan hatnak. A klinikai vizsgálatok során öt probiotikus törzs kombinációjáról derült ki, hogy több mint 27%-kal csökkenti a vírusos felsőlégúti fertőzések tüneteit. Ráadásul ez a probiotikus kombináció a 45 év felettieknél és az elhízottaknál vagy túlsúlyosaknál még hatékonyabbnak bizonyult, ami azért is figyelemre méltó, mert számos betegségnél, például a COVID esetében ők fokozottabb kockázatnak vannak kitéve. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy létezik egy „bél-tüdő tengely”, és az egészséges bélrendszer létfontosságúnak bizonyulhat a tüdőfertőzések leküzdésében is.

Az alvás minőségét is javíthatja a jó mikrobiom

Bónuszként még az is beigazolódni látszik, hogy az egészségmegőrzés szempontjából szintén kulcsfontosságú éjszakai pihenést is elősegíthetik a probiotikumok. Laborvizsgálatokban egyes probiotikumok a szerotoninhoz hasonló hatásúnak bizonyultak, ami javíthatja az alvás minőségét.

A probiotikumok már évtizedek óta ismert összetevők, amelyek igazoltan pozitív hatással vannak az egészségünkre. Eddig a bélflóra szerepelt hangsúlyos helyen a probiotikumokkal kapcsolatban, az újabb kutatások azonban megerősítik az immunitásra gyakorolt kedvező hatásukat, így új irányként összefüggésbe hozhatók a tüdő- vagy felsőlégúti betegségek, allergia és asztma megelőzésével, adott esetben kezelésével is. Mindezeket figyelembe véve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is javasolja a probiotikumokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek, például a savanyított tejtermékek fogyasztását.

Belünkben van a második agyunk: ezért fontos a jó mikrobiom

A kedvező hatású, probiotikus élelmiszerek beépítését az étrendünkbe elősegítené, ha ezekről itthon is több tájékoztatást kaphatnánk a termékek csomagolásán. Hasznos lenne például a termékben jelen lévő probiotikum faj, vagy törzs jelölése a címkén, mivel a probiotikus hatást eddigi tudásunk szerint elsősorban ez befolyásolja.

Forrás: MDOSZ