Remegés

A remegés, más néven tremor, egy akaratlan, ritmikus izommozgás, amely leggyakrabban a kezekben, de előfordulhat a fejben, a lábakban vagy más testrészekben is. A remegés egy tünet, amely különböző egészségügyi állapotokhoz kapcsolódhat, vagy akár önállóan, betegség nélkül is előfordulhat. Bár gyakran ártalmatlan, bizonyos esetekben súlyos neurológiai vagy egyéb betegségek jele is lehet.

A remegés típusai

A remegést többféle módon lehet osztályozni, de a leggyakrabban az alapján történik, hogy milyen helyzetben vagy mozgás közben jelentkezik:

• Nyugalmi (vagy statikus) tremor: a remegés akkor figyelhető meg, amikor az érintett testrész teljesen nyugalomban van. Példa erre a Parkinson-kórra jellemző remegés , amely főként a kezekben jelentkezik.
• Cselekvési (vagy akciós) tremor: akkor jelentkezik, amikor az érintett testrész mozog. Ennek több altípusa van.
• Tartási tremor: egy adott pozíció megtartásakor figyelhető meg, például, ha valaki kinyújtja a kezét.
• Intenciós tremor: akkor erősödik, amikor a beteg célzott mozgást végez, például egy tárgy megérintésekor. Ez gyakran kisagyi eredetű problémára utal.
• Kinetikus tremor: egyszerű mozgások során tapasztal meg, például írásban vagy étkezés közben.

További típusok:

• Esszenciális tremor: az egyik leggyakoribb típus, amely főként a kezeket érinti, és általában akkor jelentkezik, amikor a beteg aktívan használja azokat. Öröklődhet, és idővel súlyosbodhat.
• Fiziológiás tremor: egészséges embereknél is előfordulhat, különösen fáradtság, stressz, alacsony vércukorszint vagy koffeinfogyasztás hatására.

A remegés lehetséges okai

A tremor hátterében számos tényező állhat, többek között:

• Neurológiai betegségek: Parkinson-kór, szklerózis multiplex, kisagyi betegségek.
• Pszichés és életmódbeli tényezők: stressz, szorongás, fáradtság.
• Anyagcsere-problémák: pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis, tireotoxikózis), alacsony vércukorszint.
• Gyógyszerek mellékhatásai: egyes antidepresszánsok, epilepszia elleni szerek, asztmagyógyszerek. Az inzulinterápia során csökken a vércukorszint, és ha túl sok inzulint adunk vagy nem eszünk eleget, a vércukorszint túl alacsonyra süllyedhet, mely remegést okoz.
• Toxinok és káros szerek: alkoholmegvonás, nehézfém-mérgezés (higany vagy ólom).

A remegés kivizsgálási lehetőségei

A remegés kilása során az orvos az alábbi módszereket alkalmazhatja:

• Anamnézis felvétele: a tünetek részletes kikérdezése.
• Neurológiai vizsgálat: reflexek, izomerő, koordináció és egyéb neurológiai funkciók ellenőrzése.
• Laborvizsgálatok: vércukorszint, pajzsmirigyhormonok, toxikológiai vizsgálatok.
• Képalkotó vizsgálatok: MRI vagy CT az agyi elváltozások kizárására.
• Tremoranalízis: speciális műszerek segítségével a remegés jellemzőinek elemzése.

A remegés kezelési lehetőségei

A tremor kezelése az alapbetegségtől és a remegés típusától függ:

• Béta-blokkolók (propranolol) esszenciális tremor esetén.
• Parkinson-gyógyszerek (pl. levodopa) nyugalmi tremor csökkentésére.
• Antiepileptikumok egyes remegéstípusok enyhítésére.
• Életmódbeli módosítások: stressz csökkentése, koffein és alkohol elkerülése, megfelelő pihenés.
• Fizioterápia és gyógytorna: a mozgáskoordináció javítása érdekében.
• Mély agyi stimuláció (DBS - deep brain stimulation): súlyos esetben az agy bizonyos területeinek elektromos ingerlésében segíthet a remegés enyhítésében.

Gyakori kérdések a remegésről

A tremor olyan akaratlan, ritmikus mozgás, amely rendszerint a végtagokat, a fejet, illetve olykor az egész testet érinti. A remegés leggyakrabban a kezekben és a karokban jelentkezik, de hatással lehet a lábakra, a fejre, az arcra, a hangszálakra is.

A remegés mindig valamilyen betegség jele?

Nem megfelelő. A fiziológiás tremor egészséges embereknél előfordulhat, különösen stressz, fáradtság vagy koffeinfogyasztás hatására. Viszont, ha a remegés állandósul, fokozódik vagy más tünetekkel társul, mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni.

Az esszenciális tremor örökölhető?

Igen, az esszenciális tremor gyakran családi halmozódást mutat, és genetikai tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. Ha egyik vagy mindkét szülő érintett, nagyobb az esélye, hogy a gyermek is örökli ezt az állapotot.

A Parkinson-kór remegéses tünetei miben különböznek az esszenciális tremortól?

A Parkinson-kór esetében a remegés főként nyugalomban jelentkezik, míg az esszenciális tremor leginkább mozgás során válik láthatóvá. Ezen kívül a Parkinson-kór más tünetekkel, például izommerevséggel és mozgáslassulással is járhat.

Hogyan csökkenthető a remegés gyógyszer nélkül?

Életmódbeli változtatások lehetőségnek, például a stressz csökkentésére, a koffein és az alkohol fogyasztásának mérséklése, rendszeres testmozgás és pihentető alvás. Fizioterápia és relaxációs technikák, mint a jóga vagy a meditáció, szintén hasznosak lehetnek.

Milyen orvoshoz forduljak, ha remegést tapasztalok?

Elsőként érdemes háziorvoshoz fordulni, aki szükség esetén neurológushoz irányít. Neurológiai vizsgálatok és egyéb tesztek gyakorlatnak kideríteni a remegés okát és a megfelelő kezelési módot.

Hidegrázás okozhat remegést?

Igen, a hidegrázás okozhat remegést. A hidegrázás során a test megpróbálja növelni a belső hőmérsékletét, és ehhez az izmok ismétlődő, gyors összehúzódását – vagyis remegést – használja. Ez a folyamat gyakori például fertőzések vagy láz esetén. A remegés tehát a szervezet természetes válasza a hidegérzetre vagy a hőmérséklet-ingadozásra.

Basedow-kór okozhat remegést?

Igen, a Basedow-kór okozhat remegést. A betegség során a pajzsmirigy túl sok hormont termel, ami túlpörgeti az idegrendszert és az anyagcserét. Ennek következtében a betegek gyakran tapasztalnak finom, gyors kézremegést (tremort), különösen nyugalmi helyzetben, amikor a kezeket kinyújtják. Ez a remegés nem az izmok gyengeségéből, hanem a fokozott idegi ingerlékenységből ered. A tünethez gyakran társul szapora szívverés, nyugtalanság, alvászavar és fokozott izzadás, amelyek mind a pajzsmirigy-túlműködés következményei.

Wilson-kór társulhat remegéssel?

Igen, a Wilson-kór gyakran társul remegéssel. A betegség során a réz a májon kívül az idegrendszerben, különösen a bazális ganglionokban is felhalmozódik, ami mozgászavarokat okozhat. Ennek következtében a betegek remegést, izommerevséget, koordinációs problémákat és lassult mozgást tapasztalhatnak. A remegés lehet finom kézremegés vagy erősebb, nyugalmi és mozgás közbeni típusú is, és gyakran a betegség korai neurológiai tünete.

Mangánhiány társulhat remegéssel?

A mangánhiány és a remegés közötti kapcsolat nem egyértelmű, és a tudományos irodalom nem tekinti a remegést a mangánhiány tipikus tünetének. Érdekesség, hogy a mangán-túladagolás sokkal gyakrabban okoz neurológiai tüneteket, például remegést, mozgáskoordinációs problémákat és ún. manganizmust, ami Parkinson-kór-szerű állapotot idézhet elő. A hiányállapot viszont ritka, és inkább anyagcsere-zavarokkal, oxidatív stressz fokozódásával vagy általános fáradtsággal jár.

Delírium tremenssel társulhat remegés?

Igen, a delírium tremens egyik legjellemzőbb és legfeltűnőbb kísérőtünete a súlyos, egész testre kiterjedő remegés, amelyről a kórkép a nevét is kapta. Ez az állapot az alkoholmegvonás legsúlyosabb formája, amelyben az idegrendszer túlingerelt állapotba kerül az alkohol gátló hatásának hirtelen megszűnése miatt. A remegés általában a kezeken kezdődik, de kiterjedhet a fejre, a törzsre és a végtagokra is, jelentősen megnehezítve a beteg mozgását. A remegés mellett gyakran jelentkeznek egyéb neurológiai és vegetatív tünetek, mint például a rendkívül szapora szívverés, a magas vérnyomás és az intenzív izzadás. A beteg állapota ilyenkor életveszélyes lehet, mivel a kontrollálatlan remegés és az izomrángások akár súlyos görcsrohamokba is átcsaphatnak.

Lewys-testes betegség társulhat remegéssel?

Igen, a remegés a Lewy-testes betegség egyik gyakori mozgásszervi tünete, mivel a kórkép szoros átfedést mutat a Parkinson-kórral. Ez a remegés jellemzően nyugalmi állapotban jelentkezik a kezeken vagy a végtagokon, és az agyi dopamintermelő sejtek pusztulása miatt alakul ki. A Lewy-testes demenciában szenvedők nagyjából kétharmadánál figyelhetők meg ilyen típusú parkinsonos tünetek a betegség lefolyása során.

Lewys-testes betegség társulhat fokozott étvággyal?

A Lewy-testes betegséghez nem jellemző tünet a fokozott étvágy, de bizonyos esetekben előfordulhat étkezési szokások megváltozása. A betegség elsősorban kognitív hanyatlással, hallucinációkkal, figyelem-ingadozással és Parkinson-szerű mozgástünetekkel jár. Az étvágy változását inkább a viselkedési és impulzuskontroll-zavarok, a gyógyszerek mellékhatásai, vagy hangulati problémák magyarázhatják.

Felhasznált források:

• Országos Neurológiai Zavarok és Stroke Intézet
• Mayo Clinic
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)