Ezeket látta már?

Mi az Alzheimer-kór? Ezek az okai, tünetei és kezelési lehetőségei

mi az Alzheimer-kór oka típus kezelés

Az Alzheimer-kór egy olyan visszafordíthatatlan agyi rendellenesség, melynek során szép lassan elveszítjük a másikat, miközben fizikailag mégis velünk marad.

Az Alzheimer-kór a memória, a gondolkodás és a kognitív készségek folyamatos romlását okozó betegség, mely a demencia leggyakoribb oka. Általában a 65 év felettieket érinti, így főleg az idősekre jellemző állapot. Az Alzheimer-kór egyelőre nem gyógyítható, ám bizonyos gyógyszerekkel és terápiákkal kezelni lehet a tüneteket és lassítani a betegség romlását.

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór egy neurodegeneratív rendellenesség, melynek során az agyban olyan változások következnek be, amelyek bizonyos fehérjék lerakódásához vezetnek. Az állapot következtében az agy összezsugorodik és az agysejtek fokozatosan elpusztulnak. Az Alzheimer-kór a demenciás esetek 60-80%-át teszi ki.

Emiatt az érintett személy nehezen emlékezik a friss információkra, memóriagondjai vannak, dezorientálódik és fokozatosan elveszíti azon képességeit, melyek szükségesek ahhoz, hogy a mindennapi feladatait elvégezhesse.

Legtöbbször a 65 év felettieknél jelentkezik, ám a kutatók úgy vélik, hogy a betegség már 10 évvel az első tünetek megjelenése előtt már elkezdődhet.

Róla nevezték el az Alzheimer-kórt

Az állapotot Dr. Alois Alzheimer-ről nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlan mentális betegségben elhunyt nő agyszövetében változásokat észlelt. Az illetőnél életében memóriavesztés, kommunikációs problémák léptek fel és kiszámíthatatlanná vált a viselkedése. Halála után Dr. Alois Alzheimer megvizsgálta az agyát, és számos rendellenes csomót (ezeket ma amiloid plakkokként emlegetnek) és összegabalyodott rostkötegeket talált (ezeket ma neurofibrillárisnak vagy tau-gubancnak hívnak).

Ezeket a jellegzetességeket máig az Alzheimer-kór néhány fő jellemzőinek tekintik.

Mi okozza az Alzheimer-kórt?

Az Alzheimer-kór pontos kiváltó okai nem teljesen ismertek, ám azt lehet tudni, hogy az agyban lévő bizonyos fehérjék hibás működése okozza. Ez megzavarja a neuronok munkáját és események sorozatát indítja el. A neuronok megsérülnek, elveszítik egymással a kapcsolatot, majd elhalnak. A betegség kialakulása hosszú évekkel az első tünetek megjelenése előtt megkezdődik, méghozzá az agynak a memóriát irányító régiójában. A betegség késői szakaszára az agy jelentősen összezsugorodik.

Amit kutatók biztosan tudnak az, hogy igen nagy szerepük van az Alzheimer-kór kialakulásában a béta-amiloid plakkoknak, valamint a tau fehérje-gubancoknak. A béta-amiloidok amikor összetapadnak, mérgező hatást gyakorolnak az idegsejtekre és megzavarják az agysejtek közötti kommunikációt. Ezek egy idő után amiloid plakkokat képeznek. A tau fehérjék olyan anyagok, melyek fontos szerepet játszanak az agysejtek szállítórendszerében, hogy tápanyagokat és más alapvető anyagokat juttassanak bizonyos helyekre. Az Alzheimer-kórban a tau fehérjék megváltoztatják alakjukat, és neurofibrilláris gubancoknak nevezett struktúrákká szerveződnek, melyek megzavarják a szállítórendszert és károsítják a sejteket.

Bár az Alzheimer kórban az idegsejtek pusztulásának okát nem tudjuk megmondani, felvetődött, hogy a beta-amyloid egy bizonyos formája okozhatja. Amyloid prekurzor (előalak, képző) fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos genetikai mutációi (a gén örökíthető megváltozásai) korai kezdetű Alzheimer betegséghez vezethetnek. Ezek a mutációk amyloid plakkok kialakulását eredményezik. Bár az Alzheimer kórban az idegsejtek pusztulásának okát nem tudjuk megmondani, felvetődött, hogy a beta-amyloid egy bizonyos formája okozhatja. Amyloid prekurzor (előalak, képző) fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos genetikai mutációi (a gén örökíthető megváltozásai) korai kezdetű Alzheimer betegséghez vezethetnek. Ezek a mutációk amyloid plakkok kialakulását eredményezik. Forrás: shuttertock.com

Az Alzheimer-kór fő tünetei

  • memóriaromlás, memóriavesztés
  • rossz ítélőképesség, ami rossz döntésekhez vezet
  • a spontaneitás és a kezdeményezőkészség elvesztése
  • a normál napi feladatok elvégzésének nehézségei
  • kérdések ismétlése, a nemrég tanult információk elfelejtése
  • elvándorlás, eltévedés
  • személyiségváltozás
  • fokozott szorongás vagy agresszió
  • zavartság
  • gondolkodási nehézségek
  • kommunikációs képesség elvesztése
  • nincs tudatában környezetének
  • általános fizikai hanyatlás
  • nyelési nehézség
  • bél és a hólyag szabályozásának elvesztése
  • rohamok

Alzheimer betegeket kérdeztek emlékeiről és arról, hogy mi az, amit betegségük előrehaladtával sem akarnak elfelejteni

Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?

A demencia az egyén mentális funkcióinak állapotát írja le, vagyis nem egy konkrét betegség, hanem inkább egy tünetegyüttes, melyet főleg a mentális funkciók romlása jellemez, amik elég súlyosak ahhoz, hogy megzavarják a mindennapi életet. Az Alzheimer-kór a demencia egy specifikus típusa, annak legsúlyosabb formája, amely progresszív memóriavesztéssel és kognitív hanyatlással jár.

Nem a kor velejárója az Alzheimer-kór

Mivel főleg idős embereknél kerül diagnosztizálásra az Alzheimer-kór, gyakori tévhit az, hogy az időskor természetes velejárója az ilyen mentális hanyatlás. Pedig nem minden idős embert érint a demencia és az Alzheimer-kór, ráadásul egyéb kockázati tényezőkkel is rendelkezni kell még az öregedés mellett, hogy fellépjen a probléma: például nagy szerepe van benne a géneknek is, így ha valakinek a családjában előfordult már a betegség, úgy nagyobb az esély arra, hogy más családtagoknál is jelentkezik az évek múlásával.

A betegség általában 65 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban is előfordul megbetegedés (az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek), de ez nem gyakori. A 65 és 74 éves nők és férfiak között a gyakoriság kb. 5 százalék, a 85 éven felülieknek azonban kb. a fele szenvedhet ebben a betegségben. A betegség általában 65 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban is előfordul megbetegedés (az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek), de ez nem gyakori. A 65 és 74 éves nők és férfiak között a gyakoriság kb. 5 százalék, a 85 éven felülieknek azonban kb. a fele szenvedhet ebben a betegségben. Forrás: shuttertock.com

Az Alzheimer-kór kockázati tényezői

  • idősebb kor (>65 év)
  • családban előforduló Alzheimeres beteg
  • női nem
  • életmód
  • bizonyos betegségek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint)
  • fejet ért trauma
  • rossz alvási szokások

Miért veszélyezteti jobban a nőket az Alzheimer-kór?

Lényegesen több mint nő szenved Alzheimer-kórban, mint férfi.

Egy svéd tanulmányban 16 926 embert követtek nyomon és megállapították, hogy 80 éves koruk körül a nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak Alzheimer-kórt, mint az azonos korú férfiaknál. Az Alzheimer-kór európai előfordulását vizsgáló metaanalízis pedig azt találta, hogy évente 1000 nőből körülbelül 13 nőnél alakul ki Alzheimer-kór, míg a férfiaknál mindössze hét.

