A remegés, más néven tremor, egy akaratlan, ritmikus izommozgás, amely leggyakrabban a kezekben, de előfordulhat a fejben, a lábakban vagy más testrészekben is. A remegés egy tünet, amely különböző egészségügyi állapotokhoz kapcsolódhat, vagy akár önállóan, betegség nélkül is előfordulhat. Bár gyakran ártalmatlan, bizonyos esetekben súlyos neurológiai vagy egyéb betegségek jele is lehet.
A remegést többféle módon lehet osztályozni, de a leggyakrabban az alapján történik, hogy milyen helyzetben vagy mozgás közben jelentkezik:
A tremor hátterében számos tényező állhat, többek között:
A remegés kilása során az orvos az alábbi módszereket alkalmazhatja:
A tremor kezelése az alapbetegségtől és a remegés típusától függ:
A tremor olyan akaratlan, ritmikus mozgás, amely rendszerint a végtagokat, a fejet, illetve olykor az egész testet érinti. A remegés leggyakrabban a kezekben és a karokban jelentkezik, de hatással lehet a lábakra, a fejre, az arcra, a hangszálakra is.
Nem megfelelő. A fiziológiás tremor egészséges embereknél előfordulhat, különösen stressz, fáradtság vagy koffeinfogyasztás hatására. Viszont, ha a remegés állandósul, fokozódik vagy más tünetekkel társul, mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni.
Igen, az esszenciális tremor gyakran családi halmozódást mutat, és genetikai tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. Ha egyik vagy mindkét szülő érintett, nagyobb az esélye, hogy a gyermek is örökli ezt az állapotot.
A Parkinson-kór esetében a remegés főként nyugalomban jelentkezik, míg az esszenciális tremor leginkább mozgás során válik láthatóvá. Ezen kívül a Parkinson-kór más tünetekkel, például izommerevséggel és mozgáslassulással is járhat.
Életmódbeli változtatások lehetőségnek, például a stressz csökkentésére, a koffein és az alkohol fogyasztásának mérséklése, rendszeres testmozgás és pihentető alvás. Fizioterápia és relaxációs technikák, mint a jóga vagy a meditáció, szintén hasznosak lehetnek.
Elsőként érdemes háziorvoshoz fordulni, aki szükség esetén neurológushoz irányít. Neurológiai vizsgálatok és egyéb tesztek gyakorlatnak kideríteni a remegés okát és a megfelelő kezelési módot.
Igen, a hidegrázás okozhat remegést. A hidegrázás során a test megpróbálja növelni a belső hőmérsékletét, és ehhez az izmok ismétlődő, gyors összehúzódását – vagyis remegést – használja. Ez a folyamat gyakori például fertőzések vagy láz esetén. A remegés tehát a szervezet természetes válasza a hidegérzetre vagy a hőmérséklet-ingadozásra.
Igen, a Basedow-kór okozhat remegést. A betegség során a pajzsmirigy túl sok hormont termel, ami túlpörgeti az idegrendszert és az anyagcserét. Ennek következtében a betegek gyakran tapasztalnak finom, gyors kézremegést (tremort), különösen nyugalmi helyzetben, amikor a kezeket kinyújtják. Ez a remegés nem az izmok gyengeségéből, hanem a fokozott idegi ingerlékenységből ered. A tünethez gyakran társul szapora szívverés, nyugtalanság, alvászavar és fokozott izzadás, amelyek mind a pajzsmirigy-túlműködés következményei.
Igen, a Wilson-kór gyakran társul remegéssel. A betegség során a réz a májon kívül az idegrendszerben, különösen a bazális ganglionokban is felhalmozódik, ami mozgászavarokat okozhat. Ennek következtében a betegek remegést, izommerevséget, koordinációs problémákat és lassult mozgást tapasztalhatnak. A remegés lehet finom kézremegés vagy erősebb, nyugalmi és mozgás közbeni típusú is, és gyakran a betegség korai neurológiai tünete.
A mangánhiány és a remegés közötti kapcsolat nem egyértelmű, és a tudományos irodalom nem tekinti a remegést a mangánhiány tipikus tünetének. Érdekesség, hogy a mangán-túladagolás sokkal gyakrabban okoz neurológiai tüneteket, például remegést, mozgáskoordinációs problémákat és ún. manganizmust, ami Parkinson-kór-szerű állapotot idézhet elő. A hiányállapot viszont ritka, és inkább anyagcsere-zavarokkal, oxidatív stressz fokozódásával vagy általános fáradtsággal jár.
Felhasznált források:
A hipoglikémia, vagyis ahogyan sokan nevezik, a “hipózás” egy ismert állapot a cukorbetegeknél, melynek során a vércukorszint a normál tartomány alá esik Ez nem csak kellemetlen tüneteket, súlyos esetben akár eszméletvesztést okozhat, de igen veszélyes is.
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek.
Vannak, akiknek a társas helyzetek felszabadítóak és örömteliek, másoknak viszont már a puszta gondolat is szorongást okoz, hogy idegenekkel kell beszélniük vagy szerepelniük mások előtt.
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni.