Új fordulat a kardiológiában: ez is állhat a szívrohamok hátterében
Megdöbbentő összefüggést találtak a szívrohamok hátterében.
Egy finn–brit kutatócsoport új megvilágításba helyezte a szívroham kialakulásának okait. Friss tanulmányuk szerint a szívroham nem csupán a klasszikusan ismert kockázati tényezőkkel – például a magas koleszterinszinttel, a dohányzással vagy a mozgáshiánnyal – hozható összefüggésbe. A szakértők arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy fertőző folyamatok is kulcsszerepet játszhatnak a szívinfarktus kialakulásában.
A baktériumok rejtett szerepe
A kutatók azt találták, hogy bizonyos, hosszú ideig szunnyadó baktériumtelepek képesek túlélni az érfalban kialakuló ateroszklerotikus plakkokban. Ezek a telepek biofilmeket alkotnak, amelyek akár évekig észrevétlenek maradhatnak. Amint azonban egy külső tényező – például egy vírusfertőzés – aktiválja őket, a baktériumok gyors szaporodásba kezdenek, és gyulladásos reakciót váltanak ki. Ez a gyulladás hozzájárulhat az érfal instabillá válásához, a plakk megrepedéséhez, majd vérrög kialakulásához, amely végül szívrohamhoz vezet.
Mit mutatnak a friss kutatások?
A Journal of the American Heart Association szeptemberi kiadásában publikált eredmények szerint a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a szívinfarktus eddig elfogadott mechanizmusát. A Tamperei Egyetem professzora, Pekka Karhunen kiemelte: a tudomány régóta sejtette, hogy baktériumok is szerepet játszhatnak a koszorúér-betegségek kialakulásában, de mindeddig nem állt rendelkezésre ennyire egyértelmű bizonyíték.
Új távlatok a diagnosztikában és a terápiában
A kutatók olyan speciális antitestet fejlesztettek ki, amely képes azonosítani a biofilm-szerkezeteket az erekben. A szívrohamon átesett betegeknél kimutatták, hogy a biofilmekből kiszabaduló baktériumok erőteljesen aktiválják az immunrendszert. Ez fokozott gyulladáshoz, a plakk megrepedéséhez és végső soron súlyos szív-érrendszeri eseményhez vezethet. Ez az áttörés új utakat nyithat a szívbetegségek korai felismerésében, valamint olyan kezelési stratégiák kidolgozásában, amelyek akár vakcinafejlesztéshez is elvezethetnek.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A vizsgálatokhoz olyan páciensek szöveteit elemezték, akik szívbetegség miatt hirtelen hunytak el, valamint olyan betegek mintáit, akiknél az érelmeszesedés miatt műtéti beavatkozásra volt szükség a nyaki verőérben (carotis) vagy a perifériás artériákban.
Ez a felfedezés nem csupán tudományos érdekesség. Ha valóban beigazolódik a baktériumok szerepe a szívrohamok kialakulásában, az teljesen új szintre emelheti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. A jövőben a kardiológiai vizsgálatok részét képezheti a biofilm-kimutatás, sőt, elképzelhető, hogy vakcina vagy célzott antibiotikum terápia is segíthet a szívrohamok kockázatának csökkentésében.
Összefoglalva
- A kutatás szerint a szívrohamok hátterében nemcsak életmódbeli tényezők, hanem fertőző folyamatok is állhatnak.
- Baktériumok képesek évekig rejtve maradni az érfalban, majd gyulladást kiváltani.
- A biofilmek kimutatására új antitesteket fejlesztettek, ami forradalmasíthatja a diagnosztikát.
- A felfedezés új lehetőségeket nyit a terápiában és a megelőzésben, akár vakcina kifejlesztéséhez is elvezethet.
Ez az áttörő kutatás arra emlékeztet bennünket, hogy a szívbetegségek háttere sokkal összetettebb, mint korábban gondoltuk. A jövőben a megelőzés és a kezelés nem csupán a koleszterinszint szabályozásáról vagy az egészséges életmódról szólhat, hanem a szervezetben lappangó kórokozók elleni harcról is.
Szívroham és szívmegállás - tudja meg, milyen tünetek jelzik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!