ABCDE -szabály: az orvos szerint ekkor van nagyobb esélye szívinfarktusra, stroke-ra

Számos tényezőt figyelembe kell venni, ha meg akarja tudni, mennyire van veszélyben.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint fontos tisztában lennünk a legveszélyesebb szív-és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezőivel.

Szívbetegségek rizikófaktora

Azok az emberek, akiknek alacsony a koszorúér betegségre vonatkozó rizikójuk, akár 10 évvel is tovább élhetnek, mint azok, akiknek magas – állítják az amerikai Johns Hopkins Egyetem kardiológusai. Éppen ezért lenne nagyon fontos minél előbb megismerni és kezelni a szívbetegségek rizikófaktorait, hiszen közülük jó néhány nem adottság, hanem életmódbeli elem. Íme, a kockázatok ABC-je:

A, mint age (életkor) és más tényezők, amiken nem lehet változtatni

Önmagában az öregedés nem vezet koszorúér betegséghez, de minél idősebbek vagyunk, annál tovább lehetünk kitéve olyan rizikófaktoroknak, mint a magas vérnyomás vagy egészségtelen életmód – és ezek összessége vezethet a koszorúér betegségek kialakulásához.

Ebből a szempontból a 45 év feletti férfiak és a menopauzán átesett nők a legveszélyeztetettebbek. Ugyancsak nem befolyásolhatjuk a szívbetegségek családi halmozódását, bár ha tisztában vagyunk a hajlamunkkal, gyakoribb szűrővizsgálatokkal megelőzhetjük a súlyosabb állapotokat. Különösen akkor tekinthető nagynak ez a kockázat, ha az apánk vagy a fiútestvérünk volt szív-érrendszeri beteg 55 kora előtt, illetve ha az anyánk vagy a lánytestvérünk volt ezzel diagnosztizálva 65 éves kora előtt.

B, mint blood pressure (vérnyomás)

Ha valakinek kezeletlen magasvérnyomás betegsége van, az nagy nyomást jelenthet az artériákra és a szívre, ami nyilvánvalóan növeli a szívinfarktus és a stroke esélyét is.

C, mint cholesterol level (koleszterinszint)

A magas koleszterinszint azt jelenti, hogy a vérben túl sok van a koleszterin nevű zsíros, viaszos anyagból. Akár az LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) szintje túl magas, akár a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintje túl alacsony, vagy mindkettő igaz - ezek pontos előrejelzői a szívbetegségeknek. A laborvizsgálatokkal ellenőrizhető többi vérzsír-szint magas volta is rizikófaktornak számít.

D, mint diabetes (cukorbetegség)

A magas vércukorszint hozzájárul a plakkok kialakulásához az erekben, amelyek szívbetegségeket eredményezhetnek. A cukorbetegség (különösen a 2-es típusú) éppen ezért megduplázza a szív-érrendszeri kockázatot. Vagyis az inzulin-rezisztenseknek, cukorbetegeknek szorosan be kell tartaniuk a diabetológus, dietetikus, mozgásterapeuta által felépített tervet, hogy étkezéssel, mozgással, és szükség esetén gyógyszerrel kordában tudják tartani a vércukor értéküket.

E, mint excess weight (hízás és más életmód faktorok)

Az ülő életmód és a mozgásszegénység közel duplájára emelheti a szív-érrendszeri ok miatt bekövetkező halálozás esélyét. A magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrend, valamint az ezek talaján kialakuló túlsúly és az elhízás szintén komoly rizikófaktor. A dohányzás ugyancsak a legerősebb hatású szokásnak számít, még az alkalmi cigarettázás, sőt a passzív dohányzás is hozzájárul a plakkok kialakulásához. Azoknak a 35 feletti nőknek, akik a dohányzás mellett hormonális fogamzásgátlót használnak, további kockázattal is szembe kell nézniük.

Honnan tudhatjuk, hogy veszélyeztettek vagyunk-e?

- A legfontosabb, hogy ha tisztában vagyunk vele, hogy több rizikófaktor is jelen van az életünkben, évente-kétévente vegyünk részt egy kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Olvasson tovább! Tudta, hogy a stroke után gyakori a depresszió? Ez az oka!

- A kivizsgálást természetesen nem szabad halogatni akkor sem, ha tünetek jelentkeznek. A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. A rizikófaktorok szerepének jelentős visszaszorításához pedig komoly segítség nyújthat az életmód orvoslás, amelynek programja hozzájárulnak többek közt a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly csökkentéséhez.

Mi a különbség a stroke és a szívinfarktus tünetei között?

Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget. Ezért érdemes megismerni a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak.

• Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort: ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
• Fájdalom a felsőtest más részein: a fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
• Légszomj: ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
• Egyéb tünetek: előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.

A stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt, az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.

• Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
• Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
• Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
• Erős, ismeretlen eredetű fejfájás. Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!

Összegezve

• Az alacsony koszorúér betegség rizikó csökkentheti az élettartamot.
• 45 év feletti férfiak és menopauzán átesett nők a legveszélyeztetettebbek.
• Magas vérnyomás, magas koleszterinszint, magas vércukorszint növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Ülő életmód, dohányzás és túlsúly is komoly rizikófaktor.
• Kivizsgálás és megelőző kezelések csökkenthetik a szívbetegségek kialakulásának esélyét.

Ez a cikk is érdekelheti

Stroke vagy agyi infarktus: mi a különbség a kettő között?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!