Mi köze a szívbetegségeknek a tüdőbetegséghez? Ezért veszélyes a COPD
Az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását is kockáztatják.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a 3. leggyakoribb halálozási ok a világon, csak hazánkban mintegy félmillió COPD-s beteg él.
A korai diagnózis életet menthet
A tüdőgyógyászok szerint a korai diagnózis ezen betegség esetében is kulcskérdés, hiszen megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD előrehaladása is jelentősen lelassítható – hívja fel a figyelmet a november 16-i COPD Világnap kapcsán az AstraZeneca.
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Egy idült, progresszív légúti gyulladás, ami egyéntől függő mértékben, de a tüdő normális öregedési folyamatánál lényegesen gyorsabb ütemben vezet a légzésfunkció romlásához, fokozódó nehézlégzéshez, és ennek következtében az életminőség romlásához, az élettartam megrövidüléséhez.
Ráadásul COPD betegség során nem csupán a tüdő károsodik, hanem az egész szervezetben gyulladásos folyamatok indulhatnak el. Ennek az egész szervezetet érintő betegségnek a következménye az általános állapotromlás és a társbetegségek kialakulása: rossz tápláltsági állapot, a testtömegindex csökkenése, izomvesztés, szív- és érrendszeri kórképek, cukorbetegség, csontritkulás.
A COPD-ben a halálozási okok jelentős része nem légúti
Becslések szerint világszerte 384 millió ember szenved a betegségben[1], és mára a harmadik vezető halálokká lépett elő a szívinfarktus és az agyvérzés után, évente megközelítőleg 3 millió ember haláláért felelős[2]. Elsősorban a populáció elöregedésével az elkövetkező években a COPD arányának további növekedése várható[3].
Magyarországon is 400-500 ezerre teszik a COPD-ben szenvedők számát, de mivel valószínűleg a COPD-s betegek nagyjából fele nem diagnosztizált, a gondozói hálózatban nyilvántartott betegszám ennek csak a töredéke. A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitűnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD következtében. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a COPD-ben a halálozási okok jelentős része nem légúti. A közepesen súlyos COPD-s betegek nagyobb valószínűséggel halnak meg kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségben, mint súlyos COPD esetén[4].
A COPD kialakulásában a dohányzásnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. Erre utal az is, hogy a COPD-s betegek 85-90 százaléka dohányos, és csak a maradék kerül ki a nem dohányzók közül. A dohányzók körülbelül 15 százalékánál alakul ki COPD.
A betegség legfőbb tünete a nehézlégzés, amely nem csak fizikai terhelés esetén, hanem nyugalmi állapotban is jelentkezik. A nehézlégzést kísérheti sípoló kilégzés, tartós köhögés, fokozott nyáktermelés is, a beteg fáradékonnyá válik és akár fulladhat is.
Tapasztalatok szerint vagy egy légúti fertőzés viszi orvoshoz a beteget, vagy az, hogy kibírhatatlanul sokat köhög, esetleg már nem bírja elvégezni a napi tevékenységét, mert terhelésre fullad, a munkában lemarad. De amikor már ezek a tünetek jelentkeznek, az már a súlyos légúti károsodás jele lehet.
A COPD ugyan teljesen nem gyógyítható, de megelőzhető és kezelhető betegség, amelynek progressziója a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és életmódválással jelentősen lelassítható.
Stratégiai együttműködés az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az AstraZeneca között
Többek között a betegséggel kapcsolatos pontos és hiteles edukáció érdekében is kötött stratégiai együttműködési megállapodást az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2022 tavaszán, melyet most a COPD világnap kapcsán ismét megerősítettek a felek.
Az AstraZeneca egyik kiemelt, fő kutatási területe a légzőszervi betegségek elleni molekulák fejlesztése. A szakmai partnerség keretében a felek szorosan együttműködnek az obstruktív tüdőbetegségekhez (COPD, asztma) és a tüdőrákhoz köthető klinikai alap- és transzlációs kutatásokban. A kooperáció fontos alappillére a rendelkezésre álló adatállományok elemzésének, értékelésének kiszélesítése az eredményes betegellátás érdekében. A megállapodás keretében olyan programok megvalósítására is sor kerül, amelyek elősegítik a betegek gyorsabb és hatékonyabb diagnosztizálását. A közös projekt során az innovatív gyógyszercég és az intézet nagy hangsúlyt fektet a tüdőgyógyász szakorvosok és betegek megfelelő edukációjára is.
Az elmúlt két évben indított klinikai vizsgálatok számában az AstraZeneca dobogós helyen áll a gyógyszervállalatok között Magyarországon: éves szinten mintegy 2 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre. Fő terápiás területi közé tartozik az onkológia, a kardiovaszkuláris-, vese- és anyagcserebetegségek, valamint a légzőszervi betegségek és az immunológia.
Olvasta már?
- Idiopátiás tüdőfibrózis: ezért nehéz korán diagnosztizálni
- Tüdőfibrózis: enyhe köhögéssel kezdődhet
- IPF-beteg: így tud segíteni a család a betegnek
- Ha légzési nehézlégzéssel küzd, ezekre a kivizsgálásokra kell elmenni
[1] Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD). Global strategy for the diagnosis, management, and prevention of COPD 2022 report. https://goldcopd.org/2022-gold-reports/. Accessed December 15, 2021; 2. Diab N et al.
[2] World Health Organization. The top 10 causes of death. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/the-top-10-causes-of-death. Accessed October 14, 2021.
[3] GBD 2015 Chronic Respiratory Disease Collaborators. Lancet Respir Med 2017;5:691–706
[4] Mannino DM et al. Respir Med. 2006;100:115–122.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
