Nem csak remegés – Ozzy Osbourne példája megmutatta, mit tesz a Parkinson-kór a testtel
Így pusztít a Parkinson-kór, melyben Ozzy Osbourne is szenvedett.
Az egész világos megrázta Ozzy Osbourne halálhíre: a Black Sabbath egykori frontembere 2025. július 22-én, 76 éves korában elhunyt hosszú küzdelem után. Az énekes Parkinson-kórban szenvedett.
A botrányhős már évekkel halála előtt nyíltan beszélt betegségéről. 2003-ban diagnosztizáltak nála Parkinson-kórt, amit 2020-ban tett közzé a nyilvánosság előtt. A betegség meggyengítette mozgását és egyre több testi funkciója romlott. Emiatt sűrűsödtek nála az elesések, sérülés. 2025 februárjára odáig jutott, hogy már képtelen volt lábra állni. Az énekes a betegség elleni kezelése részeként fizikoterápiát, napi gyakorlatokat végezett, hogy lassítsa a mozgásának romlást, de a betegség előrehaladása megállíthatatlan volt.
Mi az a Parkinson-kór, és hogyan támadja meg a szervezetet?
A Parkinson-kór egy alattomosan előrehaladó idegrendszeri betegség, amely fokozatosan veszi át az uralmat a test mozgásai és bizonyos mentális funkciói felett. Kezdetben csupán enyhe tünetek formájában jelentkezik, ám az idő előrehaladtával egyre súlyosabb, életminőséget rontó problémákat okozhat.
A Parkinson-kór az agy egyik központi részét, a bazális ganglionokat érinti, ahol a mozgások összehangolásáért felelős dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelik. A betegség lényege, hogy ezek a dopamintermelő idegsejtek fokozatosan elhalnak. Mire a tünetek megjelennek, már akár 60–80%-uk is károsodhatott.
A dopaminhiány következtében felborul az idegrendszer egyensúlya: nem működik megfelelően az a „fék és gáz” rendszer, amely összehangolttá teszi a mozgást. Ez vezet a jól ismert tünetekhez, melyek az alábbiak:
- remegés
- izommerevség
- lassú mozgás
- egyensúlyzavar
- alvászavar
- depresszió és szorongás
- székrekedés, szaglásvesztés, fáradtság
- kognitív hanyatlás (későbbi stádiumban memóriazavar, demencia is kialakulhat)
A Parkinson-kór lefolyása
A Parkinson-kór nem egyik napról a másikra borítja fel az ember életét. Lassan, alattomosan jelentkezik. Eleinte apró remegésekben, kicsit szűkösebben lendülő karban, megváltozott járásban mutatkozik meg. Ezt sokan az öregedés természetes velejárójának gondolják.
Majd a dopamin hiánya miatt a mozgás egyre nehezebbé válik. Egy idő után már nemcsak a láb vagy a kéz mozdulatait érinti ez lassulás és zavar, hanem a beszédet, az arc mimikáját, az írást, sőt még a nyelést is. Az izmok nem engedelmeskednek úgy, mint régen, és ez nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő.
Ahogy halad előre a betegség, az autonóm idegrendszer is egyre jobban érintetté válik. Ez azt jelenti, hogy a test olyan automatikus folyamatai is felborulnak, mint a vérnyomás-szabályozás, az emésztés, a vizeletürítés vagy a hőháztartás. Egy Parkinson-kóros embernek nemcsak a mozgása lassul le, de gyakran a bélműködése is így az érintettek székrekedéssel, puffadással küzdenek. Nem ritka, amikor felálláskor a hirtelen vérnyomásesés miatt elájul a beteg.
Egyeseknél memóriaproblémák, figyelemzavar, idővel akár demencia is kialakulhat. A depresszió, a szorongás és az érzelmi labilitás pedig nemcsak következménye, hanem része is a betegségnek – hiszen a dopamin nemcsak a mozgás, hanem a hangulat szabályozásában is fontos szerepet játszik.
A Parkinson-kór lefolyása lassú, de fokozatos. Az első stádiumban még enyhe tünetek jelentkeznek. A második stádiumban már kétoldalivá válhatnak a tünetek és a járás is változik. A harmadik szakaszban jellemző az egyensúlyvesztés, a gyakoriak esések. A negyedik és ötödik stádiumban a beteg már önállóan nem tud közlekedni, majd teljesen ágyhoz kötötté válhat.
Nem a kéz remegése a leggyakoribb tünete a Parkinson-kórnak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
