Hogyan alakul ki a májrák, és kik vannak leginkább veszélyben?

A máj különlegessége, hogy jelentős regenerációs képességgel rendelkezik, és még károsodás esetén is hosszú ideig képes ellátni feladatait. Éppen emiatt a májbetegségek, köztük a daganatos elváltozások is sokáig kevés vagy nem jellegzetes tünetet okozhatnak. Bizonyos veszélyeztetett csoportoknál ezért különösen fontos a rendszeres ellenőrzés.

Mi a májrák?

Nem minden, májban talált daganat tekinthető elsődleges májráknak. Más szervek – például a vastagbél, a hasnyálmirigy, az emlő vagy a tüdő – rosszindulatú daganatai áttétet adhatnak a májba. Ezeket májáttéteknek nevezzük, és továbbra is annak a szervnek a daganataként kezeljük őket, ahonnan kiindultak.

Az elsődleges májrák ezzel szemben magának a májnak a sejtjeiből indul ki. Leggyakoribb típusa a hepatocelluláris karcinóma, röviden HCC, amely a májsejtekből alakul ki.

Ritkább forma az intrahepatikus kolangiokarcinóma, amely a májon belüli epeutak sejtjeiből indul ki. A két betegség kockázati tényezői, kezelése és viselkedése részben eltérhet egymástól.

Hogyan alakul ki a májrák?

A daganat kialakulásának hátterében a sejtek genetikai állományában bekövetkező változások állnak. Ezek hatására egyes sejtek elveszíthetik normális növekedési szabályozásukat, kontrollálatlanul osztódni kezdhetnek, és idővel daganatot képezhetnek.

A máj esetében ennek gyakran krónikus gyulladás és tartós sejtkárosodás ágyaz meg.

Ha a máj hosszú időn keresztül folyamatosan sérül, a szervezet újabb és újabb sejtekkel próbálja pótolni az elpusztultakat. A tartós károsodás és regeneráció során hegszövet képződhet, előrehaladott állapotban pedig kialakulhat a májzsugor, vagyis a cirrózis.

Ebben a megváltozott szöveti környezetben nagyobb eséllyel halmozódhatnak fel olyan sejtszintű eltérések, amelyek rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek.

A májzsugor az egyik legfontosabb kockázati tényező

A cirrózis nem egyszerűen azt jelenti, hogy a máj „összemegy”. A normális májszövetet fokozatosan hegszövet váltja fel, miközben a szerv szerkezete és működése is károsodik.

A májzsugor számos okból kialakulhat, és jelentősen növeli a hepatocelluláris karcinóma kockázatát. Ezért a cirrózissal élőknek rendszeres ellenőrzésre lehet szükségük akkor is, ha egyébként jól érzik magukat.

Fontos ugyanakkor, hogy májrák cirrózis nélkül is kialakulhat. Ez különösen bizonyos hepatitis B-fertőzötteknél fordulhat elő.

A hepatitis B és C komoly rizikófaktor

A hepatitis B és hepatitis C vírus tartós májgyulladást okozhat. A krónikus gyulladás éveken keresztül károsíthatja a májsejteket, és növelheti a cirrózis, valamint a májrák kialakulásának kockázatát.

A hepatitis B esetében a májrák akkor is kialakulhat, ha még nincs jelen cirrózis. A hepatitis C elsősorban az általa okozott tartós májkárosodás és májzsugor révén növeli a kockázatot.

A hepatitis B ellen rendelkezésre áll védőoltás, amellyel a fertőzés – és közvetve annak súlyos májszövődményei – megelőzhetők. A hepatitis C ellen nincs vakcina, ugyanakkor a fertőzés ma már korszerű gyógyszerekkel az esetek túlnyomó többségében gyógyítható.

Az alkohol évek alatt károsíthatja a májat

A tartós, jelentős alkoholfogyasztás szintén a májrák fontos kockázati tényezője. Az alkohol okozta májkárosodás több lépcsőben alakulhat ki: kezdetben zsírmáj jelenhet meg, ezt alkoholos májgyulladás, később pedig cirrózis követheti.

A májrák kockázata különösen akkor emelkedik meg, amikor már májzsugor is kialakult.

Nem lehet azonban mindenkire érvényes mennyiséget megadni, amely alatt biztosan nem történik májkárosodás. Az egyéni érzékenység, a fogyasztás időtartama, más májbetegségek és számos további tényező egyaránt befolyásolja a kockázatot.

A zsírmáj sem feltétlenül ártalmatlan

A túlsúly, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, az inzulinrezisztenciával járó anyagcsere-eltérések és a magas vérzsírszint összefügghetnek a máj kóros zsírfelhalmozódásával.

A ma MASLD néven emlegetett, anyagcsere-működési zavarral összefüggő zsírmájbetegség egyes embereknél gyulladásos formába mehet át. A tartós gyulladás hegesedést, később cirrózist okozhat, ami növeli a májrák kockázatát.

Ez azért különösen fontos, mert a zsírmáj gyakori, és hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet.

A legtöbb zsírmájjal élő embernél természetesen nem alakul ki májrák. A kockázat elsősorban azoknál emelkedik jelentősebben, akiknél a betegség előrehaladott májhegesedéshez vagy cirrózishoz vezet.

Az elhízás és a cukorbetegség is növelheti a kockázatot

Az elhízás nemcsak a zsírmáj kialakulásának esélyét növeli. Önállóan is kapcsolatba hozható a májrák magasabb kockázatával, részben a szervezetben kialakuló anyagcsere- és gyulladásos változások miatt.

Hasonló összefüggést figyeltek meg a 2-es típusú cukorbetegségnél is. A két állapot ráadásul gyakran együtt fordul elő zsírmájbetegséggel, így a kockázati tényezők összeadódhatnak.

Ez nem azt jelenti, hogy egy cukorbeteg vagy túlsúlyos embernek májrákja lesz. A kockázat növekedéséről beszélünk, amelyet az egyéb tényezők is jelentősen befolyásolnak.

Ritkább betegségek is állhatnak a háttérben

Bizonyos örökletes betegségek szintén növelhetik a máj tartós károsodásának és ezen keresztül a májráknak a kockázatát.

Ilyen például a hemokromatózis, amelyben túl sok vas halmozódik fel a szervezetben. A vas a májban is lerakódhat, és hosszú távon súlyos szervkárosodást okozhat.

Más ritkább anyagcsere- és májbetegségek szintén fokozhatják a rizikót, ezért ismert krónikus májbetegség esetén fontos az orvos által javasolt követés.

Kinél nagyobb tehát a májrák kialakulásának esélye?

Különösen azoknál magasabb a kockázat, akik májzsugorban szenvednek, krónikus hepatitis B- vagy C-fertőzésük van, tartósan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, illetve előrehaladott zsírmájbetegségük van.

Az életkor előrehaladtával szintén nő a betegség gyakorisága, és a hepatocelluláris karcinóma férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

A kockázatot nem egyetlen tényező határozza meg. Ha például valakinek krónikus vírusos májgyulladása mellett jelentős alkoholfogyasztása is van, a májkárosodás veszélye nagyobb lehet.

Milyen tünetekkel járhat a májrák?

A korai májrák sokszor nem okoz jellegzetes panaszt. Amikor tünetek jelennek meg, azok között szerepelhet a nem szándékos fogyás, az étvágytalanság, a tartós fáradtság, a hányinger és a jobb bordaív alatt jelentkező fájdalom vagy kellemetlen teltségérzet.

Előfordulhat a has megnagyobbodása, folyadék felhalmozódása a hasüregben, valamint a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése is. A vizelet sötétté, a széklet pedig világosabbá válhat.

Ezek a tünetek nem kizárólag májrák esetén jelentkezhetnek, és sokkal gyakoribb, jóindulatú állapotok is okozhatják őket. Tartós vagy megmagyarázhatatlan panaszok esetén azonban szükség van orvosi kivizsgálásra.

Hogyan lehet időben felismerni?

Az átlagos kockázatú, panaszmentes lakosságnál nincs általános májrákszűrés. Egészen más a helyzet azoknál, akiknél a betegség kialakulásának kockázata magas.

Bizonyos veszélyeztetett csoportokban – különösen cirrózis esetén – rendszeres ellenőrzést javasolhatnak. Ennek alapja jellemzően a hathavonta végzett hasi ultrahang, amelyet bizonyos ajánlások szerint az AFP nevű tumormarker vérvizsgálatával egészíthetnek ki.

A rendszeres követés célja, hogy a daganatot lehetőleg még olyan stádiumban fedezzék fel, amikor több kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

Megelőzhető a májrák?

Minden esetet nem lehet megelőzni, de több fontos kockázati tényező befolyásolható.

A hepatitis B elleni oltás jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét. A hepatitis C felismerése és kezelése mérsékelheti a későbbi májkárosodás kockázatát. Az alkoholfogyasztás kerülése vagy csökkentése, az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás és az anyagcsere-betegségek megfelelő kezelése ugyancsak hozzájárulhat a máj védelméhez.

Krónikus májbetegség esetén pedig különösen fontos, hogy az érintett ne csak akkor forduljon orvoshoz, amikor már panaszai vannak. A máj hosszú ideig képes úgy működni, hogy a károsodás kevés tünetet okoz – éppen ezért a veszélyeztetetteknél a rendszeres ellenőrzésnek kulcsszerepe lehet a májrák korai felismerésében.

Ez is érdekelheti

Sokan csak legyintenek a vállfájdalomra – pedig a májrákot is jelezhet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!