Ezeket látta már?

Lábfájdalom: okai, tünetei és orvosi kezelése

vádli, lábgörcs, lábfájás, fájdalom

Sokféle lábfájdalom létezik, sokféle háttérrel: okozhatják görcsök, egyszerű izomláz, de okozhatják különféle sérülések is a töréstől a zúzódáson át a lassan gyógyuló sebekig.

Szinte nincs is olyan ember, kinek életét olykor-olykor ne keserítené meg a lábfájdalom. Jó esetben csak egy gyorsan múló panaszról van szó, ám ha hosszabban fennáll a probléma, érdemes utánajárni, vajon mi is áll a hátterében. Hogy mi minden okozhat lábfájdalmat, és hogy lehet orvosolni, arról dr. Arnold Dénes, a Budai FájdalomKözpont főorvosa beszél.

A lábfájdalom tüneti jellemzői

A tünetek érinthetik pusztán kis területét a lábnak vagy lábaknak, de előfordulhatnak kiterjedtebb, sőt akár az egész – esetleg mindkét – alsó végtagra jellemző módon. A fájdalom lehet

  • éles vagy tompa,
  • kísérheti zsibbadás,
  • érintheti a farizmokat,
  • de akár a deréktájékat is.

A lábfájdalom lehet sebek, visszér, zúzódás, vizesedés (ödéma), fekély, avagy fertőzések tünete is. A lábfájdalommal egy időben előfordulhat a bőr elszíneződése, illetve a láb valamely részének feldagadása is.

Lábfájdalom leggyakoribb okai:

Lábfájdalmat eredményezhet:

  • valamely izmának merevsége,
  • cukorbetegség okozta idegkárosodás,
  • keringési zavarok,
  • vénaelzáródás (mélyvénás trombózis),
  • keringési rendellenességek,
  • visszeresség,
  • lúdtalp,
  • fertőzések (lábgomba),
  • isiász,
  • ízületi kopások,
  • gyulladások,
  • benőtt körmök,
  • meszesedések.

Szerteágazó okok a lábfájdalom hátterében

A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről-időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.

Kopásos megbetegedések, gyulladások

A lábfájdalmak további csoportját teszik ki az ízületi/porckopásból származó állapotok. Ezek főleg a térdben lévő porc és a csípőízület kopását (csípőízületi artózis) foglalják magukban, azonban gyakori a boka-lábfej területi elváltozás is

A nagy igénybevételnek kitett testrészeknél nem ritka, amikor a porc szerkezete különböző okok miatt megváltozik és elvékonyodik (jelentős fizikai munka, kor, betegségek, sérülések), majd az ízületi folyadék mennyisége csökken és a csonton kinövések keletkezhetnek. Ennek következtében az ízületi tok sérül, gyulladásos folyamatok indulnak meg, ami fájdalommal jár. esetleg külsőleg is látható duzzanattal jár. – mondja dr. Arnold Dénes Arnold, a Budai FájdalomKözpontfőorvosa.

Kiket érint: ilyen fájdalmak jellemző megjelenési korosztálya a 40 év felettiek.

Idegbecsípődés, isiász

Akut mozgáskorlátozottságot okozó idegbecsípődéses állapot leggyakrabban porckopás talaján kialakuló lumbágó és isiász formájában jelenik meg. Ilyenkor a gerincoszlopra nehezedő nyomás hatására a porckorongban lévő kocsonyás anyag kitüremkedik, aminek következtében a gerincidegek nyomás alá kerülnek. Isiász esetén a fájdalom provokálható például köhögéssel, és jellemzően a derék, comb hátsó része, térd külső oldala és a külső boka mentén fut végig. Zsibbadással, nyugalmi panasszal is jár.

Kiket érint: ez a fajta fájdalom már a 20as években járóknál is gyakori. Kevés mozgás, számítógép előtt ülés elősegíti a kialakulását.

