Nem csak szívritmuszavar lehet az oka annak, ha gyakran bedobban a szíve
Nem egyedül a szívbetegség, illetve a szorongás okozhatja a kellemetlen panaszt.
Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánikbetegség. Egy jóval ritkább kór, a Conn-szindróma is állhat a tünet hátterében.
Nem csak szívbetegség és pánik okozhatja a tüneteket
Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj – a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.
"Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha vizsgálatok során fény derül az emelkedettebb vérnyomásra, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat" – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.
Erős szívdobogás-érzést okozhat
- szívritmuszavar
- pánikbetegség
- Conn-szindróma
Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.
Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?
Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.
- Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
Melyek a Conn-szindróma kiváltó okai?
A Conn-szindróma hátterében az aldoszteronhormon megnövekedett mennyisége áll. Az aldoszteron a mellékvesekéregben termelődő hormon, mely feladata a szervezetben a nátrium és a folyadék visszatartása, valamint a kálium ürítésének serkentése. A túlzott mértékben termelődő aldoszteron a vesében nátrium-visszaszívást indukál, ami folyadék-visszatartással jár, így a szervezetben megnő a keringő vér mennyisége, ami magas vérnyomást eredményez. Emellett a káliumürítés fokozódik, így alacsony káliumszint alakul ki. Az aldoszteron túltermelődését az esetek 2/3-ában a mellékvesekéreg ismeretlen eredetű, túlzott működése okozza. A maradék 1/3 esetben a mellékvese jóindulatú daganata áll a Conn- szindróma hátterében. Ritka esetben valamilyen genetikai eltérés lehet a kiváltó ok.
Összegezve
- Az erős szívdobogás és a mellkasi szorító érzés háttérében különböző okok állhatnak, köztük a Conn-szindróma is.
- Előfordulhat, hogy a pszichiátriai vizsgálatok is szükségesek a tünetek okának megállapításához.
- A Conn-szindrómát kiváltó okok közé tartozhatnak hormonszint változások, daganatok, valamint veseproblémák.
- A diagnózis megállapításához laboratóriumi vizsgálatok, hormonvizsgálatok és radiológiai eljárások is szükségesek.
- A Conn-szindróma kezelése általában gyógyszeres, de daganat esetén műtéti beavatkozás is szóba jöhet.
Mennyire kell aggódni, ha a szívünk időnként bedobban? A kardiológus elmondja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
