Így derítheti ki, hogy allergia vagy fertőzés okozza a szemgyulladást
Kötőhártya-gyulladás több okból is jelentkezhet. De hogy dönthetjük el, hogy mikor mi a kiváltó tényező?
Tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borító vékony hártya. Ez az, ami elsőként érintkezik a külvilággal és a szembe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és polleneket is felfogja. A kötőhártya könnyen begyulladhat, elég hozzá, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket, de allergiásoknál a levegőben terjedő virágpor is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.
„Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetében megfigyelhető a szezonális ismétlődés: az adott allergén növény pollenszórásának idején jelentkeznek a tünetek. A szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. A kellemetlen tünetek akár egész évben is jelentkeznek, kiváltó okként ilyenkor felmerül a lakáson belüli allergének - például háziállatok szőre – szerepe.”
A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orr-nyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.
Baktérium vagy vírus eredetű kötőhártya-gyulladás
A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.
„Ha azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék ürül, akkor nagy valószínűséggel nem allergiás eredetű a szemgyulladás. Jellegzetes különbség még, hogy az allergia mindkét szemnél egyaránt tüneteket okoz, míg a fertőzés első tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek.”
Hogyan kezelhető?
Fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladással szemészhez kell fordulni. Megfelelő hatóanyagú szemcsepp, krém segítségével lehet megszüntetni a tüneteket. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás kezelésében allergológus tud segíteni. Allergiavizsgálattal meg lehet határozni, hogy pontosan mi az, ami a tüneteket kiváltja.
Ha egyéb szénanáthás tünetek is jelentkeznek, akkor rendszerint szteroid orrspray és antihisztamin készítményeket kell szedni. Gyulladáscsökkentő szemcseppekkel enyhíteni lehet a viszketést és a könnyezést. Tartós kezelésként szóba jöhet az allergén specifikus immunterápia, mely 3-5 éves kezelés alatt, akár 10-12 évre is megszünteti az allergiás tüneteket. A javulás már a kezelés első évében is jelentős, különösen az orr- és szemtünetek terén.
Melyek a pollenallergia tünetei?
A pollenallergia tünetei az adott növény virágzásának időszakában jelentkeznek, majd a virágzás végével el is múlnak.
A pollenallergia leggyakoribb tünetei:
- allergiás nátha (szénanátha) esetén: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr-, torok-, szájpadviszketés, gátolt orrlégzés;
- allergiás kötőhártya-gyulladás esetén: szemhéjduzzanat, szemviszketés, könnyezés, fényérzékenység, vörös szem;
- allergiás hörgőasztma esetén: a hörgők fokozott érzékenysége miatt nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés, fulladás.
Hogyan előzheti meg az allergia kialakulását?
- Törekedjen a minél természetesebb, tiszta, de nem steril környezet kialakítására
- Minél kevesebb vegyszert és tisztítószert használjon a háztartásban.
- Ügyeljen a belső terek levegőminőségére: rendszeres szellőztetéssel csökkentse a beltéri levegő szennyezőanyag mennyiségét (a szellőztetés éjjel és hajnalban ajánlott, napközben legyenek zárva az ablakok).
- A kisgyermekeket ne tartsa távol a háziállatoktól (csecsemő- és kisgyermekkorban az állatokkal való érintkezés csökkentheti a későbbi életkorban kialakuló allergia kockázatát).
- Kerülje a dohányzást, különösen várandósság idején, illetve gyermek környezetében (a passzív dohányzás is káros a gyermek egészségére).
- Kerülje az adalékanyagot, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó élelmiszereket.
- Az allergia (szénanátha) tüneteinek megjelenésekor mielőbb forduljon szakorvoshoz a megfelelő kezelés érdekében.
- Az antibiotikum indokolatlan szedése növeli az allergia kialakulásának kockázatát, ezért csak az orvos által előírt mennyiséget szedje.
- Töltse szabadságát olyan területeken, ahol a parlagfű pollenkoncentrációja alacsony (pl. magas hegységek, erdős területek, tengerpart).
- Mossa ruházatát lehetőleg naponta, és szárítsa zárt térben.
- Kerülje a parlagfűvel borított területeket (pl. gyomos napraforgósok, út menti gyomos szegélyek).
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Nyolc tipp a szemünk egészségéért tavasszal - a hatodikra kevesen figyelnek oda!
