Melyik karon érdemes vérnyomást mérni? Egy apró részlet, amely sokkal fontosabb, mint gondolná

Már néhány apró szabály betartásával is sokkal pontosabb képet kaphat saját egészségi állapotáról.

A magas vérnyomás sokáig semmilyen panaszt nem okoz, ezért nem véletlenül nevezik „néma gyilkosnak”. Éppen ezért egy otthoni vérnyomásmérő ma már nemcsak azok számára hasznos, akiknél már diagnosztizálták a hipertóniát, hanem bárkinek, aki szeretné figyelemmel kísérni egészségi állapotát. Ahhoz azonban, hogy a mért értékek valóban megbízhatóak legyenek, nem elég csupán feltenni a mandzsettát és megnyomni a gombot. Az sem mindegy például, hogy melyik karján végzi a mérést.

Mekkora vérnyomás számít normálisnak?

A vérnyomás értékelése nem mindig olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják. Általánosságban az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van, míg a 120–129/80–84 Hgmm közötti értékek még normálisnak tekinthetők. A 130–139/85–89 Hgmm közötti tartományt magas-normális vérnyomásnak nevezik, ami már fokozott odafigyelést igényel. Tartósan 140/90 Hgmm feletti rendelői értékek esetén általában magas vérnyomásról beszélünk, míg az otthon végzett méréseknél már a rendszeresen 135/85 Hgmm feletti eredmények is kivizsgálást indokolhatnak. Fontos tudni, hogy egyetlen magas mérés önmagában még nem jelent betegséget, a diagnózis felállításához több, különböző időpontban végzett mérésre vagy akár 24 órás vérnyomás-monitorozásra is szükség lehet.

Nem csak az egyik kar számít

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő mindig ugyanazon az oldalon mérni a vérnyomást, a szakmai ajánlások szerint azonban legalább az első alkalommal mindkét karon érdemes ellenőrizni az értékeket.

A helyes sorrend egyszerű: először mérje meg a vérnyomását az egyik karján, jegyezze fel az eredményt, majd néhány perc elteltével ismételje meg a mérést a másik karon is. Így kiderülhet, hogy van-e számottevő különbség a két oldal között.

Ha az egyik karon tartósan magasabb értékeket mér, akkor a későbbiekben mindig azon az oldalon érdemes ellenőrizni a vérnyomását, mert ez tükrözi legjobban a szervezet terhelését.

Mekkora eltérés tekinthető még normálisnak?

A két karon mért vérnyomás nem mindig teljesen azonos, kisebb különbség természetes jelenség. Általában a 10 Hgmm-nél kisebb eltérés még nem ad okot aggodalomra.

Amennyiben azonban a különbség ismételten meghaladja a 10 Hgmm-t, érdemes felkeresni a háziorvost vagy egy kardiológust. Tartós eltérés ugyanis bizonyos érbetegségek korai jele is lehet.

A kutatások szerint a két kar közötti jelentősebb különbség összefügghet a perifériás verőérbetegséggel, valamint fokozott szív- és érrendszeri kockázattal. Nagyobb, 15 Hgmm feletti eltérés esetén az érelmeszesedés valószínűsége is magasabb lehet, míg a 20 Hgmm-t meghaladó különbség ritkább, de súlyosabb érrendszeri problémák – például az aorta betegségeinek – kivizsgálását is indokolhatja.

Fontos azonban tudni, hogy egyetlen mérésből még nem lehet következtetést levonni. Ha szokatlan eredményt kap, először ismételje meg szabályosan a mérést.

Így mérjen helyesen otthon

A vérnyomás pillanatról pillanatra változik, ezért a mérés körülményei nagyban befolyásolják az eredményt. A vizsgálat előtt legalább öt percig üljön nyugodtan. Ezalatt ne telefonáljon, ne beszélgessen, és lehetőleg ne mozogjon. Üljön kényelmesen úgy, hogy a talpai a padlón legyenek, a lábait pedig ne tegye keresztbe.

A mandzsettát viselő kart támassza meg egy asztalon úgy, hogy a felkar körülbelül a szív magasságában helyezkedjen el. A mérés közben maradjon mozdulatlan, ne beszéljen, és ne feszítse meg az izmait.

Ha egymás után több mérést is végez, várjon közöttük egy-két percet, de lehetőleg ne álljon fel és ne változtasson testhelyzetet.

Ezek a leggyakoribb hibák

Sok esetben nem a vérnyomás változik meg, hanem a mérés történik helytelenül.

A leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy valaki közvetlenül lépcsőzés, fizikai munka vagy sport után mér, tele hólyaggal ül le, kávéfogyasztás vagy dohányzás után azonnal használja a készüléket, esetleg beszélget a mérés közben.

Fontos az is, hogy a mandzsetta megfelelő méretű legyen, mert ha túl kicsi vagy túl nagy, az pontatlan értékeket adhat. A mérés előtt célszerű a hólyagot is kiüríteni, mivel a telt húgyhólyag szintén megemelheti a vérnyomást.

Ha rendszeresen otthon ellenőrzi az értékeit, mindig lehetőleg ugyanabban a napszakban mérjen, így az eredmények sokkal jobban összehasonlíthatók lesznek.

Mikor érdemes mérni a vérnyomást?

Ha rendszeresen ellenőrzi otthon a vérnyomását, a legjobb, ha minden nap ugyanabban az időpontban végzi a mérést. A magas vérnyomás miatt kezelt betegeknek általában reggel – még a gyógyszerek bevétele előtt – és este is ajánlott mérniük, hacsak kezelőorvosuk másképp nem javasolja.

Az alkalomszerűen mért egyetlen érték önmagában ritkán elegendő a vérnyomás megítélésére. Sokkal többet mond az orvosnak egy több napon át vezetett vérnyomásnapló.

Mit jelenthet a „fehérköpeny-hatás”?

Nem ritka jelenség, hogy valakinek az orvosi rendelőben magasabb a vérnyomása, mint otthon. Ezt nevezik fehérköpeny-hipertóniának, amelyet elsősorban az orvosi vizsgálattal járó feszültség válthat ki.

Ennek éppen az ellenkezője is előfordulhat: egyes emberek otthon mérnek magasabb értékeket, miközben a rendelőben normálisnak tűnik a vérnyomásuk. Ezt maszkolt hipertóniának nevezik, és felismerésében különösen fontos szerepe van a rendszeres otthoni méréseknek.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha ismételten magas vérnyomásértékeket mér, illetve a két kar között tartósan 10 Hgmm-nél nagyobb különbséget tapasztal, érdemes orvosi kivizsgálást kérni. Sürgős ellátásra lehet szükség akkor, ha a vérnyomás nagyon magas, és ehhez erős mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen kialakuló féloldali gyengeség, beszédzavar vagy látásromlás társul.

Figyelmébe ajánljuk

Vérnyomásmérés otthon: mikor, milyen gyakran és hogyan érdemes elvégezni?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!