Mindenki ezt nézi most!

Csontritkulás: az 50 év feletti nők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak

csontritkulás

A csontritkulás hatékonyan szűrhető és gyógyítható, mégis 50 év felett egymillió magyart érint és főként a hölgyek körében gyakori. A csontritkulás okozta combnyaktöréses betegek harmada életét veszti a balesetet követő esztendőben.

A csontritkulás főként a nőket veszélyezteti

A csontritkulás, avagy osteoporosis egy olyan betegség, amelyre jellemző az alacsony csontsűrűség és a csontszövet szerkezetének károsodása, ez pedig a csontok törékenységének fokozódásával jár. A csontritkulás Magyarországon az elemzések szerint közel egymillió 50 év feletti embert érint, akiknek kétharmada nő. Hazánkban a csigolyatörések és a combnyaktörések gyakorisága meghaladja az európai értékeket.

Alapvetően két típusú csontritkulást különböztethetünk meg: egyrészt az úgynevezett posztmenopauzális formát, amely kifejezetten a hölgyeknél fordul elő az idősebb korban fellépő ösztrogénhiány miatt, másrészt az időskori csontritkulást, amelynek oka, hogy idővel csökken a csont újraépítő sejtek működése. Ezt az időskori kórképet tovább ronthatja a D-vitamin és a kalcium hiánya. ”Tény, hogy a hölgyek a legveszélyeztetettebbek, hiszen őket egyaránt érinti a menopauza után fellépő és az időskori csontritkulás is.” – mondta Dr. Baláspiri Csaba, az Affidea Magyarország reumatológus orvosa.

Ezek a csontritkulás kockázati tényezői

A betegség kialakulását a genetika (60-70 százalékban), a menopauzában kialakuló ösztrogénhiány (nőknél), illetve a magasabb életkor befolyásolja leginkább. Ezen kívül szintén hajlamosító tényező a sovány testalkat, az erős dohányzás, a nagy mértékű alkoholfogyasztás, a kalciumszegény étrend és a fizikailag inaktív életmód.

A mozgásszegény életmód, a folyamatos fekvés szintén komoly kockázatot jelent. A járvány idején például megfigyelhető volt az ágyban fekvő COVID-betegeknél, hogy - akár már pár hét alatt - csontritkulás alakult ki.

– tette hozzá Dr. Baláspiri Csaba. A szteroid kezelések, a pajzsmirigy túltengés, a túlzott gyógyszeres pajzsmirigy hormonkezelés, valamint bizonyos gyulladásos betegségek is okozhatnak csontritkulást.

Ezt kell tudni a csontsűrűség méréséről

A csontritkulás tulajdonképpen egy néma betegség, hiszen kezdetben, sokáig nem jár fájdalommal, meglétére sokszor csak a töréses balesetek után derül fény. Sajnos a combnyaktörést elszenvedők körében a műtéti ráta igen magas, 80-95%-os, és az érintettek 35%-a életét veszti a törést követő évben.[1] Ezt a súlyos helyzetet elkerülendő a hölgyeknek, illetve azoknak, akiknek a családjában már előfordult ez a betegség, 45-50 év felett kétévente ajánlott csontsűrűség-mérést végeztetni, míg a férfiaknak 60 éves kortól érdemes szűrésre járni.

A csontsűrűség-mérést az úgynevezett DEXA géppel végzik, amely egy röntgen technológián alapuló képalkotó berendezés. A DEXA az alsó gerincszakaszon, illetve a csontfejekben méri a csontsűrűséget kis dózisú röntgensugár segítségével, fekvő helyzetben. Maga a mérés egy egyszerű, gyors eljárás, amely nem jár fájdalommal.

„Minden leletben megtalálható egy mutatószám, amely jelzi, hogy a páciens csontsűrűség-értéke milyen mértékben tér el az azonos nemű, egészséges fiatal populáció átlagértékétől. Mindazok egészségesnek tekinthetők, akiknek ez az arányszám mínusz 1 fölött van, akiknek viszont mínusz 2,5 alatt helyezkedik el ez az érték, azok csontritkulásban szenvednek.” – tette hozzá a reumatológus főorvos. A betegség megelőzésében elsődleges a mozgás, illetve nagyon fontos a kalcium dús étrend, a D-vitamin és a K-vitamin pótlása. „A csontritkulásban szenvedő páciensek a reumatológusok gyógyszeres terápiát javasolnak, amely segíthet a csontok újraépítésében. Ma Magyarországon szinte mindenhol elérhető a csontsűrűség-mérés, így mindenki számára nyitott a lehetőség a szűrésre és a gyógyulásra egyaránt. A kérdés csak az, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozók mennyire fordítanak figyelmet erre a néma betegségre.” – hívta fel a figyelmet Dr. Baláspiri Csaba.

[1] http://real.mtak.hu/41725/1/650.2016.30560.pdf

Forrás: EgészségKalauz