Allergia vagy fertőzés okozza kötőhártya-gyulladását? Így tehet különbséget köztük
Bár a tünetek sok közös vonást mutatnak, vannak lényeges különbségek is a két állapot között.
A fertőzéses kötőhártya-gyulladás és az allergiás kötőhártya-gyulladás más-más egészségügyi problémát takarnak, ám igen hasonló tüneteket okozhatnak. Ilyen például a szem viszketése, könnyezése, vörössége, így igen nehéz különbséget tenni köztük.
Mivel más okból alakul ki esetükben a gyulladás, éppen ezért a kezelésük sem azonos.
Mi az a kötőhártya-gyulladás?
A kötőhártya egy külső membránréteg, amely a szemfehérjét és a szemhéjak belső felszínét fedi. Különböző hatásokra ez a réteg begyulladhat – ilyenkor jön létre a kötőhártya-gyulladás. A probléma az egyik leggyakoribb szemészeti betegség, mely ugyanúgy érintheti a gyermekeket és a felnőtteket is. Kialakulása több okra vezethető vissza és ez alapján két fő több típust különböztetünk meg: a fertőzéses és a nem fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladást. Ez előbbit okozhatják vírusok, baktériumok, ritkábban gombák, míg az utóbbit főleg allergia és szemszárazság generálja.
A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei:
- vörös, erezett szem
- a szem fokozott váladékozása
- könnyezés
- felpuffadt szemhéjak
- szemviszketés
- égő vagy szúró érzés a szemben
- fényérzékenység
Mi a különbség a fertőzéses és az allergiás kötőhártya között?
Bakteriális kötőhártya-gyulladás akkor lép fel, amikor baktériumok (például streptococcus, staphylococcus) kerülnek a szembe – ezt általában az okozza, hogy kapcsolatba kerültünk egy olyan személlyel, akinél már jelen volt a probléma. A vírusos ellenben főleg akkor fordul elő, ha valakinek vírusfertőzése van, (például megfázás), amely aztán szemtünetekhez vezet. Ez a típus szintén fertőző!
Allergiás kötőhártya-gyulladás akkor alakul ki, ha az illető allergiás például a poratkára, penészgombára, háziállatok szőrére, pollenre. Jelentkezhet a szénanátha részeként is. A szervezet túlzóan reagál arra, amikor ezek – az amúgy ártalmatlan anyagok - érintkeznek a szemmel. Ilyenkor hisztamin szabadul fel, ami a kötőhártyában lévő erek megduzzadását, a szemek viszketését, vörösségét és könnyezését eredményezi. Az allergiás kötőhártya-gyulladás az előbbiekkel ellentétben nem fertőző.
Allergia vagy fertőzés okozza a kötőhártya-gyulladást?
Az alábbi tünetek alapján közelebb kerülhet ahhoz, hogy megtudja, mi is okozza panaszait:
Mindkét szeme vörös?
Allergia esetén általában mindkét szem mutat tüneteket, míg fertőzés esetén csupán az egyik (bár később átterjedhet a másikra is).
Viszket a szeme?
Bár mindkét állapot okozhat szemviszketést, inkább az allergiára jellemző.
Fel van puffadva a szemhéja?
Ez a tünet főleg az allergia esetén lép fel. A reakció mind az alsó, mind a felső szemhéjak megduzzadását okozhatja.
Folyik az orra?
Ha tüsszög és folyik az orra, akkor valószínűbb az allergia. Kivéve, ha a megfázást okozó vírus húzódott a szemére, ám ilyenkor általában láz is társul az állapothoz.
Váladékozik a szeme?
Ez a legjelentősebb különbség. Amennyiben sárgás, sűrű váladék távozik a szemből, mely reggelente akár össze is ragaszthatja a szemhéjakat, az bakteriális fertőzésre utal.
Vírusos kötőhártya-gyulladás specifikus jellemzői
- folyamatában lévő, friss vírusfertőzés
- vizes váladékozás a szemből
- duzzadt nyirokcsomók
Bakteriális kötőhártya-gyulladás specifikus jellemzői
- sűrű fehér vagy sárga váladékozás a szemből
- homályos látás, különösen ébredéskor
- szemhéjak összetapadása
- idegentest-érzés a szemben
Allergiás kötőhártya-gyulladás specifikus jellemzői
- erős viszketés
- puffadt szemhéjak
- könnyezés
- egyéb allergiás tünetek
- általában nincsenek duzzadt nyirokcsomók
Más kezelést igényelnek
Nagyon fontos a két állapot megkülönböztetése, hiszen más-más terápiát igényelnek. Bakteriális fertőzés esetén széles spektrumú antibiotikumos szemcsepp alkalmazására van szükség, míg vírus esetén annak fajtájától függő kezelés javasolt (ekkor azonban az antibiotikum hatástalan). Allergiás kötőhártya-gyulladáskor antihisztaminok, nyálkahártya duzzanatcsökkentők, hízósejt stabilizálók, szteroidok és gyulladáscsökkentő szemcseppek használata lehet indokolt.
Nagyon fontos, hogy ha a panaszok nem szűnnek, úgy szemész szakorvost szükséges felkeresni, hiszen a probléma károsíthatja a szaruhártya felületét és hegesedést okozhat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Kötőhártya-gyulladás: hetekig is elhúzódhat, ha rosszul kezeli
