Elviselhetetlenül zavarja, ha valaki ropogtat, szürcsöl vagy csak nyel? Ez lehet az oka!
Legszívesebben kifutna a világból olyan hangoktól, amelyeket mások észre sem vesznek.
Rágás, tollkopogás, szipogás vagy vakarózás – mindennapi hangok, de van akinek ezek egyszerűen elviselhetetlenek. A mizofónia szelektív hangérzékenységi szindrómaként ismert betegség. Egyszerűen fogalmazva, a mizofónia bizonyos hangokra való rendkívüli érzékenység. A "misofonia" elnevezés a görög "hangok gyűlöletét" jelentő szóból származik. A kiváltó hangok hallatán intenzív érzelmi, fiziológiai és viselkedési reakciókat tapasztalhat, aki erre érzékeny. Ezek az érzések személyenként eltérőek lehetnek, például düh, ingerültség, undor vagy szorongás. Bár a triggerek változhatnak, a leggyakoribb kiváltó hangok az étel rágása, a légzés, a nyelés vagy a kopogás.
A mizofónia pontos oka ismeretlen, de valószínűleg neurológiai (agyi eredetű), genetikai és pszichológiai tényezők kombinációja játszik szerepet. A mizofónia gyakran gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki, és általában egész életen át tart. A kutatók csak nemrég kezdték el a mizofónia vizsgálatát, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire gyakori. Korábbi kutatások azonban arra utalnak, hogy a felnőttek akár 20 százaléka is élhet ezzel az állapottal, amely az enyhétől a súlyosig terjedhet. A mizofóniára jelenleg nincs megbízható gyógymód. Bizonyos terápiák és megküzdési stratégiák azonban segíthetnek.
Milyen zajok válthatják ki?
- evő emberek (rágás, nyelés, cuppogás, szürcsölés, csámcsogás)
- ismétlődő kopogás (ceruza az asztalon, lépészaj)
- zörgés (műanyag, papír)
- nazális zajok (be- vagy kilégzés, szipogás, stb.)
- torokzajok (köhögés, torokköszörülés, stb.)
Mit él át a mizofóniás?
Az érzelmi reakciókon túl tanulmányok azt találták, hogy a mizofóniában szenvedők számos fizikai reakciót tapasztalnak:
- nyomás az egész testben, különösen a mellkasban
- izomfeszülés
- növekszik a vérnyomás
- szaporább szívverés
- emelkedik a testhőmérséklet.
Ezek lehetnek a mizofóniás reakciói:
- elhagyja a helyet, vagy egy olyan helyre vonul, ahonnan nem hallja a számára zavaró hangokat
- aktívan kerüli azokat a helyzeteket, helyeket, dolgokat, embereket, amik vagy akik várhatóan ilyen zajokat keltenek
- befogja a fülét
- fél vagy aggódik
- szomorú vagy deprimált
- ideges lesz
- mérgelődik
- erőszakos gondolatai támadnak
- verbális erőszakot alkalmaz
- testi erőszakot alkalmaz
Negatív hatás a mindennapi életre
A mizofónia jelentősen befolyásolhatja az egyén mindennapi működését és életminőségét. Társadalmi visszahúzódáshoz, kapcsolati nehézségekhez vagy bizonyos helyzetek, emberek vagy olyan helyek kerüléséhez vezethet, ahol a kiváltó okok jelen lehetnek.
Kinél alakul ki leggyakrabban?
A mizofónia gyorsan alakul ki, legtöbbször 9-13 éves korban, főleg lányoknál és nem kapcsolódik konkrét eseményhez. Gyakran más mentális és orvosi állapotokkal együtt jelentkezik.
Szorongásos zavarok
A mizofónia gyakran társul szorongásos zavarokkal, például generalizált szorongásos zavarral, szociális szorongásos zavarral vagy pánikbetegséggel. Az intenzív érzelmi szorongás megtapasztalása és a kiváltó hangokkal való találkozás előtti állapot hozzájárulhat a szorongásszint emelkedéséhez.
Kényszerbetegség
A kényszerbetegség tolakodó gondolatokat és ismétlődő viselkedést okoz. A kényszeres viselkedésekkel gyakran jár együtt mizofónia. A tünetek kényszeres jellegűek lehetnek, amikor kényszeresen el akarják kerülni vagy fixálódnak a kiváltó hangokra.
Érzékszervi feldolgozási zavarok
A mizofóniában szenvedő emberek a kiváltó hangokon túlmenően fokozottan érzékenyek lehetnek érzékszervi ingerekre (az öt érzékszervet aktiváló dolgokra). Például a fényre, érintésre vagy textúrákra való túlérzékenység együtt járhatnak a mizofóniával.
Tinnitus
A fülzúgás olyan állapot, amely csengő vagy zúgó hangok érzékelését okozza, amelyek nem a külvilág felől érkeznek. Bizonyított, hogy a mizofóniában szenvedő embereknél magasabb a fülzúgás aránya, mint a mizofónia nélkülieknél.
Hogyan lehet kezelni a mizofóniát?
A kezelés célja az, hogy segítsen az érintetteknek megbirkózni a kiváltó okokkal, csökkentse a stresszt és kezelje a fokozott hangérzékenységgel járó kellemetlenségeket. A leggyakoribb kezelési módok:
- kognitív viselkedésterápia
- hangterápia
- gyógyszerterápia.
Hogyan éljen együtt a mizofóniával?
- Használjon fejhallgatót, hallgasson zenét a kiváltó zajok elnyomására.
- Viseljen füldugót a zajok korlátozására.
- A buszokon és éttermekben olyan ülőhelyeket válasszon, amelyek távoliak a kiváltó hangoktól.
- Pihenjen, relaxáljon és meditáljon, hogy csökkentse a stresszt.
- Amikor csak lehetséges, kerülje el azokat a helyzeteket, ahol zavaró hangok lehetnek.
- Keressen fel egy orvost vagy terapeutát.
- Beszéljen őszintén barátaival és szeretteivel, hogy elmagyarázza mi az a mizofónia és mit él át ilyen helyzetekben.
- Ha azt mondjuk egy mizofóniában szenvedőnek, hogy "ne figyeljen" a kiváltó hangokra, az olyan, mintha azt mondanánk egy depresszióban szenvedőnek, hogy "hagyja abba". Éppen annyira valószínűtlen, hogy ez a tanács segít megoldani a problémát.
Nem tudja kipihenni magát? Ez lehet az oka
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
