Hirdetés

Nyelőcsőrák

#Daganatos betegségek #nyelőcsőbetegségek #nyelőcsőrák
2010.07.15. Módosítva: 2015.11.04.
Hirdetés

A nyelőcső rosszindulatú daganata általában 50-70 éves kor között alakul ki. A nyelőcsőrák leggyakoribb típusai a laphámrák és a rosszindulatú mirigydaganat (adenokarcinóma), melyek a nyelőcső nyálkahártya-borításának sejtjeiben alakulnak ki.

Hirdetés

A nyelőcsőrák előfordulása

A laphámrák és az adenokarcinóma egyaránt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A laphámrák a feketék, míg az adenokarcinóma a fehérek között fordul elő többször. Leggyakrabban a nyelőcső alsó harmada érintett.

A nyelőcsőrák rizikótényezői

A laphámrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás és az alkoholfogyasztás, míg adenokarcinómára a gyomor savas visszaáramlása hajlamosít.

A nyelőcsőrák tünetei

A betegek általában betegségük előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumában jelentkeznek. Tipikusan a szilárd ételek lenyelése okozza a panaszokat, melyek a hetek elmúltával súlyosbodnak. A súlyvesztés gyakori, még akkor is, ha a beteg továbbra is rendesen táplálkozik. A daganat növekedése folyamán sokszor támadja meg a környező idegeket, szöveteket és szerveket is. Nyomhatja a hangszalagokat ellátó idegeket, ami rekedtséget okoz. A rák általában a tüdőre is átterjed, amikor légzési nehézséget; valamint a májra, amikor haspuffadást okoz. A csontok érintettségét fájdalom kísérheti.

A nyelőcsőrák diagnózisa

Nyelési panaszok tisztázására báriummal végzett nyelési próbát végeznek a beteggel, mely kimutatja a szűkület helyét röntgenvizsgálat során. Endoszkópos vizsgálattal (aminek során hajlékony vizsgáló eszközt juttatnak a nyelőcsőbe a szájon keresztül) szöveti mintavétel végezhető el, mellyel a diagnózist nagy magabiztossággal fel lehet állítani. CT illetve MR képalkotó vizsgálatok a környező légyrészek, nyirokcsomók érintettségéről adnak információt.

A nyelőcsőrák kezelése

Mivel a nyelőcsőrákot általában csak azután veszik észre, hogy szétszóródott a szervezetben, a halálozás igen magas. A betegek kevesebb, mint 5%-a él 5 évnél tovább. Tekintettel arra, hogy a nyelőcsőrák szinte mindig halálos, az orvos legfontosabb célja a tünetek kezelése; főleg a nyelési nehézség enyhítése. Amennyiben a betegség már olyan stádiumában van, hogy nem lehet megoperálni, besugárzással a tumor mérete csökkenthető, ezáltal javulhatnak a nyelési képességek. A szűkületet mechanikus tágítása is segíthet a beteg panaszainak enyhítésében. A daganat műtéti eltávolításával érhető el a legtartósabb javulás, a teljes gyógyulás azonban ritka, mert a műtét idejére általában már áttéteket képzett. Kemoterápiával vagy kemoterápiával kombinált sugárkezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg élete néhány hónappal meghosszabbítható. Néha a műtét előtt végzett kemoterápiával és sugárkezeléssel növelhető a műtét utáni gyógyulás esélye.

Forrás

Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melania Kft.

Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban

medlineplus.com

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés