Egymillió krónikus vesebeteg él hazánkban

#egészség
2016.06.14. Módosítva: 2016.11.08.

Az elmúlt húsz évben jelentősen nőtt a vesebetegek száma. Hazánkban a lakosság több mint tíz százaléka érintett.

- Több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor a Debreceni Egyetem megrendezte az első Debreceni Nephrologiai Napok konferenciát, még ismeretlen volt az idült vesebetegség fogalma. Ennek bevezetését 2004-ben a vesebetegek fokozott szív-érrendszeri megbetegedése és halálozása indokolta. A nemzetközi ajánlások nyomán hazánkban Debrecenből kiindulva terjedt el, hogy a vesefunkció-vizsgálat kérésekor a laboratóriumok automatikusan kiszámolják és megadják az úgynevezett GFR-értéket, vagyis hogy hány milliliter vért tisztít meg a vese egy perc alatt – idézi fel Mátyus János, a Debreceni Egyetem Nephrológiai Tanszékének egyetemi docense az egyetem honlapján.

Ma hazánkban közel egymillió a krónikus vesebetegek száma, és körülbelül tizenötezren vannak, akiket dialízissel tartanak életben vagy már átültetett vesével élnek. A szakember szerint a vesebetegek számának növekedéséhez egyértelműen hozzájárul az első számú kockázati tényezőt jelentő elhízás és az ennek nyomán kialakuló cukorbetegség.

- A túlzó fehérjebevitel, így a napjainkban divatos testépítéssel járó akár napi 500 grammot meghaladó fehérjefogyasztás önmagában is vesekárosító, ahogy azt néhány, dialízisre került fiatal betegünk példája is mutatta. A sok fehérje sok foszfátot is tartalmaz, melynek 40-60%-a az emésztést követően felszívódik. Az már régóta köztudott, hogy a dializáltak halálozása és a foszfátszint emelkedése között összefüggés van, ám azt csak az elmúlt 2 évben erősítették meg, hogy a túlzó foszfátbevitel az egészséges szervezetben is növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát – ismerteti a nefrológus.

Mátyus János elmondta: a kívánt napi 700 milligrammal szemben egy átlag amerikai felnőtt csak élelmiszer adalékok formájában napi 1000 milligramm foszfátot fogyaszt (ami közel 100%-ban felszívódik, mert nem igényel emésztést), köszönhetően a félkész és gyors ételeknek, üdítőknek valamint a sokszor egészségesnek vélt light termékeknek. A foszfát szerepére utal az az idén megjelent vizsgálat is – közel 200 ezer amerikai orvos és nővér húsz éven át tartó követése –, mely azt igazolta: a gyorsfagyasztott sült krumpli rendszeres, heti 2-4-szeri fogyasztása 26%-kal növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, míg az egyéb módon elkészített burgonya esetében ez csak 3%-os rizikó növekedést jelentett – részletezte a szakember.

Forrás: unideb.hu

Forrás: EgészségKalauz