Ezeket látta már?

Retteg attól, ha mások előtt kell beszélnie? Így lendülhet túl ezen

szociális szorongási zavar tünete fóbiák sírás dühroham oka

Számos tünete lehet a szorongásnak.

Az ilyen rendellenességben szenvedők sokszor olyan erős szorongással rendelkeznek, hogy az már zavarja a mindennapi életében, s nem képes érvényesülni az élet fontos területein, munkahelyen, iskolában vagy a társas kapcsolataiban.

Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának körülbelül 7%-ának van szociális szorongásos zavara. Ez az állapot a második leggyakrabban diagnosztizált szorongásos rendellenesség a specifikus fóbiák között.

A kutatók nem tudják biztosan, mi okozza a szociális szorongásos zavart, de az biztos, hogy az olyan kockázati tényezők, mint a családi kórtörténet, vagy a traumatikus szociális élmény, növelhetik a kialakulásának esélyét.

A szociális szorongásos zavarban szenvedők heteket tölthetnek azzal, hogy rettegnek bizonyos funkcióktól, vagy olyan testi tüneteket tapasztalhatnak, mint például hányinger vagy szapora szívverés, ha arra kérik őket, hogy beszéljenek mások előtt.

Szerencsére számos kezelési lehetőség létezik. A szakemberek először terápiát, majd gyógyszeres kezelést javasolhatnak, ha a tünetek továbbra is fennállnak.

A szociális fóbia főbb tünetei

A különböző társas helyzetekben érzett félelem nem feltétlenül jelenti szociális fóbia diagnózisát, különösen igaz ez gyermekek esetében. Minden embernek máshol van a tűréshatára, más a komfortzónája, így a tüneteket is csak személyre szabottan lehet értelmezni.

Érzelmi és viselkedésbeli tünetek, amelyek szociális fóbiára utalhatnak:

  • félelem az olyan szituációkban, ahol az egyént negatívan ítélhetik meg;
  • állandó félelem a kínos és megalázó helyzetektől;
  • félelem, szorongás idegenekkel való beszélgetéskor;
  • félelem attól, hogy külső szemlélőknek is feltűnik a szorongás;
  • olyan helyzetek kerülése, amikor idegenekkel kell beszélni;
  • olyan helyzetek kerülése, amikor a figyelem középpontjába kerülhet;
  • mindennapi társas helyzetek kerülése (pl. partik, munkahely, randevú stb.).

Fizikai tünetek:

  • elpirulás,
  • felgyorsult szívverés,
  • remegés,
  • izzadás,
  • hányinger,
  • gombócérzés a gyomorban,
  • légvételi nehézségek,
  • fokozott izomfeszülés.

A szociális fóbia tünetei állandóan jelen lehetnek a beteg életében, de előfordulhat az is, hogy csupán akkor jelentkeznek, amikor valamilyen stresszhatás éri a beteget.

A szociális szorongásos zavarban szenvedők elkerülhetnek bizonyos helyeket, vagy hetekig – esetleg hónapokig – aggódhatnak bizonyos társadalmi események előtt, még akkor is, ha tudhatják, hogy a félelem irracionális lehet.

Ezek az emberek gyakran inkább kihagyják a társadalmi eseményeket, de nem mindig lehet elkerülni ezeket. Ha egy szorongást kiváltó eseményen kell részt vennie, vagy valami olyasmit kell tennie, amit kínosnak tart, például önmagáról beszél, akkor számos testi tünetet is tapasztalhat.

A szociális szorongásos zavarban szenvedő gyermekek eltérő vagy további tüneteket mutathatnak. Ide tartozik a sírás vagy dührohamok, valamint az osztály- vagy társas tevékenységekben való részvétel megtagadása, például a sport vagy a születésnapi bulik.

Mi okozza a szociális szorongásos zavart?

Mint sok más pszichiátriai betegségnek, a szociális fóbiának is számos kiváltó tényezője lehet.

  • Genetikai okok: bár konkrét gént még nem sikerült azonosítani, ha a beteg családjában már előfordult szociális fóbia vagy más szorongásos betegség, nagyobb a valószínűsége a kialakulásának.
  • Agyi strukturális zavarok: az amygdala az agyban felelős a félelem kontrollálásáért, és ha túlműködik, fokozódnak a félelmi reakciók.
  • Környezeti hatások: a szociális szorongás tanult viselkedés is lehet – például a gyermek a szülei viselkedési mintázatát tanulja el.

A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos személyes tapasztalatok szociális szorongásos zavart válthatnak ki.

A szociális szorongásos zavarban szenvedő embereknek túlműködő amygdalája lehet, az agy azon része, amely stresszhormonokat termel . De nem világos, hogy ez okozza-e az állapotot, vagy annak eredményeként alakul ki. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek ebben a betegségben, mint a férfiak.

A szociális fóbia lehetséges szövődményei

Kezeletlen esetben a szociális fóbia teljesen átveszi az irányítást a beteg életében: kihat a társas kapcsolataira, valamint számos egyéb személyiségbeli változást is okozhat:

  • alacsony önbecsülés,
  • határozatlanság,
  • negatív önkép,
  • túlérzékenység a kritikára,
  • elszigetelődés a társadalomtól,
  • drog- vagy alkoholabúzus,
  • öngyilkossági gondolatok.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a mindennapi társas kapcsolatok és helyzetek szorongást vagy félelmet váltanak ki és nehézséget okoznak, érdemes időben orvoshoz fordulni. A legjobb, ha először háziorvosával beszél erről, aki segíthet megtalálni a megfelelő szakmai segítséget. Ha szükséges, irányíthatja a területileg illetékes pszichiátriai rendelőbe vagy javasolhatja pszichológus felkeresését is. Ne halogassa az orvosi segítség kérését, ha a szorongás vagy félelem nehezíti mindennapi életét.

Szociális szorongásos zavar kezelése

A kezelés célja a tünetek csökkentése a jobb működés érdekében a szociális helyzetek előtt és alatt. Orvosa a tünetek és azok súlyossága alapján ajánlásokat adhat.

Pszichológiai terápiák

A kezelés intenzitása attól függ, hogy mennyire érintettek a beteg szociális funkciói. Ez alapján választható pszichoterápia, gyógyszeres kezelés, vagy mindkettő kombinációja.

  • Pszichoterápia: Segít a betegnek felismerni a negatív gondolatokat a társas kapcsolatokkal kapcsolatban, ezeket megváltoztatni és fejleszteni a szociális készségeit. A kognitív viselkedésterápia a leghatásosabb, amely során a beteg megtanulja kezelni a problémás társas helyzeteket. Lehet egyéni vagy csoportterápia formájában is. Hatékony lehet az autogén tréning is, amelyet a beteg önállóan is végezhet.
  • Gyógyszeres kezelés: Fontos fokozatosan felépíteni a gyógyszeres terápiát, hogy minimalizáljuk a nem kívánt mellékhatásokat. A hatás kialakulása több hétre is szükséges lehet. Vannak más gyógyszeres lehetőségek is, például benzodiazepin típusú szorongásoldók, amelyek segítenek az akut feszültség csökkentésében, de hosszú távú használatukkal járhat hozzászokás veszélye. A fizikai tünetek enyhítésére béta-blokkolók is hatékonyak lehetnek.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Túl sokat, vagy túl keveset jár orvoshoz? Ezekről a jelekről ismerhető fel a hipochonder

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

fóbiák

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához