Tudta, hogy a szívünknek saját agya van?
Érzelmeink és a gondolataink hatással vannak szívünkre, és rajta keresztül megváltoztatják vérnyomásunkat és szívritmusunkat
Szívünk életünk során több mint 2 milliárdszor dobban[1] Egy-egy kamrája életünk során 200 000 tonna vért továbbít az erekbe[2] Több mint 40 000 idegsejtből áll, melyek egy saját idegrendszert alkotnak[3] Szívünk testünk hormonháztartásában is fontos szerepet játszik.
Szívünk: csak egy vért pumpáló szerv, vagy több annál?
Szívünkről mindenki tudja, hogy nagyjából akkora méretű, mint az öklünk és hogy a testünkben lévő 5-6 liter vér keringetéséről gondoskodik. Összegyűjti az „elhasznált” vért és továbbítja a tüdőbe, ahol az oxigénnel telítődik; majd az oxigénnel telített vért továbbítja szervezetünk egésze felé. Arról viszont már kevesebben hallottak, hogy a szívünk más, nem kevésbé fontos funkciókat is ellát: endokrin funkciót; azaz fontos eleme szervezetünk hormonháztartásának. Egy sor olyan peptidet állít elő, tárol és bocsájt ki, melyekkel a szervezet víz- és elektrolit háztartását, illetve a vérnyomást szabályozza[4].
Sőt, szívünknek saját belső idegrendszere is van, amely több mint 40 000[5] idegsejtből áll. Így tulajdonképpen egy saját „aggyal” rendelkezik, melynek segítségével egyéb szerveinkkel kommunikál. Ráadásul nem egy, hanem kétirányú párbeszédet folytat agyunkkal, és testünk más részeivel: nemcsak fogadja, hanem küldi is az információkat. Szívünk tehát egy sokoldalú, többfunkciós, interaktív szerv, jóval több mint egy pumpa, mely segít vérünk keringését fenntartani.
Tényleg „összetörhet” a szívünk?
Elsőre valószínűleg nevetve legyintünk erre a felvetésre, mondván csak egy néphiedelem, de nem az. Az összetört szív szindróma (takotsubo kardiomiopátia) egy létező betegség, melyet először a japánok azonosítottak. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor szívünk erős érzelmi stressz hatására úgy viselkedik, mint egy szívinfarktus alatt, de szerencsére a szívinfarktussal járó tartós károsodások nélkül.
Ezt a betegséget tulajdonképpen a hormonok és az adrenalin hirtelen és nagy mennyiségű felszabadulása okozza. Ilyenkor a szív egyes részei megnagyobbodnak és a szívinfarktus tüneteit produkálják, olyan kóros következmények nélkül, mint az artériák elzáródása vagy a szívizom károsodás. Az összetört szív szindrómát pozitív és negatív események is kiválthatják, inkább az a meghatározó, hogy mennyire intenzív érzések kapcsolódnak hozzá: például egy lottónyeremény is elindíthatja a folyamatot.
Ez a betegség főképp az idősebb nőket érinti, a férfiaknál ritkán, körülbelül az esetek 11%-ban[6] alakul csak ki.
Ennek ellenére, ha a tüneteket észleljük magunkon semmiképpen se legyintsünk rá, azonnal hívjunk mentőt ugyanúgy, mint egy „klasszikus” szívrohamnál, mert csak szakember döntheti el, mi áll a dolog hátterében, ehhez pedig kórházi kivizsgálás szükséges. A szívinfarktus leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkastáji nyomásérzés vagy szorító fájdalom, kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába, légszomj, izzadás, hányinger, hányás.
Érzelmi állapotunk és szívünk egészsége
Nemcsak az extrém mértékű stressz van hatással szívünk egészségére. Az enyhébb, de tartós érzelmeknek is lehet fizikai vetületük.
A túlzott mértékű, hosszan tartó stresszt már jó ideje összefüggésbe hozzák a magas vérnyomással, és a szívinfarktussal. De az élethez kapcsolódó alapattitűdünk is hatással lehet szívünk egészségére: ma már kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, rosszindulat és pesszimizmus együtt járnak a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatával, míg a pozitív érzelmek, mint a boldogság, hála, optimizmus, céltudatosság és az élettel való megelégedettség javítják szívünk és agyunk egészségét.
Ez azért van így, mert az erős negatív érzések az agy érzelemszabályozó területét (az amigdalát) aktiválják, ennek következtében bekapcsol a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódja, melynek hatására megnő a kortizol, illetve az adrenalin kibocsájtás. Ezek a hormonok megemelik a szívritmust és a vérnyomást. Ha valakinek emellett van már valamilyen alapbetegsége, akár vérrögök is keletkezhetnek, melyek ha bejutnak az agyba vagy a szívbe, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak.
Szerencsére a stressz hatékony kezelése tanulható, így ha javítjuk mentális megküzdési technikáinkat, és minden nap néhány apró örömforrást iktatunk be a napi rutinunkba, növelhetjük pozitív érzelmeink arányát. Megfelelő légzőgyakorlatokkal pedig megnyugtathatjuk, lelassíthatjuk szívverésünket.
Mit tehetünk a szívünk egészségéért?
Amit nem lehet eleget ismételni, az az egészséges életmódra váltás kiemelkedő fontossága, mely helyes táplálkozást – vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend kialakítása – mellett, rendszeres testmozgást ír elő. Egy kiegyensúlyozott, apró örömökkel teli élettel, aktív szociális kapcsolatokkal és rendszeres lelki munkával (akár szakember támogatásával megsegítve) tehetünk a legtöbbet szívünk és szervezetünk egészségéért.
Ha pedig már van valamilyen alapbetegségünk (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség), az említettek mellett a kezelőorvos által előírt, számunkra legmegfelelőbb terápia pontos betartásával javíthatjuk hosszútávú életkilátásainkat.
[1] https://blog.transonic.com/cardiothoracic-surgery/the-heart-is-more-than-a-pump
[2] https://www.informed.hu/betegsegek/heart/anatomy_function/hogyan-mukodik-a-sziv-26976.html
[3] https://blog.transonic.com/cardiothoracic-surgery/the-heart-is-more-than-a-pump
[4] https://blog.transonic.com/cardiothoracic-surgery/the-heart-is-more-than-a-pump
[5] https://blog.transonic.com/cardiothoracic-surgery/the-heart-is-more-than-a-pump
[6] https://www.diagnozis.hu/uj_korkep_az_osszetort_sziv_szindroma_leginkabb_a_noket_erinti/
Olvasta már?
- A rendszeresen vizesedő láb szívelégtelenséget is jelezhet!
- Ilyen, amikor az artériás keringészavar a szemben okoz károkat
- Komoly betegségekre utalhat, ha alacsony a pulzusa - mondja a kardiológus
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!