A túl kevés, de a túl sok vas is megnövelheti a vastagbélrák esélyét

Megnöveli a vastagbélrák kialakulásának esélyét az, ha kevés van ebből az ásványi anyagból.

A vastagbélrák megelőzése érdekében fontos, hogy odafigyeljen a vasbevitelre. De vajon mennyi vasra van szükségünk ahhoz, hogy elkerüljük a kockázatokat?

A vas szerepe

A vas létfontosságú ásványi anyag, amely számos funkciót lát el a szervezetben. Központi szerepet játszik az oxigénszállításban, mivel a hemoglobin részeként lehetővé teszi az oxigén szállítását a tüdőkből a test szöveteibe. Emellett szerepe van az energiatermelésben, ahol segít az ATP, a sejtek elsődleges energiaforrásának előállításában. Vas nélkül a sejtmegosztási folyamatok, a DNS szintézis és az immunrendszer megfelelő működése is sérülne, mivel a vas elengedhetetlen ezekhez a biofunkciókhoz. Fontos továbbá a növekedés és fejlődés szempontjából, különösen gyermekkorban, serdülőkorban és terhesség alatt. A kognitív funkciókhoz is szükséges, hiszen a vashiány kognitív képességek gyengüléséhez, mint a koncentráció és memória romlásához vezethet

Vas és a vastagbélrák

A vastagbélrák kialakulásának kockázata számos tényezőtől függ, köztük az étrendtől és az életmódtól. A kutatások szerint a vasbevitel kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen a túlzott vagy elégtelen vasbevitel növelheti a vastagbélrák kockázatát.

A vashiány gyengíti az immunrendszert, ami lehetővé teszi a rákos sejtek észrevétlen szaporodását. A vashiányos állapotban az immunrendszer nem képes hatékonyan felismerni és eltávolítani a rákos sejteket, ami növeli a daganatok kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a túlzott vasbevitel miatt a vas a szervekben és szövetekben felhalmozódik, ami oxidatív károsodást idéz elő, valamint gyulladást okoz sejtekben és szövetekben, így elősegíti a daganatos sejtek kialakulását is.

A vastagbélrák megelőzése érdekében tehát fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő vasbevitelre, és megtaláljuk az egyensúlyt a túlzott és az elégtelen mennyiség között.

Mennyi vasra van szükségünk?

A napi vasigény több tényezőtől függ, többek közt az életkortól, nemtől, egészségi állapottól, étrendtől. Általánosságban a következőt javasolják:

• Gyermekek (1-3 év): 7 mg
• Gyermekek (4-8 év): 10 mg
• Gyermekek (9-13 év): 8 mg
• Fiatal tinédzserek (14-18 év, fiúk): 11 mg
• Fiatal tinédzserek (14-18 év, lányok): 15 mg
• Felnőttek (19-50 év, férfiak): 8 mg
• Felnőttek (19-50 év, nők): 18 mg
• Felnőttek (51 év és idősebb, férfiak és nők): 8 mg
• Terhes nők: 27 mg
• Szoptató nők: 9 mg

Mikor van szükség vaspótlásra?

A legtöbb ember számára külön vaspótlás nem szükséges, de ha az orvosi vizsgálatok alacsony vastartalékot mutatnak, akkor érdemes pótolni. Ilyenkor érdemes az orvos , dietetikus tanácsát kikérni, hogy elkerüljük a túlzott vasbevitel okozta problémákat.

A vaspótlásnak természetesen vannak fokozatai: enyhébb esetben étrenddel is helyreállítható az ideális szint, ám előfordulhat, hogy tablettás, illetve intravénás vaspótlásra van szükség.

Ezek a tünetek jelezhetik a vastagbélrákot

• véres széklet
• megváltozott székelési szokások (hasmenés vagy székrekedés, illetve azok váltakozása)
• tartós hasi fájdalom vagy görcsök
• puffadás
• fogyás ok nélkül
• fáradtság, gyengeség
• gyors telítettségérzés
• vérszegénység

Kapcsolódó cikk a témában

Vastagbélrák: ezek a korai stádium leggyakoribb tünetei

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!