Baker ciszta

A lábfájdalom hátterében igen gyakran húzódik meg Baker ciszta. Ekkor túl nagy mennyiségű ízületi folyadék termelődése hatására egy folyadékkal teli ciszta alakul kia térdhajlatban. Az állapotot általában valamilyen betegség, pl. ízületi gyulladás, sérülés, vagy porckopás következtében jön létre. Az esetek egy részében a Baker ciszta nem okoz különösebb fájdalmat, ám ha jelentkeznek tünetek, akkor térd mögötti – vagy az egész lábban lévő- duzzanat, térdfájdalom, szorítás.

Kiket érint: a Baker ciszta az idősebbeken kívül a 20as-30as korosztályt is érinti.

Érszűkület

Lábfájdalom, főleg lábikra fájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak. Nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikra fájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigén igénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre szüksége lenne. Ezt az oxigén hiányt az izom fájdalommal jelzi.

Érszűkületes fájdalomra ezért a "kirakatnéző betegség" tünettana jellemző:

járáskor 50-10 méter megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra - kirakat nézéskor - megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 méter után a fájdalom ismét jelentkezik. Érszűkületre jellemző még továbbá a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, illetve megszűnése a lábfejen.

Kiket érint: érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat, a dohányzás elősegíti a kialakulását.

A visszér-tágulat

Másik keringési probléma, mely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor szemben az érszűkülettel, nem az oda áramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikra görcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.

Kiket érint: a visszér tágulat 30as életévekben kezd kialakulni, a szülés, álló vagy ülő munka, kevés mozgás elősegíti a kialakulását.

A visszér betegség leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki. A kis - esztétikai problémát jelentő - seprűvénáktól a nagy, kidudorodó, végeredményben akár kifekélyesedő visszér-tágulatokig terjedhet a probléma megjelenése.

A visszér jellemző tünetei

  • lábszárfájdalom
  • nyugtalan láb szindróma
  • nehézláb érzés
  • éjszakai lábikra görcs
  • fájdalom, viszketés
  • láb dagadása (általában egy oldali)
  • kitüeremkedő, kacskaringós erek
  • hámló bőrfelület

Mozgásszervi fájdalomnál megoldás az aktív fájdalomcsillapítás

Amennyiben a lábfájdalom tartósnak bizonyul, érdemes szakorvoshoz fordulni, aki a fizikális vizsgálatok mellett CT, MRI, Doppler ultrahang segítségével kideríti a fájdalom okát, és segít az olyan veszélyes állapotok kizárását, mint a mélyvénás trombózis. A pontos diagnózis ismeretében az orvos személyre szabott terápiát javasol.

A mozgásszervi eredetű lábfájdalom hatásos ellenszere az aktív fájdalomcsillapítás, mely a fájdalom forrásánál fejti ki hatását. Az aktív fájdalomcsillapítás során a fájdalom, mint tünet mögötti okot igyekszünk megszűntetni. Így idegbecsípődésnél az ideg körül kialakult, azt nyomás alá helyező gyulladást csökkentjük, ízületi problémánál az ízületi működését helyreállítjuk, izomgörcsnél az izmokat lazítjuk

Az eredményes fájdalomcsillapításhoz számos eszköz rendelkezésre áll, melyekből a fájdalom jellegéhez, a beteg állapotához igazítva választjuk ki és alkalmazák az adott esetben leghatásosabbakat, így szóba jöhet

  • célzott helyi gyulladáscsökkentő injekció,
  • guna bioterápia, 
  • akupunktúra
  • hialuronsav injekció,
  • mágneses kezelés,
  • masszázs
  • vagy éppen gyógytorna.

Természetesen ezeket nem mind, és főképp nem egyszerre alkalmazzák. Az aktív fájdalomcsillapítás lényege, hogy azt egy-kettőt választ ki a kezelőorvos, épp azt, ami az adott esetben a várható leghatásosabb. Lábfájdalomnál minden esetben a fő cél a gyors fájdalomcsillapítás, a kiváltó ok megszüntetése, ezzel a fájdalom kiújulásának megelőzése.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ezek a lábakon észlelet tünetek utalnak szívbetegségre

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#lábfájdalom

Forrás: EgészségKalauz/NNK
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához