Szürkehályog tünetei, vizsgálata és kezelése

A szürkehályog a szemlencse elszürkülése, elhomályosodása, amely a látás fokozatos, fájdalmatlan elvesztéséhez vezet. A szürkehályog a vakság leggyakoribb oka a világon.

A szürkehályog (katarakta) előfordulása

Előfordulhat veleszületett formában, illetve a kor előrehaladtával. A 65 és 74 év közötti emberek közül majdnem minden ötödikben kialakul a látásromláshoz, (látászavarhoz) vezető szürkehályog, a 75 év felettiek közül pedig majdnem minden második embernél megfigyelhető. Érintheti csak az egyik szemet, vagy mindkét szemet is. A veleszületett formánál általában mindkét szem érintett.

A szürkehályog okai

A betegségnek léteznek úgynevezett primer típusai, amelyek okát nem mindig ismerik. Két fő csoportja a veleszületett (kongenitális) és az időskori (szenilis) katarakta.

A veleszületett szürkehályog esetében az ok nem mindig ismert, de a legtöbb esetben az anya vírusfertőzése okozza. Az összes veleszületett szürkehályogos eset mintegy 30%-ában a terhesség első 3 hónapjában elszenvedett rubeolafertőzés a kiváltó ok.

Az időskori szürkehályogot több tényező együttes hatása okozza, hátterében az öregedéssel járó anyagcsereváltozások, a korábbi évtizedek során a szemet ért UV sugárzás, valamint a hormonális változások állhatnak.

A szürkehályog másik típusa az úgynevezett szekunder típus, amelyeknél valamilyen egyéb betegség szövődményeként jelentkezik a szürkehályog. Ezek közül megkülönböztethető az egyéb szembetegségekhez társuló szürkehályog - például a szivárványhártya és a sugártest idült gyulladása, a retina pigment degenerációja, az abszolút zöldhályog és a retinaleválás; valamint egyéb belszervi megbetegedésekben előforduló szürkehályog - anyagcserebetegségek pl: cukorbetegség, mellékpajzsmirigy elégtelenség, hosszantartó szteroidkezelés; bőrbetegségek; valamint egyéb külső okok pl: sugárzás, villámcsapás, szelénmérgezés.

A szürkehályog tünetei és lefolyása

A szürkehályog okozta lencsehomály torzítja és szórja a szembe eső fényt, ezáltal homályos látást, fénygyűrű látását, ritkábban esetleg kettős látást okoz. A látásra gyakorolt befolyás mértékét meghatározza a hályog elhelyezkedése, kiterjedése, valamint a fényviszonyok. Világosban az összehúzódó pupilla beszűkíti a szembe jutó fény útját, ezért a fény nehezen jut át. Félhomályban a pupilla tágul, így az erősebb fény szóródik a katarakta szélein, és fényudvar, gyűrű keletkezik.

Normális fényviszonyok mellett a középen elhelyezkedő szürkehályog kezdetben akár javíthatja is a távollátók látását, mivel a katarakta fókuszáló lencseként viselkedik. Az idősek ilyenkor azt tapasztalják, hogy ismét tudnak szemüveg nélkül is olvasni. Ezt a jelenséget gyakran a látás másodszori visszanyerésének nevezik. Végső soron azonban a szürkehályog akadályozza a fény bejutását a szembe, homályosítja és csökkenti a látást.

A szürkehályog diagnózisa

A betegek általában a látásromlás miatt keresik fel a szemészorvost. A vizsgálat során azonban kiderül, hogy a látásélesség nem javítható a hályog miatt. A szemész réslámpával megállapítja a szürkehályog pontos elhelyezkedését és kiterjedését, valamint azt, hogy milyen mértékben gátolja a fény bejutását a szembe.