Hogy miért alakul ki gyakrabban Alzheimer-kór a nőknél? Ennek legfőbb magyarázata az, hogy a gyengébbik nem képviselői jellemzően tovább élnek. De van itt még más is.

A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának kutatói nemrégiben különbséget találtak abban, ahogy a nemek szerint a már korábban említett tau-fehérjék elterjednek az agy régióiban. Úgy tűnik, hogy a nők agyának bizonyos régiói között, ahol ezek a tau-csomók kialakulnak, jobb a kapcsolat. Emiatt a nőknél a tau gyorsabban, egyfajta fertőzésként terjed az agyban, neuronról neuronra utazik, és más fehérjéket rendellenes gubancokká alakít, és ezt követően elpusztítja az agysejteket.

Hogyan állítható fel az Alzheimer-kór diagnózisa?

Az orvosok számos módszert és eszközt használnak annak megállapítására, hogy a memóriaproblémákkal küzdő személy Alzheimer-kórban szenved-e. Ezek közt vannak pszichiátriai, neurológiai tesztek, neuropszichológiai, labor-és képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) is.

Azért kell sok vizsgálatot elvégezni, mert jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egyszerű módszer, melynek segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen diagnosztizálható lenne. Éppen ezért fontos, hogy a memóriaromlást és a személyiségváltozásokat előidéző egyéb betegségeket és állapotot mihamarabb kizárják.

Hogyan kezelhető az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan betegség, ám léteznek olyan gyógyszerek és módszerek, melyek enyhítik a tüneteket és késleltetik a betegség progresszióját. Erre a célra jelenleg két gyógyszercsoport létezik: a kolinészteráz-gátlók és a memantine.

Ezen gyógyszerek mellett a betegnek szorongásoldóra, illetve antidepresszánsra is szükségük lehet, valamint olyan készítményekre, melyek az alvásukat támogatják.

Előfordulhat, hogy az orvos fizioterápiát ajánl, valamint olyan tevékenységek végzését irányozza elő, amelyek például játékokon, olvasáson vagy íráson keresztül stimulálják az agyat.

Világszerte rengeteg kutatás zajlik az Alzheimer-kór kapcsán és több olyan gyógyszert és beavatkozás is a láthatáron van, melyek még jobban lassíthatják az állapot romlását és közelebb vihetnek a betegség gyógyításához.

Ezenkívül igen fontos az is, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők családja megfelelő támogatást és segítséget kapjon, hogy javítani tudják szerettük életminőségét, miközben ők is teljes életet élhessenek.

Mivel az Alzheimer kór etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés még nincs, de világszerte kutatás folyik, amik remélhetően sikeres kezelést tudnak majd javasolni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet. Bizonyos gyógyszerek segítik lassítani a memória romlást és javítani a kognitív funkciókat. Mivel az Alzheimer kór etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés még nincs, de világszerte kutatás folyik, amik remélhetően sikeres kezelést tudnak majd javasolni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet. Bizonyos gyógyszerek segítik lassítani a memória romlást és javítani a kognitív funkciókat. Forrás: shuttertock.com

Étkezéssel az Alzheimer-kór okozta kognitív hanyatlás ellen

A National Institutes of Health kutatói által publikáltak tanulmány szerint az étrend jelentősen befolyásolhatja az Alzheimer-kórral küzdők állapotát és segíthet a megelőzésben is. A kutatók több mint 7750 résztvevő életmódját értékelték és azt találták, hogy a hal és a zöldségek fogyasztása társult a leginkább a kognitív hanyatlás kisebb kockázatához. Éppen ezért a szakemberek úgy vélik, a mediterrán diéta követése hozzájárulhat a betegség fellépésének csökkentéséhez és tünetek mérsékléséhez.

Ezekkel lehet összekeverni az Alzheimer-kórt

  • néma stroke utáni állapot
  • erős halláskárosodás
  • súlyos pajzsmirigyproblémák
  • szívbetegség
  • depresszió
  • epilepszia
  • krónikus alvászavar

Nincs két egyforma beteg

Bár az állapotot különböző stádiumokba (enyhe, mérsékelt, súlyos) sorolják, ám érdemes tudni, hogy minden Alzheimer-kórban szenvedő személy különböző sebességgel halad a szakaszokon, máshogy élik meg a betegségüket, ráadásul nem is minden változás fog bekövetkezni minden ember esetében.

Az Alzheimer-kór megelőzése

Bár 100%-ban megelőzni nem lehet az állapotot, ám a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges táplálkozás- és életmód, a rendszeres testmozgás mind hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór megelőzéséhez.

Kutatások szerint az agyat igénybe vevő feladatok gyakori végzése, a tanulás, és a szociális kapcsolatok is mind csökkenhetik kialakulásának esélyét.

Mik a kilátások Alzheimer-kór esetén?

Az Alzheimer-kór egy progresszív - vagyis folyamatosan romló - betegség, így a tünetek az évek során fokozatosan súlyosbodnak. Korai stádiumában a memóriavesztés enyhe, ám a később az illető elveszti beszédkészségét, valamint a környezetre való reagálás képességét is. Átlagosan egy Alzheimer-kórban szenvedő személy a diagnózis után 4-8 évig él: ez az időszak azonban a beteget és a környezetét is jelentősen megviseli.

Az Alzheimer-kórban szenvedők gyakori halálozási oka az aspirációs tüdőgyulladás, mely akkor lép fel, amikor az illető nem tud megfelelően nyelni, és levegő helyett ételt vagy folyadékot juttat be a tüdőbe.

Hasznos tanácsok az Alzheimer-kórban szenvedők hozzátartozóinak

  • engedje meg magának, hogy dühös és szomorú legyen
  • ne féljen segítséget kérni
  • szánjon időt a pihenésre, töltődjön fel
  • keressen támogató közösségeket
  • keressen olyan szervezeteket, akik a betegséggel foglalkoznak
  • informálódjon a betegségről

Klinikai kutatócentrum Magyarországon

Magyarországon 2022-ben megnyitotta az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, ahol az Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő élettani tényezők alaposabb megismerésén dolgoznak. A betegségre jellemző tényezők ugyanis évtizedekkel a tünetek fellépése előtt kimutathatók. Igen fontos lenne már ekkor kezelni az állapotot, hiszen ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető.

A kutatócentrum a betegség korai felismerést segítő diagnosztikus markerek vizsgálatára fókuszál, együttműködve a világ vezető demencia-kutatóival.

Ápolási díj Alzheimeres családtag esetén

Igen gyakori, amikor a család egy tagja munkája feladására kényszerül Alzheimeres családtagja ellátása miatt, aki sokszor egész napos felügyeletet igényel. A kieső bevétel pótlására lehet igényelni ápolási díjat. Alanyi ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult (a jegyes kivételével), aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. A jogszabály szerint az Alzheimer-kór nem számít súlyos fogyatékosságnak, így alanyi jogon csak bizonyos esetekben jár a hozzátartozónak ápolási díj.

Alzheimer-kórban szenvedő betegeket ápolók számára alanyi ápolási díjat tehát akkor lehet megállapítani, ha a beteg állapota olyan súlyos, hogy megfelel a súlyos fogyatékosság valamely kategóriájának.

Ha a fokozott ápolást igénylő személy nem felel meg a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek, részére még meg lehet állapítani emelt összegű ápolási díjat.

A fentieken kívül a települések önkormányzata méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki tartósan beteg személy gondozását végzi. Az önkormányzatoknál azonban eltérő lehet, hogy ki jogosult méltányossági ápolási díjra, ugyanis ezt helyi rendeletek szabályozzák.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Különös hangulatváltozásokkal is jelezhet az Alzheimer-kór

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

Alzheimer-kór

Felhasznált irodalom:

Doenças e condições: conteúdos sobre sintomas, causas, diagnóstico e tratamento - Tua Saúde

https://www.alz.org/alzheimers-dementia/what-is-alzheimers

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/alzheimers-disease/symptoms-causes/syc-20350447

https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/9164-alzheimers-disease

https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/types-dementia/alzheimers-disease

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához