Szorít a mellkasa? Innen lehet tudni, ha pánikbetegség vagy szívinfarktus okozza
Sokszor nehéz megkülönböztetni a kettőt.
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is.
Mellkasi fájdalom szorongás és pánik esetén
Aki attól tart, hogy a szíve okozza a fájdalmat, jó, ha tisztában mag a pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzőivel:
- Ez a mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Bár az esetek kb. 10 %-ában ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.)
- Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.
- A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
- Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.
- Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
Mikor gyanakodhatunk szívproblémára?
A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasznak is vannak bizonyos jellemzői:
- Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.
- Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik.
- A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.
- Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.
Ugyanakkor a pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek:
- szívkoszorúér görcs
- megnövekedett oxigénigény a szívben
- felszökő vérnyomás
- kiugró pulzus
Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.
Mellkasi fájdalom: mikor kell orvoshoz fordulni?
- A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé.
Ha azonban kiderül, hogy valóban van kardiológiai oka a mellkasi fájdalomnak, idejekorán megkezdhetjük a kezelést, amellyel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk. Ebben a kezelésben segíthet az életmód orvoslás is, amelynek kezdeti felmérése során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára. A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.
Összegezve
- Könnyű összekeverni a pánikbetegség és a szívinfarktus tüneteit.
- Mind a pánikbetegség, mind a szívproblémák mellkasi fájdalmat, légszomjat és szédülést okozhatnak.
- Kardiovaszkuláris vizsgálatok eredménytelensége esetén pszichés ok húzódhat a tünetek hátterében.
- A pajzsmirigy rossz működése is kiválthat pánikrohamokat és szorongást.
- Az életmódorvoslás segíthet kezelni a kardiológiai problémákat, és beazonosíthatja a táplálkozási rizikófaktorokat.
Nem mindegy, hogy pánikbetegség vagy pánikroham okozza kellemetlen tüneteit
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