A szürkehályog terápiája

Az időskori szürkehályog kezelésében a betegek ki szoktak próbálni különböző recept nélkül kapható szemcseppet, vagy szájon át szedhető vitaminkészítményeket. Ezek hatása azonban erősen kétséges, és objektíven nem mérhető a betegség fázisos progressziója miatt. A szürkehályog végleges kezelését a műtéti lencseeltávolítás és műlencse-beültetés jelenti. A szürkehályog műtét bármely életkorban elvégezhető, és általában még az egyéb betegségben, így szív- vagy cukorbetegségben szenvedőkben is biztonságos. A beavatkozás általában 30 percet vesz igénybe, és az beteg még aznap hazamehet, de gondoskodni kell arról, hogy a műtétet követő néhány napban valaki segítse otthon és kerülnie kell a lehajlást, valamint az emelést. Lézeres kezelés jöhet szóba bizonyos szövődmények kezelésére, például másodlagos szürkehályog esetén (amikor a műtét után a hátsó lencsetok elszürkül) – ezt YAG-lézerrel tisztítják meg. A műtét után néhány hétig szemcseppeket vagy kenőcsöket kell használni a fertőzés megelőzésére, a gyulladás csökkentésére és a gyógyulás elősegítésére.

A szürkehályog megelőzése

A szemet UV szűrős napszemüveggel kell óvni a káros ultraibolya (UV) sugárzástól. Cukorbetegségben fontos a vércukorszint pontos beállítása. Védelmet nyújt a C- és A-vitaminban gazdag táplálkozás, valamint a zöldségekben található karotinoidok fogyasztása. A menopauza utáni ösztrogénadás szintén védő hatású lehet (de önmagában csak emiatt nem adható), valamint a tartós kortikoszteroid szedés kerülése. Hasznos a dohányzás kerülése is.

A lencsefehérjék szerkezeti változásai a háttérben

Ahhoz, hogy megértsük, miért válik az egykor víztiszta szemlencse homályossá, mélyebbre kell ásnunk a molekuláris biológiában. A szemlencse rostjai speciális fehérjéket, úgynevezett krisztallinokat tartalmaznak. Ezek a fehérjék rendkívül stabilak, és feladatuk a lencse átlátszóságának, valamint magas törésmutatójának biztosítása. Az életkor előrehaladtával azonban ezek a fehérjék oxidatív stressznek vannak kitéve, ami a szerkezetük megbomlásához, aggregációjához vezet. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ahogyan a tojásfehérje átlátszatlanná válik főzés közben. A fehérjék összetapadása apró szemcséket alkot, amelyek szórják a fényt, ahelyett, hogy átengednék azt a retinára.

A legújabb kutatások rámutatnak, hogy a folyamat nem csupán az öregedés elkerülhetetlen velejárója, hanem egy dinamikus egyensúlyi állapot felborulása. A szervezetünkben jelen lévő antioxidáns rendszerek, mint például a glutation, normál esetben védik a krisztallinokat az oxidációtól. Amint azonban ezek a védőmechanizmusok gyengülnek – akár genetikai hajlam, akár külső környezeti ártalmak miatt –, a károsodott fehérjék felhalmozódása felgyorsul. Érdekes megfigyelés, hogy a mitokondriális diszfunkció is kulcsszerepet játszik a lencse hámsejtjeinek pusztulásában, ami tovább rontja a lencse öntisztuló és regenerációs képességét.

A modern diagnosztika és a mesterséges intelligencia szerepe

Bár a réslámpás vizsgálat továbbra is az aranystandard a diagnózis felállításában, a technológia fejlődése új dimenziókat nyitott. Ma már rendelkezésünkre áll az úgynevezett optikai koherencia tomográfia (OCT), amely képes a lencse belső szerkezetének nagy felbontású, metszeti ábrázolására. Ez különösen hasznos, ha a hályog mellett más szembetegségeket, például makuladegenerációt is gyanítunk, hiszen segít megbecsülni a várható látásjavulást a műtét után.

A diagnosztika jövője azonban vitathatatlanul a mesterséges intelligencia (MI) kezében van. Az MI-alapú algoritmusok ma már képesek a digitális réslámpás felvételek elemzésére, és gyakran pontosabb osztályozást adnak a hályog súlyosságáról, mint a humán megfigyelő. Ez a precizitás lehetővé teszi a műtét optimális időpontjának meghatározását, elkerülve a túl korai beavatkozást vagy a túl érett hályog okozta komplikációkat.

A phacoemulsificatio technikája és a műlencse-választás szabadsága

A modern sebészetben alkalmazott ultrahangos eljárás, a phacoemulsificatio, forradalmasította a betegek életminőségét. Mi, orvosok, ma már nem csupán a vakság elkerüléséért küzdünk, hanem a teljes látásrehabilitációért. A műtét során egy apró, mindössze 2-3 milliméteres seben keresztül vezetjük be az ultrahangos fejet, amely elfolyósítja a beteg lencsét, majd egy porszívószerű mechanizmussal eltávolítja azt. A lencsetok érintetlen marad, ebbe kerül beültetésre az összehajtható műlencse.

