Tuberkulózis

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőzőbetegség, melyet baktérium okoz (Mycobacterium tuberculosis). A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másik emberre, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően, a betegség alakulásának több állomása van. A bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

Hazánkban még 1953-ben közel 5.000 megbetegedést észleletek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében tizedére csökkent a friss fertőzések száma. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek körében van.

Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?

Forrás: EgészségKalauz

Mik a tbc tünetei?

Tüdőt érintő (pulmonális) tuberkulózis esetén különböző tünetek állnak fenn:

Tartós köhögés (több mint 3 hétig tartó)
Véres köpet vagy gennyes váladék
Mellkasi fájdalom, légszomj
Láz (gyakran hőemelkedéssel, esti lázzal)
Éjszakai izzadás
Fogyás (indokolatlan, jelentős testsúlycsökkenés)
Általános gyengeség, fáradékonyság
Étvágytalanság

Hogyan diagnosztizáljuk a tbc-t?

A tuberkulózis diagnózisa az alábbi módszerekkel történhet:

Laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatok: Köpet mikroszkópos vizsgálata (Ziehl–Neelsen festés – saválló bacilusok), köpet tenyésztés, tuberkulin bőrpróba
Képalkotó vizsgálatok: Mellkasröntgen, mellkasi CT
Egyéb diagnosztikai módszerek (ritkábban): Bronchoszkópia, pleurapunkció (pleurafolyadék vizsgálata), szövettani mintavétel, vizeletvizsgálat (extrapulmonális tbc esetén), liquorvizsgálat (meningeális tbc gyanújakor)

Hogyan védekezzünk a tbc ellen?

A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésbe részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap. A tuberkulózis elleni oltóanyag a BCG (Bacille Calmette-Guérin). A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (agyhártyagyulladás és a szervezetben történő szóródás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Hogyan történik az oltás?

Minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják a BCG oltást. Ha "megfogant" az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban, ritkábban a nyaki nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. A 6 hónapos korú csecsemők hegét ellenőrzik. Ha látható nyom nincs, a BCG oltást megismétlik. Az elmúlt években változott a gyermekek oltási rendje. 2002 óta egy éves kor után már nem kapnak BCG oltást a gyermekek.

Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?

Immunológiai betegségben, immunkárosodottak és HIV (AIDS) fertőzött édesanyák gyermekei nem olthatók. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Ha az oltás helyén fellépő bórtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat hat hónapon túl tartanak fokozott reakcióról beszélünk, mely nem életet veszélyeztető jelenség, A Magyarországon használt oltóanyag ritkán okoz ilyen reakciót, 100 000 oltott újszülöttből évi 1 - 2 esetben jelentik.

Magyarországon 10 fertőzőbetegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.

Gyakori kérdések a tbc-ről:

Lehet összefüggés a szelénhiány és a tbc között?

Igen, lehet összefüggés a szelénhiány és a tuberkulózis (TBC) között, főként az immunrendszeren keresztül. A szelén fontos szerepet játszik az antioxidáns védelemben és a sejtes immunválasz működésében, amely a Mycobacterium tuberculosis elleni védekezésben is lényeges. Szelénhiány esetén romolhat az immunválasz, ami növelheti a fertőzésre való fogékonyságot és a betegség súlyosabb lefolyásának kockázatát. Aktív TBC-ben gyakran észlelnek alacsony szelénszintet, részben a krónikus gyulladás, az alultápláltság és a fokozott oxidatív stressz miatt. A kapcsolat tehát kétirányú: a szelénhiány hajlamosíthat, a TBC pedig tovább ronthatja a szelénstátuszt.

Lehet összefüggés a tüdőtágulat és a tbc között?

Igen, a tüdőtágulat és a gümőkór (TBC) között több szoros összefüggés is fennáll, mivel mindkét betegség súlyos és maradandó pusztítást végez a tüdőszövetben. A TBC-fertőzés gyógyulása után gyakran maradnak vissza hegesedések és üregek, amelyek környezetében a tüdőszövet elveszíti rugalmasságát, és úgynevezett heg-emfizéma vagy tüdőtágulat alakulhat ki. Ez a folyamat a tüdő szerkezetének torzulásához vezet, ami még a baktériumok elpusztítása után is tartós nehézlégzést okozhat a páciensnél. Fordított irányban a már meglévő tüdőtágulat és a vele járó krónikus tüdőbetegség jelentősen gyengíti a tüdő helyi védekezőképességét. A károsodott légutak és a csökkent öntisztuló képesség miatt a tüdőtágulattal küzdő betegek sokkal fogékonyabbak a TBC-fertőzésre, vagy a szervezetükben lappangó baktériumok reaktiválódására.

TBC okozhat kimerültséget?

Igen, a TBC (tuberkulózis) okozhat kimerültséget. A betegség krónikus fertőzés, amely hosszan fennálló gyulladást vált ki a szervezetben. Ez a folyamatos immunaktiváció jelentős energiafelhasználással jár, ami tartós fáradtságot és gyengeséget eredményez. A TBC-hez gyakran társul étvágytalanság, fogyás és éjszakai izzadás, amelyek tovább fokozzák a kimerültséget.

TBC okozhat vérzést?

Igen, a tuberkulózis okozhat vérzést, leggyakrabban köhögés közben a tüdőből. A tbc baktériumok károsítják a tüdő szövetét és a légutak falát, ami vérzéshez vezethet, ami lehet enyhe (véres köpet) vagy súlyosabb esetben jelentős vérzés. Ritkább esetben más szervek TBC-fertőzése is okozhat vérzést, például a gyomor-bél traktusban.

TBC okozhat léprepedést?

Igen, a tuberkulózis (TBC) okozhat léprepedést, bár ez a betegség egyik rendkívül ritka és életveszélyes szövődménye. A folyamat során a baktériumok a véráram útján eljutnak a lépbe, ahol gümőket (tuberkulómákat) vagy tályogokat képeznek a szerv állományában. Ezek a gócok a lép jelentős megnagyobbodását okozzák, ami miatt a szerv tokja megfeszül és sérülékennyé válik a mechanikai behatásokkal szemben.

Fontos honlapok:

www.antsz.hu

járványügyi tájékoztató (ingyenes zöld szám): 06-80-204-217

e-mail: jarvanyugyinfo@antsz.hu

Kiadta a "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ

1097 Budapest, Gyáli út 2-6.

www.oek.hu
Tel.: 36/1/476-1100 Fax: 36/1/476-1226
A kiadásért felelős: Dr. Melles Márta főigazgató főorvos
Összeállította: Dr. Karacs Ildikó, Dr. Jelenik Zsuzsanna
Lektorálta: Prof. Dr. Budai József

Frissítve: 2007

A tájékozató célja, hogy széles körben ismertesse, mely fertőző betegségek megelőzésére, illetve leküzdésére állnak rendelkezésre hatékony védőoltások.