"Nem válogat kor és nem szerint” – ezt üzeni a véralvadás specialistája a trombózis kapcsán

A trombózis egyre több embert érint, ennek ellenére számtalan tévhit kering a köztudatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája eloszlatja a leggyakoribb félreértéseket.

Tévhit: csak az időseket érinti

Az emberek többsége úgy gondolja, a trombózis az kizárólag az időseket érinti, és őket is csak akkor, ha kórházba kerülnek és hosszas ágynyugalomra vannak ítélve. Természetesen ez mind igaz, azonban tévedés azt hinni, hogy a fiatalokat ne fenyegetné a veszély.

Sajnos számos olyan eset van, amikor a fogamzásgátlót szedő, vagy épp a repülőn utazó tinédzser kerül emiatt kórházba- tehát a trombózis őket is fenyegeti, korban, nemben nem válogat. Ezek a fel-nem derített öröklött defektusokban szenvedők, akiket nem szűrtek ki. Amit még kevesebben tudnak az. hogy trombózis csecsemőkorban is kialakulhat, pl. a Protein C nagyfokú hiánya miatt (purpura fulminans)

Tévhit: mindig vannak egyértelmű tünetei

Sajnos a helyzet nem mindig ilyen egyszerű. Bár a trombózis tüneteit úgy szokás leírni, hogy lábdagadás, elszíneződés, fájdalom, a bőr melegsége, viszont vannak néma esetek is, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik a vérrög képződéséről. Ráadásul könnyű is összekeverni más fájdalommal, így a legcélszerűbb az, hogy orvoshoz fordul, ha a normálistól eltérőt tapasztal a lábával kapcsolatban.

Tévhit: a trombofília egyenlő azzal, hogy az illetőnek lesz trombózisa

Amikor valaki meghallja, hogy trombofíliás, akkor egyből arra gondol, hogy biztosan át fog esni az életében legalább egyszer trombózison. Pedig a diagnózis csupán arra mutat rá, hogy az illetőnek fokozott hajlama van a vérrögképződésre, így érdemes óvatosnak lenni pl. terhességnél, vagy a védekezési módszer kiválasztásánál és – természetesen – nála fokozottabban érvényes a megfelelő életmód és fizikai aktivitás!

Tévhit: minden trombózis tüdőembóliával jár

"Vannak esetek, amikor a trombózist tüdőembólia követ, viszont ez egyáltalán nem törvényszerű. Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg nem kap idejében megfelelő kezelést, mert ilyenkor a vérrög nem szervül elég gyorsan, így leszakadhat, és a véráramon keresztül a tüdőbe kerülhet. Éppen ezért fontos az, hogy mihamarabb szakemberhez forduljunk, ha a tüneteket észleljük."- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája.

Tévhit: a mai fogamzásgátlók nem növelik a trombózis esélyét

Sajnos ez egy széles körben elterjedt tévhit, bár az igaz, hogy a legújabb, 3., 4. generációs fogamzásgátlóknál e veszély nagymértékben csökkent (de nem nulla!), ezért nagyon fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen fogamzásgátlók veszélyeivel. Az elmúlt időszakban ugyanis egymást érik az olyan esetek, amikor trombózis miatt végzetes tüdőembólia alakult ki a fiatal lányoknál. Hogy minimálisra csökkentse a kockázatot, érdemes még a tabletta megkezdése előtt genetikai vizsgálaton részt venni, mert ha az trombofíliát – vagyis fokozott hajlamot - mutat, akkor célszerű nem hormonális fogamzásgátlót választani.

Hasznos tudnivalók a trombózisról és annak megelőzéséről

A modern orvostudomány ma már sokkal többet tud erről az állapotról, mint néhány évtizede, mégis rengeteg tévhit él a köztudatban. A probléma súlyát jelzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vénás tromboembólia – amely magába foglalja a mélyvénás trombózist és a tüdőembóliát – évente több millió embert érint világszerte, és az egyik vezető megelőzhető halálok.

Mi történik trombózis során?

A trombózis lényege, hogy a véráramban – leggyakrabban a mélyvénákban – vérrög (trombus) alakul ki, amely akadályozza a keringést. Ez az elzáródás súlyos következményekkel járhat, attól függően, hol keletkezik és mekkora a vérrög. Ha a lábban történik, az érintett terület megduzzad, fájdalmassá válik, a bőr lilás-vöröses árnyalatú lehet. Amennyiben a vérrög egy része leszakad, és a tüdőbe jut, tüdőembóliát okozhat, ami életveszélyes állapot.

A vérrögképződés hátterében több tényező is állhat. A legismertebb kockázati tényezők közé tartoznak:

• Hosszú ideig tartó mozdulatlanság – például repülőút, gipszrögzítés vagy ágynyugalom.
• Sebészeti beavatkozás – különösen ortopédiai műtétek után.
• Terhesség és gyermekágyas időszak – hormonális és keringési változások miatt.
• Hormonális fogamzásgátlók – főleg, ha genetikai hajlam is fennáll.
• Elhízás, dohányzás, daganatos betegségek – mind fokozzák a kockázatot.