A beültetett lencsék típusai között hatalmas a választék, és a döntés alapvetően meghatározza a páciens későbbi életmódját:

• monofokális lencsék: ezek egy adott távolságra (általában távolra) biztosítanak éles látást, az olvasáshoz azonban továbbra is szükség lesz szemüvegre.
• tórikus lencsék: speciálisan az asztigmia (szaruhártya-görbületi hiba) korrigálására lettek kifejlesztve, így a műtét után a távoli látás szemüveg nélkül is tűéles lehet.
• multifokális és EDOF (kiterjesztett mélységélességű) lencsék: ezek a legmodernebb implantátumok, amelyek lehetővé teszik a közeli, a köztes (például monitor nézése) és a távoli látást is, gyakorlatilag szemüvegmentességet biztosítva.

Fontos megjegyezni, hogy bár a prémium lencsék vonzóak, nem mindenki alkalmas a beültetésükre. Egy alapos kivizsgálás során figyelembe vesszük a páciens foglalkozását, éjszakai vezetési szokásait és a szem egyéb anatómiai adottságait is.

A műtét utáni időszak és a neuroadaptáció

A sikeres operáció utáni első napokban gyakran tapasztalható a színek intenzívebbé válása – a betegek gyakran mondják, hogy "kivilágosodott a világ". Ez azért van, mert a szürkehályog sárgás-barnás szűrőként működött, amely elnyelte a kék fényt. A műtét után az agynak újra meg kell tanulnia feldolgozni a beáramló, szokatlanul nagy mennyiségű vizuális információt. Ezt a folyamatot nevezzük neuroadaptációnak.

A gyógyulási időszak alatt kiemelt figyelmet fordítunk a száraz szem szindróma kezelésére. A műtéti metszés és a használt gyulladáscsökkentő cseppek átmenetileg ronthatják a könnyfilm stabilitását, ami idegentest-érzést vagy hullámzó látásélességet okozhat. Megfelelő műkönnyhasználattal és a szakorvosi utasítások betartásával ezek a tünetek általában néhány hét alatt megszűnnek.

Étrend-kiegészítők és az életmód valós hatása

A megelőzésnél említett vitaminok szerepe az utóbbi években egyre több nagyszabású vizsgálat (például az AREDS2) fókuszába került. Bár a vitaminok nem mulasztják el a már kialakult homályt, a nagy dózisú lutein és zeaxantin bevitel bizonyítottan növeli a makula pigment sűrűségét, és közvetve javíthatja a szem ellenálló képességét az oxidatív károsodásokkal szemben.

A táplálkozás mellett a metabolikus egészség szerepe megkerülhetetlen. Az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz nemcsak felgyorsítja a lencse glikációját (a fehérjék cukormolekulákkal való összekapcsolódását), hanem növeli a műtéti szövődmények, például a cisztás makula ödéma kockázatát is. Ezért mi minden esetben hangsúlyozzuk a testsúlykontroll és a stabil vércukorszint fontosságát, mint a szürkehályog-kezelés "láthatatlan" pilléreit.

Jövőkép: cseppekkel a műtét ellen?

Az orvostudomány egyik legizgalmasabb kutatási területe jelenleg olyan farmakológiai hatóanyagok keresése, amelyek képesek lennének visszafordítani a lencsehomályt műtét nélkül. Az egyik legígéretesebb vegyület a lanosterol, amely egy természetes szteroid. Állatkísérletekben a lanosterol-tartalmú szemcseppek képesek voltak feloldani a krisztallin fehérjék aggregátumait, jelentősen tisztítva a lencsét. Bár a humán klinikai vizsgálatok még váratnak magukra, ez a felfedezés reményt adhat arra, hogy a jövőben a szürkehályog kezelése akár non-invazív módon is megvalósulhasson.

Addig is, a legfontosabb eszközünk a tudatosság és a rendszeres szűrés marad. A modern szemészet ma már nem csak a látás megmentéséről, hanem az egyéni igényekre szabott vizuális élmény visszaadásáról szól.

Felhasznált irodalom:

• Süveges Ildikó Szemészet
• Mark H. Beers: MSD Orvosi kézikönyv a családban

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!