Ezeket látta már?

Kánikula és szívinfarktus veszély: ezt tanácsolja most az orvos

infarktus, szívinfarktus, vérnyomás, melegfront, vérnyomás, szív- és érrendszeri betegek

A szívbetegeket nem csak a tartós nagy meleg viselheti meg, de szélsőségesen reagálhatnak az időjárási frontokra is. Ilyenkor nagyon fontos az elővigyázatosság és szükségesek az orvosi ellenőrzések!

Stresszelünk az időjárástól?

Bármilyen furcsa, stresszreakciót nem csak a mindennapi események válthatnak ki belőlünk, de akár az időjárás is. A megváltozott körülmények – például egy-egy gyors lehűlés, jelentős felmelegedés - ugyanis viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket.

Ennek következtében a szimpatikus-idegrendszeri aktivitás fokozódik, aminek hatására pedig emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.

Az érintettek ilyenkor fáradékonyabbak, tapasztalhatnak erőteljesebb szívverést, szabálytalanabb bedobbanásokat, szívbillentyű-probléma esetén fokozódnak az ödéma-hajlam, a nehézlégzés. Egyes megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is. Bár az összefüggések bonyolultak, némi leegyszerűsítéssel a következő kapcsolatok figyelhetők meg:

Mi történik - ha közeledik a melegfront?

A melegfront közeledtével a rétegfelhőzet egyre alacsonyabb szintre süllyed. Emellett a túlhűlt, színtiszta vízfelhőzet egyre inkább sűrűsödik, nyáron ez leginkább országos esőzésbe torkollik. Ebben a frontszakaszban csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és a közlekedési balesetek száma is növekszik.

Mi történik - ha stabillá válik a melegfront?

Ebben az időjárási szakaszban érzékenyebbé válhatnak a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, a reumatikus panaszok.

Mi történik - ha átvonult a melegfront?

Miközben a levegő felmelegszik, és a felhők feloszlanak, a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. Mivel fokozódik a vérzésre való hajlam, gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. Mivel az erre érzékenyek szervezetének védekezése legyengül, felléphetnek gyulladások, lázas betegségek.

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők életmódjukkal javíthatnak a tüneteken. Olvasson tovább!

Mit tehetünk magunkért?

- A szív- és érrendszeri betegeknek, a magas vérnyomással élőknek elsősorban fontos megfigyelniük a szervezetük reakcióit. Látniuk kell, hogyan függ össze a táplálkozásuk, a fizikai aktivitásuk, az érzelmi világuk a betegségükkel, és hogyan befolyásolja mindezt az időjárás változása – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Amennyiben fokozódnak a tüneteik, ne terheljék tovább magukat, pihenjenek, ha lehetséges.

Különösen fontos lenne, hogy szakorvossal egyeztessék a teendőket, az esetleg változó gyógyszerelést, illetve EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos, jó állapot, hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az adaptációban.

Teendők hirtelen szívhalál esetén

„Az első fontos dolog, ami valóban sokak életét megmentheti, hogy egyáltalán képesek legyünk felismerni a keringés összeomlást magát, és ennek fennállása esetén rutinszerű legyen mindenki számára, hogyan kell ilyen esetben az újraélesztést végezni. A hirtelen szívhalál túlélésére az egyetlen esély, ha van valaki a közelben, aki azonnal meg tudja kezdeni a keringés fenntartását mellkas nyomással.

Az első 5 perc kritikusnak számít, a túlélési esélyt minimum a négyszeresére, de akár a tízszeresére is növelheti,ha azonnal elkezdik a szakszerű újraélesztést. A keringés összeomlás esetén az esetek 90 százalékában felkészületlenségük és félelmük miatt meg sem próbál sok ember segíteni, így mire kiér a mentő, a keringés nélkül eltelt hosszú idő miatt a betegnek igen rossz esélye marad az életben maradásra.

Újraélesztés: 30 nyomás, 2 fújás

Először is hagyjuk abba, amit csinálunk: álljunk félre az autóval az úton, tegyük le azt, ami a kezünk ügyében van, és azonnal hívjunk mentőt, vagyis a 104-et. Minél hosszabb idő telik el ugyanis a hezitálással, annál nagyobb szívizom-terület hal el. Arra pedig kevés az esélyünk, hogy később pont egy olyan ember mellett esünk össze, aki újra tud minket éleszteni.

De mit tegyünk, ha valaki összeesik mellettünk, mert leállt a szíve? Azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést! 30 mellkasi nyomást végzünk, majd jön 2 fújás az orrba vagy szájba. Ezt jegyezzük meg: 30 nyomás/2 fújás

A befújást el is hagyhatjuk, a lényeg a szív újraindítása a mellkas kompresszióval. A műveletet addig végezzük, amíg a beteg magához nem tér, vagy meg nem érkezik a mentő. Egyszerűen hangzik? Kivitelezni azonban kevesen merik, ezért is történhet meg az, hogy évente 25 ezer infarktusos esetből 5500 halállal végződik.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Szívinfarktus tünetei: 3 korai jel, ami hetekkel korábban segít felismerni

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

szívroham

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához