Ezért nő télen a szívrohamok száma – reggel és este a legveszélyesebb

Az nagy hideg nemcsak kellemetlen, de nagy terhelést ró a szívre is.

Elsőre ártalmatlannak tűnhet egy csípős reggel vagy egy szeles téli este, a szélsőséges hideg azonban nemcsak a komfortérzetet rontja, hanem komoly terhet róhat a szívre is. Az orvosok szerint a hirtelen lehűlés olyan élettani reakciókat indíthat el, amelyek akár szívinfarktushoz is vezethetnek – olykor olyan embereknél is, akik korábban teljesen egészségesnek hitték magukat.

Miért veszélyesebb a hideg, mint gondolnánk?

A fagyos idő nem pusztán kellemetlen, hanem kifejezett stresszhelyzetet jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérséklet gyorsan csökken, az erek összehúzódnak, a vérnyomás megemelkedik, a szívnek pedig keményebben kell dolgoznia. Orvosi megfigyelések szerint minden egyes Celsius-fokkal, amellyel a hőmérséklet fagypont alá süllyed, mérhetően nő a szívinfarktus kockázata.

A helyzetet tovább súlyosbíthatja a szél és a magas páratartalom. Ilyenkor a test sokkal hidegebbet érzékel, mint amit a hőmérő mutat, a hőveszteség gyorsabb, a szív- és érrendszeri terhelés pedig jelentősebb.

A legkockázatosabb időszakok: reggel és este

A tapasztalatok alapján a kora reggeli és az esti órák számítanak a legkritikusabbnak. Ezekben az időszakokban a hőmérséklet alacsonyabb, a szervezet alkalmazkodóképessége csökkenhet, és a hideg hatására a szív reakciói erőteljesebbek lehetnek. Nem véletlen, hogy sok akut kardiológiai esemény ilyenkor történik.

Már nem csak az időseket érinti

Sokáig az volt az általános vélekedés, hogy a szívroham elsősorban az idősebb korosztály betegsége. Az utóbbi években azonban egyre több fiatalabb, korábban panaszmentes embernél is előfordul, különösen férfiaknál. A mozgásszegény életmód, a túlsúly és a dohányzás tovább növeli a hideg okozta kockázatot, de önmagában a fagyos idő is kiváltó tényező lehet.

A klasszikus mellkasi fájdalom továbbra is intő jel

A szívinfarktus legismertebb tünete nem változott: az erős, nyomó vagy szorító jellegű fájdalom a mellkas elülső részén, amely percekig fennállhat, és kisugározhat a bal karba, vállba vagy akár az állkapocs irányába. Ez a panasz soha nem tekinthető banálisnak, különösen hideg időben.

Megtévesztő tünetek, amelyeket könnyű félreérteni

A hidegben jelentkező szívproblémák nem mindig járnak tipikus mellkasi fájdalommal. Gyakori, hogy a betegek emésztési panaszokra panaszkodnak, például hányingerre, gyomorégésre vagy hasi fájdalomra, amit sokan egyszerű gyomorrontásnak gondolnak. Mások kar-, váll-, nyak- vagy hátfájdalmat éreznek, és fizikai túlterhelésre gyanakodnak.

Előfordulhat hirtelen fellépő légszomj, szívdobogásérzés, szédülés, indokolatlan fáradtság vagy erős verejtékezés is. Ezek a tünetek külön-külön könnyen félrevezetők lehetnek, együtt vagy hidegben jelentkezve azonban komoly figyelmeztető jelek.

A hideg otthon sem ártalmatlan

Nemcsak a kinti fagy jelent veszélyt. A tartósan hűvös lakókörnyezet is megterhelheti a szervezetet. A túl alacsony beltéri hőmérséklet fokozhatja a fertőzések kockázatát, és kedvezőtlen hatással lehet a szív- és érrendszerre is, különösen időseknél vagy krónikus betegeknél.

Amikor a hideg és a hirtelen fizikai terhelés összeadódik

Télen sokan kerülnek olyan helyzetbe, amikor a szervezetüket váratlanul nagy fizikai igénybevétel éri: hólapátolás, az autó kiszabadítása a hóból vagy nehéz tárgyak cipelése a csúszós, hideg környezetben. Ilyenkor a test egyszerre próbál alkalmazkodni a fagyhoz és a fokozott terheléshez. A hideg hatására az erek beszűkülnek, a vérnyomás megemelkedik, miközben a fizikai munka hirtelen megugrasztja a pulzust és az oxigénigényt. Ez a kettős terhelés komoly stresszt ró a szívre, különösen azoknál, akik egyébként keveset mozognak, de akár rendszeresen sportolóknál is, ha a terhelés szokatlanul intenzív.

Hogyan befolyásolják a gyógyszerek a szervezet reakcióit hidegben?

Kevesen gondolnak arra, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása extrém hidegben megváltozhat. Egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók vagy szívgyógyszerek befolyásolhatják a keringést, a folyadékháztartást és a test hőszabályozását. Hideg időben ezek a hatások felerősödhetnek, ami szédüléshez, gyengeséghez vagy a szív terhelésének növekedéséhez vezethet. Ezért különösen fontos, hogy krónikus betegség esetén a téli hónapokban fokozottan figyeljen a teste jelzéseire, és ne hagyja figyelmen kívül a szokatlan tüneteket.

Hogyan csökkentheti a kockázatot?

A szakemberek szerint a legfontosabb a hőstressz elkerülése. A megfelelő, réteges, szél- és vízálló öltözet, az arc és a kezek védelme, valamint a meleg italok fogyasztása mind segíthetnek. Érdemes kerülni a felesleges utazást extrém hidegben, és ha mégis muszáj kimozdulni, rendszeresen fűtött helyen megpihenni.

Különösen fontos, hogy ne bagatellizálja a szokatlan tüneteket. A szívproblémák esetén az idő tényezője döntő: a késlekedés súlyos következményekkel járhat. Az öngyógyítás vagy a „majd elmúlik” hozzáállás ilyenkor kifejezetten veszélyes lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Ezt tegye, ha szívrohamot kapott és egyedül van!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!