Skizofrénia vagy disszociatív személyiségzavar? Nem ugyanaz a kettő
Tegyük rendbe a fogalmakat, hiszen két különböző betegségről van szó.
A mentális zavarok világa összetett és sokszor félreértésekkel teli. A filmek, könyvek és a popkultúra gyakran torzított képet fest bizonyos pszichiátriai kórképekről. Két ilyen gyakran összekevert, de valójában nagyon különböző zavar a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (új nevén: disszociatív identitászavar, DID). Hogy mi is a kettő közti különbség?
Mi a skizofrénia?
A skizofrénia egy krónikus, súlyos mentális betegség, amely a gondolkodás, az érzékelés, az érzelmek és a viselkedés zavarát okozza. Az egyik legismertebb tünete a hallucináció (leggyakrabban hanghallás), valamint a téveszmék, például üldöztetés érzése vagy a valóságtól elrugaszkodott gondolatok.
Fő tünetek:
- hallucinációk (pl. hangok hallása, amelyeket más nem hall)
- téveszmék (pl. meggyőződés arról, hogy valaki figyeli őt)
- zavaros beszéd és gondolkodás
- szociális visszahúzódás
A skizofrénia nem „hasadt elme” vagy „többszörös személyiség” – annak ellenére, hogy a neve (görögül „skhizein” = hasítani) ezt sugallhatja. A problémát itt a valóságérzékelés sérülése jellemzi, nem pedig különálló személyiségek megléte.
Filmek, könyvek ebben a témában:
- Egy csodálatos elme
- A Viharsziget
- A Madárka
- Fekete hattyú
- Ragyogás
Mi a disszociatív identitászavar?
A disszociatív identitászavar (DID) – korábban disszociatív személyiségzavarként ismert – egy traumaalapú mentális zavar, amelynek lényege, hogy az egyén tudata több elkülönült részre, azaz identitásra vagy „alterre” hasad. Ezek az identitások saját nevekkel, jellemzőkkel, emlékekkel és akár különböző nemmel vagy életkorral is rendelkezhetnek.
Fontos, hogy a beteg (vagyis a jelen lévő identitás) valóságérzékelése általában ép, ám a különböző epizódokat általában amnézia követi, amelynek során az egyén általában nem emlékszik a történésekre.
Fő tünetek:
- két vagy több elkülönült személyiségállapot jelenléte
- időkihagyások – a beteg nem emlékszik, mit tett vagy mondott egyik „én”-állapotában
- erős szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar gyakori kísérőtünet
Az állapot gyakran súlyos gyermekkori trauma, például hosszan tartó bántalmazás hatására alakul ki. A tudat „szétszakadása” a psziché védekező mechanizmusaként jelenik meg.
Érdemes azonban tudni, hogy a skizofrénia és a disszociatív identitászavar egyszerre is jelen lehet - írja a Healthline.
Filmek, könyvek ebben a témában:
- Széttörve
- Harcosok klubja
- Legbelső félelem
- Én és én meg az Irén
- Daniel Keyes: Szép álmokat Billy/Billy Milligan háborúi
- Daniel Keyes: Az ötödik Sally
Gyakori tévhitek a skizofréniáról – nem, nem azt jelenti, hogy több személyisége van a betegnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