A genetikai hajlam szerepe

Sokan nem tudják, hogy a trombózis mögött gyakran genetikai hajlam is áll. A leggyakoribb öröklött eltérések a Leiden-mutáció és a prothrombin génmutáció. Ezek az eltérések megváltoztatják a véralvadás egyensúlyát, így a szervezet hajlamosabbá válik a vérrögképződésre. Az ilyen genetikai hajlam önmagában még nem betegség, de bizonyos körülmények – például hormonkezelés, műtét, terhesség – mellett jelentősen növeli a rizikót.

A szakértők ma már rutinszerűen javasolják a trombofília szűrést azoknál, akiknek a családjában előfordult trombózis, vagy akiknél fiatal korban, látszólag ok nélkül alakult ki vérrög.

A megelőzés kulcsa: életmód és figyelem

A trombózis megelőzése az esetek többségében lehetséges – különösen, ha ismeri az ember a kockázati tényezőit. A legfontosabb lépések:

• Mozgás minden nap: már napi 30 perc séta is javítja a vérkeringést, és csökkenti a vérrögképződés esélyét.
• Folyadékpótlás: a kiszáradás sűríti a vért, ezért különösen utazás, nyári meleg vagy lázas állapot idején fontos a bőséges vízfogyasztás.
• Kényelmes ruházat és cipő: a túl szoros nadrág, harisnya vagy cipő gátolhatja a vénás visszaáramlást.
• Utazás közbeni mozgatás: hosszú repülésen vagy autóúton rendszeresen mozgassa meg a lábát, álljon fel, és igyon elegendő vizet.
• Kompressziós harisnya viselése: különösen azoknak ajánlott, akik korábban már átestek trombózison vagy magas rizikójúak.

Tévhitek helyett tények

Egy másik gyakori félreértés, hogy a trombózis kizárólag a lábakat érinti. Valójában bármelyik vénás rendszerben kialakulhat, így például a karban, a hasban, sőt, ritkán az agyi vénákban is. Utóbbi esetben beszélünk agyi vénás trombózisról, amely súlyos neurológiai tünetekkel járhat, és azonnali ellátást igényel.

Sokan azt is hiszik, hogy ha valaki vérhígítót szed, akkor már nem alakulhat ki trombózis. Ez sem teljesen igaz: a gyógyszerek csökkentik a kockázatot, de nem zárják ki teljesen a vérrögképződést, különösen, ha a páciens nem megfelelően adagolja a készítményt vagy más betegsége is fennáll. A véralvadásgátló kezelés rendszeres laboratóriumi ellenőrzést igényel, mert a túl alacsony dózis hatástalan, a túl magas viszont vérzékenységet okozhat.

Trombózis a nőknél: külön kockázati tényezők

A nőknél hormonális okok miatt gyakoribb a trombózis. A terhesség, a szülés utáni időszak, valamint a hormonális fogamzásgátlók használata mind növelik a rizikót. A modern tabletták ugyan biztonságosabbak, de a veszély nem tűnt el teljesen – különösen, ha a nőnek genetikai hajlama is van. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy fogamzásgátló szedése előtt minden nő beszélje meg orvosával a családi kórelőzményét, és ha szükséges, végeztessen el trombofília-szűrést.

Mikor gyanakodjon trombózisra?

Ha a következő tünetek közül akár egyet is tapasztal, különösen, ha több napja fennáll:

• hirtelen kialakuló lábdagadás (egyik vagy mindkét lábon),
• meleg tapintatú, fájdalmas terület a vádliban,
• a bőr elszíneződése (vöröses, lilás árnyalat),
• megmagyarázhatatlan nehézlégzés, mellkasi fájdalom (ez tüdőembólia jele lehet).

Ezek a tünetek sürgős orvosi vizsgálatot igényelnek. A diagnózis ultrahangvizsgálattal történik, és ha igazolódik a trombózis, a kezelés azonnal megkezdődik véralvadásgátló gyógyszerekkel.

Élet trombózis után

Aki már átesett trombózison, annak hosszú távon is fontos a gondos életmód és az orvosi ellenőrzés. A vérhígító kezelést általában legalább 3–6 hónapig, egyes esetekben élethosszig tartóan kell folytatni. A betegek többsége teljes életet élhet, de a visszaesés elkerülése érdekében kerülni kell a hosszan tartó mozdulatlanságot, az elhízást és a dohányzást.

A lényeg összegezve

A trombózis tehát nem kizárólag az idősek betegsége, és nem mindig jár látványos tünetekkel. A megelőzés és a korai felismerés életeket menthet. Ha valaki kockázati csoportba tartozik – például családjában már előfordult trombózis, hormonális kezelést kap, vagy ülő életmódot folytat –, érdemes orvossal konzultálni, szűrővizsgálatot végeztetni, és odafigyelni az egészséges életmódra. A rendszeres mozgás, a folyadékfogyasztás és a rizikófaktorok ismerete a legjobb „véralvadásgátló” – még gyógyszer nélkül is.

Cikkajánló

Így előzheti meg a trombózist, ha túlsúlyos

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!