Ezeket látta már?

Kényszerbetegség kezelése elektródákkal?

Elektrosokk? Nem! Az elektródás kezelés segít a súlyos kényszerbetegeken. Az agysebészet alkalmazása a pszichiátriai betegségek kezelésében régóta ellentmondásosnak számít, a mostanában megjelenő technikák azonban segíthetnek a súlyos állapotú betegeknek.

A terület rengeteget fejlődött a múlt század homloklebeny-eltávolítása és elektrosokk-kezelése óta, a szakértők ennek ellenére óvatosságra intenek, mert még mindig vizsgálják a mély agyi stimuláció (DBS) kezelések működését.

Kényszerbetegség kezelése elektródákkal?

"Azzal, hogy eszközöket helyezünk be a betegek agyába, biztató eredményeket tapasztalunk. Nagyon izgalmas eredményeink vannak, ennek ellenére továbbra is óvatosan haladunk előre" – nyilatkozta Michael Okun, a Floridai Egyetem neurológusa.

Okun az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság washingtoni konferenciáján annak a bizottságnak a tagjaként szólalt fel, amely a Parkinson-kór, a kényszerbetegség és a Tourette-szindróma kezelésével kapcsolatos előrelépésekről és hátrányokról számolt be.

Benjamin Greenberg pszichiáter egy olyan kísérletről tudósított, amelyet az úgynevezett "rosszindulatú kényszerbetegségben", vagyis a betegség nagyon súlyos és makacs formájában szenvedő betegek érdekében folytatott. Olyan betegek tartoznak ide például, akik kényszeresen ellenőrzik és igazgatják a dolgokat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden rendben van, vagy hogy megakadályozzanak valamilyen képzelt ártalmat.

"Ezeket a betegeket teljesen eluralják ezek a gondolatok és viselkedések, amelyekről tudják, hogy értelmetlenek, mégsem tudnak ellenállni nekik. Így szinte minden ébren töltött órájukat ezek a gátló és stresszes, kényszeres gondolatok foglalják le" – számolt be a szakértő.

A kényszerbetegség kezelési technikája, melyet 2009-ben hagyott jóvá kivételes esetekre az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA), azzal jár, hogy egy vékony elektródát ültetnek mélyen a beteg agyába. Az elektromos áram az eredmények szerint egyes betegekben körülbelül 25 százalékkal csökkenti a tüneteket. A módszert még csak körülbelül 50 emberen próbálták ki az Egyesült Államokban az óta, hogy a kutatást 2000-ben megkezdték.

"Bizonyos értelemben az agysebészet lehet a híd a pszichoterápia felé" – állítja Greenberg, hozzátéve, hogy a módszer mérsékelte ugyan a kényszereket a betegekben, meggyógyítani azonban nem tudta őket. "A betegek azon kis százalékának tartjuk fenn, akik súlyos fogyatékosságban szenvednek, és nem hatott rájuk a hagyományos kezelések agresszív alkalmazása."

A kényszerbetegség a felnőttek körülbelül egy százalékát sújtja. Ahhoz, hogy az elektródás kezelést alkalmazzák valakinél, a betegnek súlyos és krónikusan fogyatékosságot okozó betegségben kell szenvednie, amelyet legalább ötévnyi agresszív kezelés sem tudott enyhíteni.

A Tourette-szindrómában szenvedő páciensekkel dolgozó Okun szerint "bionikus korban" élünk, amikor közel 70 ezer ember járkál a világban valamilyen okból beültetett mély agyi stimuláló eszközzel a fejében. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a módszert kezeléssel és rehabilitációval együtt kell alkalmazni. "Ez az összes mély agyi stimulálásra igaz. Ez nem villanykapcsoló. Csak azért, mert el tudjuk mulasztani a motoros tikkelést, a beteg ettől még nem feltétlenül lesz jobban. Keményen kell dolgoznunk a társadalmi reintegráció és a rehabilitáció tekintetében is."

Helen Mayberg, az atlantai Emory Egyetem professzora szerint az embereknek át kell értékelniük elvárásaikat azzal kapcsolatban, mit képes és mit nem képes elérni a beavatkozás. "Orvosi, etikai és társadalmi terhekkel nézünk szembe ezen a téren, amikor segíteni próbálunk az embereken, hogy a lehető legjobban érezzék magukat. Amint valaki visszakapja az agyát, újra meg kell tanulnia használni."

Forrás: Medipress